Elég szokatlan, hogy egy közszférában tevékenykedő szervezet önálló podcastot indít, ráadásul mindjárt két nyelven. Mi ennek a háttere? Kik a célcsoportok?

Az MI Koalíció egy olyan szakmai fórum, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére jött létre, a Digitális Jólét Program keretében működik, és azt célozza, hogy Magyarország gazdasági versenyképessége javuljon, illetve, hogy felkészüljön az ország a közelgő MI-transzformációra, így a kommunikációs csatornáinkon is erre a folyamatra próbáljuk felhívni a figyelmet.

A mesterséges intelligencia esetében olyan ügyről van szó, ami kortól, nemtől, politikai beállítottságtól függetlenül mindenkit érdekel és mindenkit érint, és ehhez abszolút illik a podcast, mint megszólalási forma. A 21. század műfaja: nagyon sokan szeretik, hiszen rendkívül praktikus, széles rétegekhez képes eljutni. Az MI Stúdió magyar epizódjai közérthető formában adnak tájékoztatást az MI által érintett területek működéséről. Az angol nyelvű részekre pedig azért van szükség, mert Magyarország versenyképességének bemutatása is fontos, a nemzetközi szintű kommunikáció hozzásegít minket a külföldi üzleti kapcsolatokhoz. Egyébként heti egy epizódot teszünk közzé, a témákból pedig egyszerűen nem tudunk kifogyni, hiszen ez a technológia az élet minden területére kihat. Az egyik friss adásunkban például Csipai Rolanddal, a Zeneszöveg.hu alapítójával beszélgettünk a zene és dalszövegírás algoritmizálhatóságáról, ami nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen egy különösen intim, személyes dologról van szó. Azt szeretnénk elérni, hogy ezeket az adásokat minél többen hallgassák. Rengeteg újdonság kiderül ugyanis belőlük, én is folyamatosan tanulok általuk, hiszen tényleg a legjobb szakembereket tudjuk megszólítani.

Az MI Stúdió műsorai valóban magas színvonalat képviselnek, és nagyon érdekes témákat ölelnek fel, de egyelőre elég nehéz megtalálni őket, főleg, ha valaki nem ismeri az MI Koalíció munkáját.

Igen, ez valóban így van – most még. Az áttörést éppen a frissen indított AI Hungary weboldaltól várjuk, amely a podcast és egyben az MI központi gyűjtőhelye, ahol az MI Stratégia teljes szövege mellett már most is megtalálhatóak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb információk, fogalmak és hírek. Egy olyan platformot akartunk létrehozni, ahol mindenki rálelhet arra, hogyan képezheti tovább magát, a saját cégében, hogyan tudja optimalizálni a feladatait az MI segítségével, de ha kutatási kompetenciára vagy üzleti partnerre van szükség, azt is megtalálhatják majd nálunk a látogatók. Tanácsadó szolgáltatásokat is kínál majd aplatform, amelyek hasznosak lehetnek, ha például valaki egy nagyszabású MI-projekthez keres pénzügyi támogatást. Az MI Akadémia menüpont a képzési lehetőségeket és a vonatkozó ismeretanyagot gyűjti egy helyre.

Milyen médiával, kommunikációs folyamatokkal kapcsolatos felhasználási területei vannak a mesterséges intelligenciának a gyakorlatban?

Mivel erről a témáról kevés az elérhető információ, az AI Hungary oldalon lehetővé tesszük, hogy egyfajta önkiszolgáló rendszerben tölthessenek fel cégek olyan saját MI-megoldásokat, amelyek érdekesek lehetnek mások számára. Szerencsére már most is elég nagy rajta a mozgolódás, többek között a korábban említett SpeechTex is aktív tag, ők készítik az M4-műsorok leiratait is. További példának kiemelhetnénk a Neticle-t, amely a social listening területén hoz izgalmas megoldásokat, a Clementine pedig egész napos ügyfélszolgálati hanganyagokból készít másnap reggelre leiratot és teljes körű riportot. Ugyanez a megoldás hitelbírálatoknál is használható, az igazolások, dokumentumok alapján segíti a hozatalt, annak elbírálását, hogy érdemes-e támogatni az adott hitelkérelmet, vagy nem. A tagok száma egyre bővül, ezért a felbukkanó új ajánlatokra is érdemes figyelni, így mindenki a saját egyedi feladataihoz kereshet segítséget.

A bizalmi probléma mindig is fontos kérdés volt az MI terjesztésével kapcsolatban. Egy olyan komoly döntési folyamatban, mint például a hitelbírálat, nem merül fel kétely az ügyfél részéről?

Pontosan emiatt nagyon fontos a humán felügyelet ezeknél a megoldásoknál. Úgy gondolom, hogy az ilyen típusú kérdéseket meg kell oldani, nem pedig valamilyen áthidalhatatlan akadályként kell tekinteni rájuk. Az MI-forradalom ugyanis, ha tetszik, ha nem, itt van – meg kell tehát tanulnunk kezelni, élni vele, azaz érdemes a pozitív oldalára fókuszálni, és arra, hogy mit adhat, miben segíthet. Az élére kell állni, és az előnyeit ki kell használni. Nagyon sarkalatos pont, hogy a folyamatból nem lehet kivonni az embert, sőt az ember áll a középpontban, az a lényege, hogy optimalizáljuk az adott rendszert.

A hitelbírálatnál sem az algoritmus dönt, csak kiértékeli az adatokat – és ezt sokkal gyorsabban képes megtenni, mint egy ember. A DMLAB olyan szolgáltatást értékesít, amely például kávézóknak képes előre jelezni, ha a készlet egyes elemei fogytán vannak. Logisztikai területen pedig nagy szerepet kap az üzemanyag-optimalizáció, ami javaslatokat tesz arra, hogy például mikor, milyen sebességgel haladjanak a kamionok. A végső döntés tehát az emberé, a számításokat és elemzéseket viszont sokkal gyorsabban és hatékonyabban, precízebben képes elvégezni egy algoritmus, ezt az egyensúlyt kell megtalálni.

Hörömpöli-Tóth Levente

A médiával kapcsolatban is ez a helyzet? Külföldön egyre több szerkesztőség alkalmaz például „robotújságírást”, azaz MI segítségével generálta szövegeket.

Így igaz, a Bloombergnél például a cikkek körülbelül egyharmada már ezzel a technológiával készül. Ők a Cyborgot használják, de máshol is alkalmaznak hasonlót, a The Washington Post például a Heliografot veti be. Ezek az eszközök viszont inkább csak a pénzügyi kiértékeléseknél, sok adatot tartalmazó összefoglalóknál, illetve az előzetes kutatások, elemzések elvégzéséhez vehetők igénybe. Ha mindezekbe belegondolunk, akkor jól látható, hogy az újságíró jelentősége ezáltal nem csökken, hanem átalakul: sokkal kevesebb időt kell a sablonos, repetitív munkákkal töltenie, és több ideje jut például arra, hogy embereket kérdezzen meg, igényesebben fogalmazza meg a tartalmat. Az MI tehát több tartalom előállítását, illetve a tartalompaletta szélesítését teszi lehetővé a leiratozás, illetve a gépi felolvasás révén, de a minőségi munkát, az utolsó simításokat csak az ember képes elvégezni. A hirdetések esetében is hasznosak az MI-alapú szolgáltatások, vagyis, hogy a már létrehozott tartalmat kinek mikor, hogyan lehet eljuttatni. Ezt a mesterséges intelligencia mindenkinél jobban tudja, hiszen egyszerre rengeteg szempontot képes figyelembe venni. Ezáltal a hírgyűjtésben és -feldolgozásban, valamint a terjesztésben is képes segíteni.

Más területekkel kapcsolatban is tapasztalható egyfajta aggodalom, de az MI valójában kevés munkahelyet vált ki. Tény, hogy át fogja alakítani a munkaerőpiacot, de ez minden paradigmaváltásnál így van, és egy idő után stabilizálódik a helyzet. Például ma már nem kell annyi lovaskocsis, mint száz évvel ezelőtt, de vannak más munkahelyek, amelyiket betölthetnek az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkavállalók. Az adatbevitelt és az annotációt is el kell végeznie valakinek, és ehhez olyan ügyesen megírt programok is rendelkezésre állnak, amelyek révén bárki megcsinálhatja a feladatot szaktudás nélkül, akár távmunkában, mellékállásban is.

Pontosan hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tájékoztatást magát, és milyen szerep jut ebben a szerkesztőségeknek?

Már régen nem az számít, hogy egy tartalom milyen értékeket közvetít, hanem az, hogy mennyire gyorsan képes terjedni. Ez generálja az ellentéteket és az ellenszenvet az információs buborékkal kapcsolatban. Az MI viszont meg is tudná fordítani ezt a folyamatot, az egyik javaslat ezért éppen az, hogy diverzifikálódjon a hírélmény, hogy a fogyasztó kitörhessen ebből a buborékból.

Ugyanez igaz a kommentekre is – nem csak manipulálni lehet a közvéleményt, hanem megfelelően moderálni is a tartalmakat az egyensúly érdekében. Igaz persze, hogy ma a content referral, azaz tartalomajánló algoritmusok jelenítik meg a hírfolyamokban látható tartalmak körülbelül 70 százalékát, ami nagyon nagy szám. De éppen ezért lenne fontos, hogy a szerkesztőségek képezzék magukat, és használják saját céljukra a technológiát – hiszen egy dolog változatlan: akárki, akármit mond, a tartalomgyártás folyamata továbbra is a kiadók kezében van. Ezt kell tehát befolyásolni, mert ez határozza meg azt, hogy mi történjen ezzel a tartalommal. Reaktív hozzáállás helyett tehát proaktivitásra lenne szükség, egyszerűen nincs más út a média számára, az átalakulást már nem lehet megállítani, és a híreket szelektáló algoritmusok nem fognak eltűnni.

Mi az az MI Kihívás, és hogyan tervezitek Magyarországon terjeszteni?

Az MI Kihívás, az eredetileg finn kezdeményezésű AI Challenge egy európai szintű projekt. A magyar verzió nálunk, az MI Akadémia alá tagozódik majd be. A programnak alapvetően két rétege van. Az elsőt egy kicsit komolyabb MI-kurzus, egy online elvégezhető tanfolyam képezi majd, amihez ugyan nem szükséges előképzettség, mégis mélyebben mutatja be a különböző technológiákat. Szeretnénk, ha ezt legalább százezer ember elvégezné – az év végére állhat össze egy magyar fejlesztésű tananyag, amelyet az AI-Hungary oldalon fogunk kiajánlani. Ugyanott tesszük közzé a többi, általunk érdekesnek tartott képzést és kurzust is. Szeretnénk, ha a társadalom legalább 1 százaléka elvégezné valamelyiket. Ehhez persze szükség lesz egy nagy ívű kommunikációs kampányra, ezen belül elhivatott MI nagykövetekre, influencerekre, megszólaló politikusokra és megfelelő egyetemi háttérre is.

Az MI Kihívás másik rétegének célja a tömegtájékoztatás, konkrét célkitűzése pedig, hogy egymillió magyar ember kerüljön kapcsolatba valamilyen formában a mesterséges intelligenciával, azaz szerezzen róla alapvető ismereteket. Ezt dedikált témanapokkal, vagy olyan projektek segítségével szeretnénk megvalósítani, mint például egy állandó MI-kiállítás, amit végig járva a résztvevők megismerkedhetnek a technológia felhasználási területeivel. Természetesen más terveink is vannak, amelyekről időben tájékoztatjuk a közönséget. A lényeg összességében az, hogy serkentsük a proaktivitást, az érdeklődést és az elfogadást a téma iránt. A PwC felmérése alapján ugyanis 2030-ra 900 ezer munkahelyet fog érinteni az MI-transzformáció, ami a magyar munkahelyek körülbelül negyedét teszi ki. Persze az, hogy milyen szinten és mértékben, az sok mindentől függ.

A fejlesztői oldalra átkanyarodva – van elég adat idehaza ahhoz, hogy magyarspecifikus kutatásokat lehessen végezni?

Milyen jövőt jósolsz a média, illetve a kommunikációtechnológia számára, kik lehetnek az MI-transzformáció nyertesei?

A robosztus megoldások elérhetővé válásával a kisebb szerkesztőségek, kiadók előnyhöz juthatnak. Ugyanígy a szabadúszók és a helyi sajtó is. A jövőben a technológia ára egyre csökken majd, a személyre szabott hír-targetálást nagyon magas szintre lehet emelni ezekkel az eszközökkel, így a szereplők egészen új fogyasztói köröket tudnak majd megszólítani.. Az 5G-technológia szintén fel fogja forgatni a kommunikációs színteret. Ahogyan a szenzorok felszívják az információt, gyakorlatilag az emberi érzékelésnél is gyorsabban továbbítódnak az adatok a felhőbe, ahol az algoritmusok feldolgozzák őket, az így keletkezett információ pedig eljut a felhasználó eszközeire. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az immerzív és az adaptív technológiák törnek előre. Minden szenzoralapú lesz – például miután hazaértem, már nem az Apple okosórára érkeznek a hírek, hanem mondjuk a tévémen jelennek meg – akár videóformátumban –, ahol sokkal jobb minőségben láthatom őket. A kérdés leginkább az, hogy mennyire tudják felvenni a tempót a médiumok.

Mindent összegezve Magyarország hol tart ma a nemzetközi viszonyokhoz képest? Milyen értéket tudunk hozzáadni mondjuk egy Big Tech cég mellett az MI-hez?

Úgy gondolom, hogy Európán belül egyáltalán nem állunk rosszul, ami az ökoszisztémát illeti. Gondoljunk csak arra, hogy egy sor uniós ország még meg sem jelentette saját MI stratégiáját. Nyilván ettől függetlenül van kitől tanulnunk. Ahogyan a nyelvfeldolgozással kapcsolatban is említettem, muszáj elvégeznünk bizonyos feladatokat, amiket más nem fog megtenni helyettünk. Emellett a régiós együttműködések is fontosak, pl. a csehekkel formálódik egy ilyen.

A lényeg a proaktivitás, hiszen őrült tempóban halad előre a világ. Sajnos a saját specifikus problémáinkra magunknak kell megoldásokat találnunk, ezekben az esetekben teljesen mindegy, milyen színvonalú MI-t fejleszt a Big Tech. A Microsoft vagy a Google hiába csinált egy jó fordítóprogramot, amely képes angol szöveget magyarra fordítani, az sosem lesz olyan gazdag, mintha a nekünk rendelkezésre álló összes nyelvi anyagot feldolgozta volna. Ezek a cégek hozzá sem férnek a mi adatbázisainkhoz, és nem is érdekük, hogy kifinomult magyarspecifikus technológiát fejlesszenek. A lényeg tehát, hogy gyorsan alkalmazkodjunk, hiszen az átalakulás már folyamatban van, és nem fog várni ránk.