Tech
Nagy Márton: fejlett telekommunikációs szektor nélkül nincs versenyképes gazdaság
Fejlett telekommunikációs szektor nélkül nincs versenyképes gazdaság, ma a digitális gazdaság adja a GDP legalább 25 százalékát, a kutatási-fejlesztési kiadások pedig legalább 7 százalékot adnak – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 4iG és a Telecom Egypt, valamint Egyiptom és Magyarország felelős miniszterei által Egyiptom és Albánia közötti nagy kapacitású tengeralatti adatkábel-beruházás megvalósításáról szóló előzetes megállapodás aláírásán.
Kiemelte: az ágazat multiplikátor hatása jelentős, a foglalkoztatottak 17 százaléka dolgozik itt. Kitörési pontot jelent, “aki nem használja, az lemarad” – húzta alá.
Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben a kormány a 4iG-vel stratégiai megállapodást kötött. Ennek értelmében a 4iG távközlési és infokommunikációs vállalatcsoport 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil és vezetékes hálózati beruházást valósít meg, így a lakosság közel 100 százaléka számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal.
A kormánynak fontos, hogy a 4iG a nemzetközi térben is versenyképes legyen. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika feladata, hogy megtalálja a nemzetközi térben is versenyképes hazai vállalkozásokat, “nemzeti bajnokokat”, és minden eszközzel támogassa azokat, ilyen a 4iG is.
Azt mondta, találkozási pontokat kell létesíteni kelet-nyugat, észak és dél között, ez utóbbiban Egyiptom az egyik legfontosabb partnere Magyarországnak. További feladatnak nevezte a magas hozzáadott értékű gazdaság létrehozását, amit az IT-telekommunikációs szektor is képvisel, a magyar tudás világszerte versenyképes. Nagy Márton a feladatok közé sorolta a beruházás és “kifektetés alapú gazdaság” létrehozását, óriási eredmény, hogy a magyar beruházási ráta 2022-ben a legmagasabb lett az unióban. A megállapodás erősíti Magyarország gazdasági potenciálját, emellett mindkét partner számára fejlődést hoz – húzta alá.
Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke közölte: az aláírt megállapodás már az Egyiptom és Albánia között tervezett nagy kapacitású tengeralatti adatkábel-beruházás kivitelezéséhez szükséges részleteket is tartalmazza.
A beruházással a két társaság jelentős piaci részesedést kíván szerezni az Európa és Ázsia valamint Európa és Kelet-Afrika közötti gyorsan növekvő adatforgalomból
– mondta. Jászai Gellért elmondta, hogy a tengeralatti távközlési kábelrendszer európai végpontja Albánia, ahol az elmúlt években a 4iG jelentős piaci részesedést szerzett a telekommunikációs szektorban. A kábelrendszer albániai kiépítése pedig a legrövidebb útvonalat biztosíthatja a későbbiek során Frankfurt és más fontos kelet- és közép-európai, valamint balkáni nemzetközi forgalmi célpontok felé, mint például Szófia, Bécs és Budapest – tette hozzá.
A felek az előszerződésben rögzítették egy új közös projekttársaság létrehozását is, amely a tenger alatti optikai hálózat kivitelezéséért és kereskedelmi feladataiért felel
– mondta Jászai Gellért.
Mohamed Nasr Eldin, a Telecom Egypt vezérigazgatója stratégiai jelentőségűnek nevezte a 4iG és a Telecom Egypt közötti megállapodást. Az újonnan létesített földközi-tengeri útvonal az Ázsiából és Afrikából Európába irányuló nemzetközi adatforgalom robbanásszerű növekedését szolgálja, a Vörös-tengert és a Földközi-tengert összekötő diverzifikált szárazföldi tranzithálózatukon keresztül.
Amr Talaat Egyiptom információs és technológiai minisztere szerint újabb fordulóponthoz érkezett a két ország nagy múltú együttműködése, és éppen 100 éve nyílt meg az első magyar konzulátus Alexandriában.
A két ország kapcsolatai egyre aktívabbak, amely minden területen kiváló és bizalmi, ezek további erősítését célozzák a jövőben is
– mondta. Most az adatforgalomban megvalósuló jelentős beruházás összeköti Európát Egyiptommal, lehetőséget teremt a foglalkoztatás bővítésére, a digitális gazdaság fejlesztésére.
A Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) közleménye szerint a közös szándék arra irányul, hogy megalapozza egy Európát Egyiptommal összekötő telekommunikációs korridor létrehozását, és egy ezt koordináló vegyesvállalat megalapítását. A két vállalat által építendő, interkontinentális távközlési kábelrendszer kialakítása egyfajta nagykapacitású adatsztrádaként a Földközi-tenger alatt teremthet kapcsolatot a kontinensek között – írták.
A Telecom Egypt jelenleg az 50 legeredményesebb egyiptomi vállalat listáján a 3. helyet foglalja el, a társaság vezetékes előfizetői bázisa meghaladja a 9 milliót. A vállalat jelenleg a háztartások 90 százalékát éri el a cég üvegszálas internet infrastruktúráján keresztül, 2021-ben pedig üzembe helyezték az ország első adatközpontját.
A szándéknyilatkozat jelentős mérföldkő a 4iG számára is, mert ez a partnerség belépést jelenthet egy új és stratégiailag fontos üzleti területre, az interkontinentális vezetékes hálózatok piacára, miközben tovább erősíti regionális jelenlétét azzal, hogy Albániában új adatkaput hoz létre, a nemzetközi optikai tranzitútvonalak bővítése pedig további együttműködési lehetőségeket teremt a régió országaival.
A budapesti székhelyű, magyar többségi tulajdonú 4iG Nyrt. Magyarország és a nyugat-balkáni régió vezető távközlési és IT-csoportja, több mint nyolcezer munkavállalót foglalkoztat. A 4iG részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik, a papír árfolyama az elmúlt egy évben 611 forint minimumot, és 880 forint maximumot ért el. Csütörtökön a délelőtti órákban 796 forinton állt a jegyzés, 0,25 százalékkal magasabban a szerdai záróérték felett.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (j2), Amr Talaat, Egyiptom információs és technológiai minisztere (b2), Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke (b) és Mohamed Nasr Eldin, a Telekom Egypt vezérigazgatója (j) a 4iG és a Telecom Egypt, valamint Egyiptom és Magyarország felelős miniszterei által Egyiptom és Albánia közötti nagy kapacitású tengeralatti adatkábel-beruházás megvalósításáról szóló előzetes megállapodás aláírásán Budapesten, a 4iG Csoport I. kerületi székházában 2024. február 1-jén
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.