Kövess minket!

Tech

Mobilkészülékcsere-támogatási program indul 5 milliárd forintos kerettel

2022 februártól bruttó 20 ezer forintos támogatást kaphat mindenki, aki 4G vagy 5G képes készülékre cseréli régi 3G-képes mobilkészülékét.

Pixabay

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kiemelte, a digitalizációnak nem lehetnek vesztesei, az okostelefonnal elérhető szolgáltatások egyre nélkülözhetetlenebbé válnak. A programot az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen valósítják meg, azt az NMHH költségvetéséből finanszírozzák, a netrefel.hu oldalon lehet minden részletes feltételt megtalálni.

A hatóság adatai szerint mintegy 500 ezer készülék lehet érintett, amelyek 3G hálózatot használnak

– mondta.

Karas Monika kiemelte: küldetésüknek tekintik, hogy a digitális javakhoz minél szélesebb körben férjenek hozzá a társadalom tagjai, iskolázottságtól, vagyoni helyzettől, életkortól, és lakóhelytől függetlenül. Szabályozó hatóságként kötelesek figyelni azokra, akiknek a készüléke nem képes a 4G vagy 5G hálózathoz csatlakozni, mivel a 3G küszöbön álló kivezetése miatt elesnek attól, hogy a telefonjukkal mobilinternetezzenek – ismertette, hozzátéve: a készülékcsere azonban sokaknak erőn felüli terhet jelentene, erre kínál újszerű, példanélküli megoldást az állami támogatási program.

Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a hálózatot használni kell, az előfizetők 30 százaléka még nem használja a mobil szélessávot. A program hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedjen az internetet használók száma és fejlődjön a hálózatok minősége – húzta alá.

Hozzátette: a digitális gazdaságba való befektetés nélkülözhetetlen a gazdasági versenyképességhez. Egy kutatás szerint 2026-ra a jelenlegi 21 százalékról 25 százalékra nőhet a digitális gazdaság bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása. Egy-egy ország digitalizációs szintjét mérő digitális gazdaság és társadalom index (Digital Economy and Society Index – DESI) alapján Magyarország erős az infrastruktúra, és a hálózatok területén, más területeken azonban még sokat kell dolgozni azon, hogy Európa legjobbjai közé tartozzon – mondta. Ilyen mutató például az internetszolgáltatások használata, az online vásárlás és bankolás.

Közlése szerint

2015 és 2020 között az ország a 17.-ről a 7. helyre ugrott előre a hálózatok fejlettségét leíró mutatóban.

Kifejtette, a hálózati fejlesztések nem állhatnak le, hiszen enélkül nincsen digitalizáció.

Elmondta, az ITM üdvözli és támogatja a készülékcsere-programot, részt vesz annak lebonyolításában. Közös célnak nevezte, hogy a folyamat egyszerű és gyors legyen. Reményét fejezte ki, hogy minél többen élnek a lehetőséggel.

Bartolits István, az NMHH főosztályvezetője felidézte: 1991-ben indult el az első GSM rendszer, itthon 1993-ban vezette be két szolgáltató. A 3. generációs UMTS-rendszert nagy várakozás előzte meg, 2005-ben indult el Magyarországon, két évvel később elérhető lett a megabites tartomány, megszületett a mobilinterneteztők világa. A 4. generációs LTE-rendszer már adatátvitellel működik, 2012-ben vezették be itthon, az első európai hálózat 2009-ben indult.

Mára a hazai adatforgalom 94 százaléka a 4G hálózaton bonyolódik, 2020-ban pedig megjelent az 5G. A 3G rendszerek lekapcsolását Európában több szolgáltató megkezdte, mivel a forgalom kis része bonyolódik ezen, a szolgáltatók a felszabaduló spektrumot az 5G-re tudják használni

– ismertette.

A Vodafone közölte: a 3G kivezetés módját és idejét a piac mindenkori állapotára és az érintett felhasználók igényeire figyelemmel fogják meghozni. A Magyar Telekom szeptember végén jelentette be: 2022 második félévétől nem tartja fent tovább 3G hálózatát; a 3G technológia kivezetése a korlátos frekvenciakészlet szempontjából hatékonyabb kihasználást jelent, hiszen a felszabaduló sávokat hosszabb távon 4G-re, 5G-re lehet majd használni. A 3G lekapcsolása mellett szóló döntésben környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok is érvényesülnek. A korszerűbb mobiltechnológiák hatékonysága jobb, az 1 byte eljuttatására fordított energia jelentősen csökkent az elmúlt időszakban – írták. A lekapcsolást követően a hangforgalmat a 2G és 4G hálózatok veszik át, az adatforgalmat pedig a 4G hálózat fogja kiszolgálni, amely jobb ügyfélélményt biztosít. Magyarországon a teljes mobilnet forgalom 95 százaléka már jelenleg is 4G/LTE hálózaton zajlik. Az ügyfelek hangforgalmának 44-45 százaléka már 4G hálózaton folyik – ismertették. Az ügyfeleinek azt javasolta, hogy ellenőrizzék, 4G/5G-képes-e a készülékük, illetve milyen hálózaton csatlakozik a készülékük, megfelelő-e a készülékbeállításuk. Azt is ellenőrizni kell, hogy a SIM-kártya 4G/5G-képes-e.

A tájékoztatás szerint a Telenor Magyarország 2022 júniusától kezdi meg a 3G technológia kivezetését, amely területileg fokozatosan fog történni. Elsőként a nem lakott területeken, majd azokon a helyeken, ahol kisebb a technológia kihasználtsága. Az érintett ügyfelek – a maximum 3G képes aktív telefonok a Telenor hálózatán kevesebb mint 7 százalékot tesznek ki – a 3G kivezetésével a hanghívások minőségben nem tapasztalnak majd változást, a mobilinternet-elérési képességük azonban korlátozottá válik: a maximum 3G képes készülékek nagyságrendileg egyharmada használ mobilinternetet is. A 3G kivezetésével kapcsolatos tudnivalókról és lehetőségeikről 60 nappal, illetve a kivezetést megelőző napokban is értesítik ügyfeleket.

Borítókép: illusztráció

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom