Kövess minket!

Tech

Mit tudnak rólunk az okosautók?

Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat a világ minden táján, a statisztikák szerint 2023-ra 76 millió új okosautó lesz forgalomban.

Ezek a járművek rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek az autók, illetve a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik.

Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.

Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.

Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák – írják.

Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat. Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban.

„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

Tech

Átnevezhetik a Facebookot

Mark Zuckerberg egy metaverzum megalkotójaként szeretne halhatatlanná válni – írta a The Verge nyomán a Mandiner.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Facebook azt tervezi, hogy a jövő héten megváltoztatja a cég nevét, hogy ezzel is tükrözze „egy metaverzum építésének fókuszát” – állítja egy forrás, aki közvetlen ismeretekkel rendelkezik az ügyben.

A közelgő névváltoztatás, amelyről Mark Zuckerberg vezérigazgató a vállalat éves Connect konferenciáján, október 28-án fog beszélni, a technológiai óriás azon törekvését hivatott jelezni, hogy a közösségi médiánál tágabb értelmezést jelenítsen meg ezáltal.

Az új márka valószínűleg amegszokott kék Facebook alkalmazást a sok termék egyikeként fogja pozícionálni egy olyan anyavállalat égisze alatt, amely felügyelni fogja az olyan önálló márkákat, mint amilyen az Instagram, a WhatsApp, az Oculus és sorolhatnánk.

A Facebook szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az értesüléseket

A Facebooknak mára több mint 10 000 alkalmazottja fejleszt olyan fogyasztói hardvereket, mint például a forradalmi AR szemüveg,

amely szerkezet Zuckerberg szerint hamarosan pont úgy mindenütt jelen lesz, mint ma az okostelefonok. Júliusban a The Verge–nek elmondta, hogy az elkövetkező néhány évben „ténylegesen átállunk közösségi médiavállalkozásról egy metaverzum társasággá”.

A márkanéváltás arra is szolgálhat, hogy még jobban elválassza a jelenlegi portfóliót azoktól a futurisztikus projektektől, amelyre Zuckerberg most összpontosít. Egy korábbi alkalmazott, Frances Haugen a közelmúltban kiszivárogtatta a The Wall Street Journal-nak azokat a dokumentumokat, melyek a kongresszus figyelmét is felkeltették, és trösztellenes szabályok megszegését is felvetik. 

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Tovább olvasom

Tech

Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán

A tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ha az internetsebesség rendszeresen elmarad a szolgáltató által garantált értékektől, érdemes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérőszolgálatához fordulni; a Szélessáv.net oldalon elérhető internetsebesség-mérő megújult, pontosabban dokumentált mérési jegyzőkönyvvel segíti a fogyasztók védelmét. Tavaly külső felhasználók több mint kétmillió mérést végeztek el a független hatósági felületen – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

a szolgáltatás népszerűségét mutatja, hogy a tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Ezek a számok nem tartalmazzák az NMHH mérőszolgálatának folyamatos, országszerte mérőautókkal végzett mobil méréseit, ezeket hozzáadva havonta milliós nagyságrendű mérést regisztrálnának. Az eredmények több összesített, rendszeresen frissülő térképen követhetők nyomon. A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálatok eredményei, valamint a hardveres és szoftveres mérések is megnézhetők külön-külön térképeken – írták.

Mindez hasznos segítség lehet például költözéskor, amikor a legjobb internetszolgáltatást keresik a fogyasztók

– emelte ki az NMHH.

A mérési eredmények ismerete azért is fontos, mert a szolgáltatók a hirdetésekben sokszor olyan optimális internetsebességet szerepeltetnek, ami a valóságban szinte sosem érhető el, és a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől is tapasztalható eltérés – hívta fel a figyelmet a hírközlési hatóság.

Az NMHH közleménye szerint a le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni és összevetni a garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni a szelessav.net-en, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, a panaszt a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a fogyasztó készülékében lehet a hiba, vagy azzal, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattak. Erre jelent megoldást a hardveres mérés.

Mérődoboz a https://szelessav.net/hu/hardverpartner oldalon rendelhető ingyenesen.

A mérődobozt a felhasználó a mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepítheti, ami heteken át különböző napszakokban végez méréseket és rögzíti is azok eredményét. Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapja a reklamációnak. Az NMHH hardverének rendszeres, visszakereshető mérési eredményeit a szolgáltatók is ismerik és elfogadják – jelezte a hatóság.

Az NMHH a mérőrendszert a 2015-ös indulás óta folyamatosan fejleszti. Jelenleg hardverrel 1 gigabites, szoftverrel 2 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas a szelessav.net. Okostelefon böngészőjéből akár már az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető. Magyarországon ugyanakkor az elérhető 5G egyelőre nagyrészt a 4G-technológiára támaszkodik; önálló (standalone) 5G-hálózatok nincsenek, így az 5G hatósági mérése még csak tesztüzemben folyik.

A mérőszolgálat tapasztalatai szerint a nagyobb internetsebesség nagyobb kilengésekkel is jár. Egy 1000 Megabit/szekundumos elérés esetében 40-50 Mbps eltérés mindössze néhány százalékot jelent, ami a felhasználói tapasztalatot többnyire nem is befolyásolja, de vannak olyan előfizetések, ahol ez a 40-50 Mbps sebesség a maximum, tehát abszolút értéken nézve egyáltalán nem kevés – írta közleményében az NMHH.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres mérések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetés-ingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szelessav.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, ezzel is segítve az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

A hírközlési hatóság mindenkinek a regisztráció utáni méréseket ajánlja, a rendszert elsősorban erre alakították ki. Ugyanakkor már regisztráció nélkül is, a böngészőben méréskor felugró ablakban a helymeghatározást engedélyezve olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, ami letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is – közölték.

Tovább olvasom

Tech

Gigabites internet elérést tesz lehetővé a DIGI

Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a DIGI csaknem minden előfizetője számára elérhetővé tette az FTTH optikai hálózat biztosította névleges 1 Gbit/s sávszélességet, és még az idén bevezetik a 10 gigabites vezetékes internetszolgáltatást, ami a lakossági szolgáltatásban jelenleg a leggyorsabbnak számít – mondta Dragos Spataru, a DIGI Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hozzátette: a fejlesztéseket folytatják, két új vezetékes szolgáltatás-csomagot – 2,5 Gbit/s és 10 Gbit/s sávszélességűt – vezetnek be a lakossági előfizetőknek. A fejlesztéssel a vállalat az első magyarországi távközlési szolgáltató, amely 10 gigabit másodpercenkénti sebességet elérő szolgáltatást biztosít.

Az új internetcsomagokat decembertől lehet majd igényelni, az első időszakban  Budapesten, a meglévő előfizetőknek. Ezt követően 2022 márciusától egyes vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, majd 2022 év végéig további megyeszékhelyeken is elérhető lesz.

Az új rendszer a jelenleginél mintegy tízszer gyorsabb elérést tesz lehetővé. Az online játékok, filmek, okosotthon szolgáltatások, online oktatás, vagy az otthoni munkavégzés területén lehet kihasználni legjobban az új technológia előnyeit.

A magyar távközlési piacon az 1998-as debütálása óta célkitűzése a DIGI-nek, hogy a lehető legjobb ár-érték arányban biztosítsa a legjobb szolgáltatásokat előfizetőinek – mondta az ügyvezető igazgató.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hol tart a DIGI felvásárlása, amelyről előzetes megállapodást kötöttek a 4iG Nyrt-vel., és a tranzakció szeptember végéig zárult volna az eredeti terveik szerint, Dragos Spataru azt mondta: nincs új fejlemény a korábbi bejelentéshez képest.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. Magyarországon a technológiától független televízió piacon 28,3 százalékos, a vezetékes internet szegmensében 22,6 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 22,1 százalékkal rendelkezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi adatai alapján. A DIGI Kft. 2019 májusában vezette be saját mobilszolgáltatását. A társaság 2020. évi árbevétele 55 milliárd forint volt az előző évi 52 milliárd forint után.

Tovább olvasom