Tech
Mit tudnak rólunk az okosautók?
Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat a világ minden táján, a statisztikák szerint 2023-ra 76 millió új okosautó lesz forgalomban.
Ezek a járművek rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek az autók, illetve a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik.
Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.
Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.
 |
Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák – írják.
Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat. Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban.
„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.