Tech
Mit tudnak rólunk az okosautók?
Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat a világ minden táján, a statisztikák szerint 2023-ra 76 millió új okosautó lesz forgalomban.
Ezek a járművek rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek az autók, illetve a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik.
Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.
Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.
 |
Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák – írják.
Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat. Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban.
„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.
Tech
Eddigi legjobb eredményüket érték el a magyarok a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián
Összesen két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek a csehországi Brnóban.
A szervezők MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatója szerint a június 23. és 29. között megrendezett 31. Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI) a nyolc régiós alapító ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovénia, Szlovákia és Románia), plusz egy hazai és öt vendégország (Ausztria, Azerbajdzsán, Izrael, Ukrajna és Svájc) csapatai vettek részt.
A versenyen a diákok fejlett algoritmikus gondolkodást igénylő feladatok megoldásában mérték össze tudásukat: a feladatok között szerepelt a többi között nagyszámú Covid-tesztek elvégzésének optimalizálása, valamint a haditengerészet admirálisának és a cseh adóhatóság bőrébe is belebújhattak a diákok az elképzelt szituációkon keresztül.
Az idei informatikai diákolimpián abszolút első lett és aranyérmet szerzett Molnár István Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója, valamint szintén aranyéremben részesült Görömbey Tamás, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja. Ezüstérmet szerzett Czanik Pál, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulója és bronzéremmel végzett Szilágyi Balázs, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium diákja.
A közleményben felidézik: az első helyen végzett Molnár István Ádám már két éve a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) Felfedezettjeink 2022 különdíjában részesült mint a programozás és a matematika mestere, és számos diákolimpián kiemelkedő eredményt ért el.
A magyar delegáció csapatvezetője Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke, helyettese pedig Nikházy László, a Neumann Társaság Tehetséggondozó szakosztályának kitüntetett tehetséggondozója volt.
Ősszel újabb megméretés
A diákok a Neumann Társaság tehetséggondozási programjában készültek fel a versenyre az ELTE Informatikai Karával szoros közreműködésben, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával – közölték.
Mint írták, a diákolimpiai szezon csúcspontja idén is a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) lesz, amely szeptemberben zajlik majd Egyiptomban. A világversenyen a CEOI-n bizonyított magyar csapatból három diákolimpikon is részt vesz.
Tech
Bemutatták a magyar fejlesztésű VR űrkabint
Virtuális űrutazást lehet tenni vele. A bolygónk törékenységét bemutató oktatási program részeként ingyenesen juthat el magyar iskolákhoz.
„Célunk, hogy élményszinten hozzuk közelebb a diákokhoz a Földet, illetve a Nemzetközi Űrállomás működését. A SpaceBuzz oktatási programmal a természet- és környezetvédelemre, valamint a természettudományokra, a technológiára, a mérnöki tudományra és a matematikára szeretnénk felhívni a gyerekek figyelmét” – közölte az első teljesen magyar fejlesztésű, VR technológiával felszerelt szimulációs űrkabint, a SpaceBuzz-HU-t bemutató csütörtöki eseményen Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki elmondta, hogy a tárca 9 millió forinttal támogatta a projekt megvalósulását.
„Magyarország az elmúlt években sokat tett azért, hogy a hazai űrszektor felzárkózzon a világ élvonalába. Megötszöröztük befizetéseinket az Európai Űrügynökség (ESA) programjaiba, és az érintett magyar szereplők ezeket szinte teljes egészében vissza tudják hozni hazánkba. Az ESA-ban jelenleg 168 regisztrált magyar vállalkozás, kutatóintézet és egyetem van”
– hangsúlyozta Ferencz Orsolya.
Kitért arra, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében magyar kutatóűrhajós juthat fel a Nemzetközi Űrállomásra, a kiválasztott Kapu Tibor tartaléka Cserényi Gyula lesz, ők nemsokára az Egyesült Államokban folytatják a kiképzést. „Nemrég mindketten kipróbálták a VR űrkabint és kiemelkedőnek értékelték” – jegyezte meg.
Zentai István, a SpaceBuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke az MTI kérdésére elmondta: legkésőbb 2025 első felére, amikor a kiválasztott magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor az űrbe utazhat, megépülhet az a magyar fejlesztésű és gyártású rakéta, amelyben egyszerre tizenkét résztvevő élheti át a VR űrutazás élményét.
„A magyar űrstratégia kiemelt szerepet szán az oktatásnak, az általános iskolától és a középiskolától kezdve a felsőoktatáson, vele összekapcsolódva az iparon keresztül egészen a társadalmi edukációig. A 2019-ben holland példa alapján nálunk indított SpaceBuzz ingyenes, regisztrációhoz kötött oktatási programmal, illetve a szimulációs űrkabinnal a magyarországi és határon túli magyar iskolákat szeretnénk segíteni. Ősztől workshopot indítunk a cégek közép- és felsővezetői számára a fenntarthatósághoz kapcsolódó érzékenyítésről” – sorolta Zentai István.
Mint mondta,
bízik abban, hogy az ügy fontosságát magyarországi cégek, alapítványok és magánszemélyek is fel fogják ismerni, és a jelenleginél komolyabb összegekkel fogják támogatni a SpaceBuzzt.
Kérdésre válaszolva Ferencz Orsolya kitért arra, hogy a kiemelten az oktatásra fókuszáló UniSpace programot tizenhét magyar egyetem indította el konzorciumban.
A SpaceBuzz első pilot programja nemzetközi (holland, francia, olasz, magyar) együttműködésben, az Erasmus+ támogatása mellett jött létre, és azóta több mint száz hazai és határon túli iskola több mint 5500 tanulója vett részt benne, illetve több mint kétszáz tanár kapott felkészítést és az oktatáshoz használható tananyagot.
Tech
Tájékoztató oldal indult a Digitális Állampolgárság Programról
A központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, szeptembertől pedig már használatba is vehetők az első funkciók.
Már elérhető az a weboldal, amely közérthető formában mutatja be a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást. A portál ismerteti a DÁP mobilapplikáció induló funkcióit, a várható fejlesztéseket, továbbá tájékoztatást nyújt arról is, hogyan és milyen feltételekkel működik majd a regisztráció – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményében az MTI beszámolója szerint.
Azt írták,
a www.dap.gov.hu oldalon megtalálható minden naprakész információ a DÁP-ról,
amelynek indulásáig már csak pár hónapot kell várni. Az e-ügyintézést szolgáló applikáció „alapjaiban változtatja meg az állampolgárok elektronikus közigazgatáshoz fűződő viszonyá”, egyre egyszerűbben, kényelmesebben és hatékonyabban intézhetik majd ügyeiket.
A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, szeptembertől pedig már használatba is vehetők az első funkciók
– tették hozzá.
Ősztől az állampolgárok a DÁP alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál, és az applikáció használatával felhasználónév és jelszó nélkül is bejelentkezhetnek az azonosítást kérő állami weboldalakra és alkalmazásokba – tudatták.
Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni – írták.
A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.
Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást
– áll a KTK közleményében.