Kövess minket!

Tech

Mely informatikai projektek voltak a legnagyobb hatással a világra?

A Neumann Társaság szerint itthon a kibernetika meghonosítása, a számítógép-fejlesztés beindulása a hatvanas évek második felében, illetve a hálózatok elméletének matematikai vizsgálata voltak a legnagyobb fontosságú projektek.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

Tech

Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán

A tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ha az internetsebesség rendszeresen elmarad a szolgáltató által garantált értékektől, érdemes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérőszolgálatához fordulni; a Szélessáv.net oldalon elérhető internetsebesség-mérő megújult, pontosabban dokumentált mérési jegyzőkönyvvel segíti a fogyasztók védelmét. Tavaly külső felhasználók több mint kétmillió mérést végeztek el a független hatósági felületen – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

a szolgáltatás népszerűségét mutatja, hogy a tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Ezek a számok nem tartalmazzák az NMHH mérőszolgálatának folyamatos, országszerte mérőautókkal végzett mobil méréseit, ezeket hozzáadva havonta milliós nagyságrendű mérést regisztrálnának. Az eredmények több összesített, rendszeresen frissülő térképen követhetők nyomon. A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálatok eredményei, valamint a hardveres és szoftveres mérések is megnézhetők külön-külön térképeken – írták.

Mindez hasznos segítség lehet például költözéskor, amikor a legjobb internetszolgáltatást keresik a fogyasztók

– emelte ki az NMHH.

A mérési eredmények ismerete azért is fontos, mert a szolgáltatók a hirdetésekben sokszor olyan optimális internetsebességet szerepeltetnek, ami a valóságban szinte sosem érhető el, és a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől is tapasztalható eltérés – hívta fel a figyelmet a hírközlési hatóság.

Az NMHH közleménye szerint a le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni és összevetni a garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni a szelessav.net-en, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, a panaszt a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a fogyasztó készülékében lehet a hiba, vagy azzal, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattak. Erre jelent megoldást a hardveres mérés.

Mérődoboz a https://szelessav.net/hu/hardverpartner oldalon rendelhető ingyenesen.

A mérődobozt a felhasználó a mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepítheti, ami heteken át különböző napszakokban végez méréseket és rögzíti is azok eredményét. Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapja a reklamációnak. Az NMHH hardverének rendszeres, visszakereshető mérési eredményeit a szolgáltatók is ismerik és elfogadják – jelezte a hatóság.

Az NMHH a mérőrendszert a 2015-ös indulás óta folyamatosan fejleszti. Jelenleg hardverrel 1 gigabites, szoftverrel 2 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas a szelessav.net. Okostelefon böngészőjéből akár már az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető. Magyarországon ugyanakkor az elérhető 5G egyelőre nagyrészt a 4G-technológiára támaszkodik; önálló (standalone) 5G-hálózatok nincsenek, így az 5G hatósági mérése még csak tesztüzemben folyik.

A mérőszolgálat tapasztalatai szerint a nagyobb internetsebesség nagyobb kilengésekkel is jár. Egy 1000 Megabit/szekundumos elérés esetében 40-50 Mbps eltérés mindössze néhány százalékot jelent, ami a felhasználói tapasztalatot többnyire nem is befolyásolja, de vannak olyan előfizetések, ahol ez a 40-50 Mbps sebesség a maximum, tehát abszolút értéken nézve egyáltalán nem kevés – írta közleményében az NMHH.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres mérések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetés-ingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szelessav.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, ezzel is segítve az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

A hírközlési hatóság mindenkinek a regisztráció utáni méréseket ajánlja, a rendszert elsősorban erre alakították ki. Ugyanakkor már regisztráció nélkül is, a böngészőben méréskor felugró ablakban a helymeghatározást engedélyezve olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, ami letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is – közölték.

Tovább olvasom

Tech

Gigabites internet elérést tesz lehetővé a DIGI

Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a DIGI csaknem minden előfizetője számára elérhetővé tette az FTTH optikai hálózat biztosította névleges 1 Gbit/s sávszélességet, és még az idén bevezetik a 10 gigabites vezetékes internetszolgáltatást, ami a lakossági szolgáltatásban jelenleg a leggyorsabbnak számít – mondta Dragos Spataru, a DIGI Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hozzátette: a fejlesztéseket folytatják, két új vezetékes szolgáltatás-csomagot – 2,5 Gbit/s és 10 Gbit/s sávszélességűt – vezetnek be a lakossági előfizetőknek. A fejlesztéssel a vállalat az első magyarországi távközlési szolgáltató, amely 10 gigabit másodpercenkénti sebességet elérő szolgáltatást biztosít.

Az új internetcsomagokat decembertől lehet majd igényelni, az első időszakban  Budapesten, a meglévő előfizetőknek. Ezt követően 2022 márciusától egyes vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, majd 2022 év végéig további megyeszékhelyeken is elérhető lesz.

Az új rendszer a jelenleginél mintegy tízszer gyorsabb elérést tesz lehetővé. Az online játékok, filmek, okosotthon szolgáltatások, online oktatás, vagy az otthoni munkavégzés területén lehet kihasználni legjobban az új technológia előnyeit.

A magyar távközlési piacon az 1998-as debütálása óta célkitűzése a DIGI-nek, hogy a lehető legjobb ár-érték arányban biztosítsa a legjobb szolgáltatásokat előfizetőinek – mondta az ügyvezető igazgató.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hol tart a DIGI felvásárlása, amelyről előzetes megállapodást kötöttek a 4iG Nyrt-vel., és a tranzakció szeptember végéig zárult volna az eredeti terveik szerint, Dragos Spataru azt mondta: nincs új fejlemény a korábbi bejelentéshez képest.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. Magyarországon a technológiától független televízió piacon 28,3 százalékos, a vezetékes internet szegmensében 22,6 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 22,1 százalékkal rendelkezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi adatai alapján. A DIGI Kft. 2019 májusában vezette be saját mobilszolgáltatását. A társaság 2020. évi árbevétele 55 milliárd forint volt az előző évi 52 milliárd forint után.

Tovább olvasom

Tech

A felhasználók csaknem kétharmada használja online hívásra is a netet

A magyar internetezők 64 százaléka használ valamilyen netes hang- vagy videohívás-szolgáltatást, de a cégek is előszeretettel alkalmazzák a technikát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai alapján. A 2020 második felében készült felmérések szerint nem feltétlenül telefonál kevesebbet mobilról az, aki online indít hívást.

Közzétéve:

Pixabay

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a legtöbben Messengert (47 százalék), Vibert és Skype-ot (19-19 százalék) használnak. A nők inkább a Messengert részesítik előnyben, míg a férfiaknál a Skype és a Teams népszerűbb az átlagnál.

A szolgáltatások különösen elterjedtek a nők, a magasabb végzettségűek, a 30 év alattiak és a 60 év felettiek, valamint a budapestiek körében

– tették hozzá.

A mobilinternetet használó online telefonálók 47 százaléka olyan csomagra fizet elő, amely korlátlan mobilinternetet tartalmaz vagy a videohívások nem fogyasztják a rendelkezésre álló adatkeretet. A felhasználók 44 százaléka tapasztalt gyenge térerőt vagy hiányos lefedettséget, harmaduknál akadozott vagy torzult a hang, 27 százalékuknak pedig az adatkeret kimerülése okozott bosszúságot. Talán ennek is köszönhető, hogy az online telefonálók 60 százalékánál nem csökkent a hagyományos mobiltelefon használata, sőt 7 százalékuknál még nőtt is – írták.

Mindez egybecseng az NMHH mobilpiaci jelentésében publikált forgalmi adatokkal, amelyek szerint az emberek 2020-ban – a jelentős arányú online telefonálás ellenére – 14 százalékkal többet beszéltek mobilon, mint 2019-ben. Ez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók leginkább a magasabb előfizetési díjú, de ingyenes beszélgetést lehetővé tevő, úgynevezett “flat” tarifákat ajánlják ügyfeleiknek – közölték.

A felmérés szerint a vállalatok is előszeretettel alkalmazzák az internetalapú hangmegoldásokat: a legalább tíz embert alkalmazó üzleti vállalkozások – körülbelül 38 ezer ilyen van – 36 százalékánál minimum egy alkalmazott használ a munkához online hang- vagy videotelefon-szolgáltatást a mobiltelefonján.

A felhasználók aránya jelentősen magasabb a nagyobb, legalább 250 embert foglalkoztató cégeknél – 44 százalékuk használja -, valamint az egymilliárd forint feletti bevételű és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatoknál – fűzték hozzá.

A koronavírus miatt a vállalkozások 41 százaléka biztosította az otthoni munkavégzést dolgozói legalább egy részének, emiatt pedig online platformra kerülhettek a megbeszélések, a konferenciák.

Ahol a vállalat nagyobb része otthonról dolgozhatott, ott a munkatársak több mint fele telefonált online.
A közlemény szerint

az emberek jelentős többségben a Messengert használják magánügyekben online hang- vagy videóhívásra. Az üzleti célból, mobilkészüléken online telefonálók viszont csaknem azonos arányban veszik leggyakrabban igénybe a Skype-ot (27 százalék), a Vibert (25 százalék) és a Messengert (23 százalék), valamint sokan részesítik előnyben a Teamset (16 százalék).

A technológiát használó vállalkozások vezetőinek több mint fele – 52 százalékuk – kifejezetten támogatja a netes hang- és videohívások használatát, és csupán 4 százalékuk ellenzi azt. Viszont csak a harmaduk gondolja, hogy e szolgáltatások teljesen megfelelnek a vállalati igényeknek.

Az online telefonálás hatására a vállalkozások 37 százalékánál csökkentek a céges mobilkiadások, és 8 százalék tapasztalt nagyon jelentős, 25 százalék feletti kiadáscsökkenést – közölték.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom