Kövess minket!

Tech

Megjelent a HuSpaCy, a nyílt forráskódú magyar nyelvi elemzőlánc

A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé.

Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel – olvasható a SZTAKI közleményében.

A most elkészült magyar nyelvi elemzőrendszer már az iparban is használható erőforrásigénnyel és integrálhatósággal dolgozik, használatával egyszerűbbé válik a magyar nyelvű szövegek nyelvtani és jelentéstani értelmezése.

“A kifejezetten magyar nyelvű szöveges tartalmak, mondatok előfeldolgozási eszközkészletét készítettük el. Erre azért van szükség, mert minden alkalmazás, amely valamilyen szöveggel kapcsolatos problémát akar megoldani, csupán nyers karaktersorozatokból még nem tud működni. Természetes nyelvi szövegeken működő algoritmusok emberek által is értelmezhető nyelvtani szimbólumokra építenek, így a HuSpaCy megfelelő alapul szolgálhat csetbotokhoz vagy akár e-mail-értelmező rendszerekhez is”

– idézik a közleményben Farkas Richárdot, a Szegedi Tudományegyetem kutatóját.

Kitérnek rá, hogy az elmúlt évtizedben forradalom zajlott a mesterséges intelligencia kutatásában: a gépi tanulásos megoldásokon belül előre tört az úgynevezett mélytanulás (deep learning) módszere, ahol mesterséges neurális hálók képesek megtanulni, hogy mit hogy kell értelmezniük.

A ma használatos természetes nyelveket feldolgozó rendszerek nagy része így működik, azaz nem nyelvészek írnak szabályokat, hanem az úgynevezett tanuló algoritmusok képesek mélyebb összefüggések, predikciók elsajátítására.

Az ilyen rendszerek problémája, hogy alapvetően fekete dobozként viselkednek. Működésük alig megfigyelhető, tehát még ha jó eredményt is adnak, akkor sem tudjuk, hogyan jutottak erre a következtetésre. Ebből következik, hogy nem is jól kontrollálhatók, ezért ipari alkalmazásokban sokszor csak korlátozottan használhatóak.

Napjaink angol nyelvet támogató célalkalmazásaiban is gyakran csak a szövegek előelemzésére használnak gépi tanulás alapú megoldásokat, hogy aztán ezek alapján az emberi szakértő által írt szabályok hozzák meg a végső döntést. Így egy-egy döntés átláthatóvá válik, és kérdéses esetben az emberi szakértő akár meg is tudja változtatni a rendszer viselkedését.

A közleményben felidézik, hogy

a magyar nyelvű szövegelemző szoftverek fejlesztése nem ma kezdődött. A magyar kutatói közösség már a kétezres években elkezdte építeni a szükséges nyelvi adatbázisokat. Ezeket az adatbázisokat használták a HuSpaCy fejlesztői is, mint tanító adatbázis.

A HuSpaCy rendszer ötvözi a mély tanulási módszerek előnyeit a nyelvészeti elemzések interpretálhatóságával és kontrollálhatóságával. A rendszer képes mondatok teljes nyelvi elemzésére (szótő, szófajok, satöbbi), illetve névelemek (például személynevek, helységek) azonosítására is folyó szövegben.

A HuSpaCy napjaink MI-eszközeiből építkezik: tartalmaz neurális nyelvi modelleket, amelyeket a felhasználó akár szövegek hasonlóságának vizsgálatára is használhat, de a fent említett nyelvtani elemző lépések is mind modern algoritmusokra épülnek – teszik hozzá.

Mint írják, a most létrehozott HuSpaCy rendszer alapja lehet hangalapú vagy írásos csetbotoknak is (ilyeneket a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban is fejlesztenek), de hasznos lehet szövegkategorizálásra (például ügyfélszolgálatra beérkező panaszok automatikus leválogatására), információ kinyerésre és szövegek automatikus generálására is.

Tech

Integrált platformot fejlesztett a mobilszerviz cég

A mobilkészülékek teljes életciklusában felmerülő problémák megoldásának támogatására integrált platformot fejlesztett a TMX Mobile Solution Szerviz Szolgáltató Kft., mintegy 440 millió forint felhasználásával.

Közzétéve:

A projekt összköltségéhez a cég 214 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – tájékoztatta a nyertes cég közleményben az MTI-t.

A fejlesztés eredményeképpen egy komplex adatbázis és adatkapcsolat jött létre a piac szereplői között, ami az egyéni ügyfelek, vállalatok, mobilszolgáltatók és az államigazgatás számára egyaránt idő- és pénz megtakarítását eredményezi

– hangsúlyozzák a közleményben.

A kifejlesztett rendszer támogatja a készülékekkel (mobilokkal, notebookokkal és egyéb háztartási eszközökkel) kapcsolatos logisztikai tevékenységeket, illetve a készülékjavítási és -felújítási munkálatok adminisztrálását.

A rendszer használata a készülékjavítási, -felújítási szolgáltatások esetében hatékonyabb belső munkavégzést tesz lehetővé, ezáltal lerövidül a javítást megelőző adminisztráció a beépített automatizmusoknak köszönhetően. Alkalmazásával biztosított a javítási folyamat során keletkező adatok teljes körű digitalizációja, az összes adat-információ visszakereshető és felhasználható a logisztikai és javítási folyamat optimalizálásához.

A TMX Mobile Solution Szerviz Kft., illetve jogelődje, a Telemax 25 éve szolgáltat. Ügyfélkörük 80-85 százaléka céges partner, a magánügyfelek száma évről-évre emelkedik. A cég 2021. évi árbevétele 10 milliárd 891 millió forint volt, eredményük 680 millió forint. A pályáztató elvárása, hogy a fejlesztés eredményeképpen legalább 100 milliós többletbevételt produkáljanak.

Tovább olvasom

Tech

Zsarolóvírus ütött ki egy teljes bolthálózatot

A 7-Eleven mind a 175 üzlete kénytelen volt bezárni hétfőn.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Újabb boltláncnál történt súlyos zsarolóvírusos támadás, hétfőn mind a 175 dániai 7-Eleven üzlet kénytelen volt bezárni, miután egy zsarolóbanda leállította a cég fizetésfeldolgozó rendszerét, így nem működtek a kasszák. Az egyesült államokbeli székhelyű, nemzetközi hálózat neve ismerősen csenghet, leginkább szendvicseket is áruló vegyeskereskedéseknek titulálhatóak a boltjai.

A folyamatban lévő nyomozásra való tekintettel a 7-Eleven dán leánycége nem kívánt részletekbe bocsátkozni a támadással kapcsolatban, azonban az ügyfeleknek elméletileg nincs félnivalójuk, nem szivárogtak ki például a kártyás fizetési információik. Mostanra a lánc legtöbb üzlet újból kinyitott, a cégnek sikerült a készpénzes fizetési lehetőség működésre bírása mellett alternatív kártyás fizetési terminálokat beüzemelnie – tette hozzá az Origó.

Tovább olvasom

Tech

A pénzügyi applikációk a második legnépszerűbb alkalmazások

Közvetlenül a közösségi médiát követik – állapította meg a Magyar Bankholding júliusi online kutatása.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az 525 ember bevonásával készített reprezentatív kutatás szerint a válaszadók 87 százaléka használ közösségimédia-applikációkat, mint a Facebook és az Instagram, ehhez közeli, 73 százalékos a pénzügyi alkalmazások alkalmazása is. Népszerű applikációk még a játékok (45 százalék), a webshopok (40 százalék), illetve az online újságok, streamingszolgáltatások és videómegosztók egyaránt 39 százalékkal.

Az okostelefonnal rendelkezők átlagosan 24 alkalmazást tárolnak készülékükön, amelyek közül 11-et használnak rendszeresen.

A pénzügyi alkalmazásoknál leginkább az alapvető funkciókat használják, illetve tartják nélkülözhetetlennek a felhasználók. Ezek a forintátutalások és a számlaegyenleg-lekérdezés, amelyeket az emberek háromnegyede vesz igénybe, és kétharmada tart elengedhetetlennek. Emellett, a válaszadók több mint fele használja a mobilfizetés funkciót is.

A válaszadók zöme szerint gyors és kényelmes az interneten intézni pénzügyeket, az internetbanki alkalmazásokat a lakosság 56 százaléka hetente többször, 19 százaléka heti egyszer használja.

Tovább olvasom