Kövess minket!

Tech

Még nem indítja el az 5G-t a Telenor

|

A vállalat szerint egyelőre nincs valódi kereskedelmi igény az ötödik generációs hálózat használatára.

A hálózati forgalom mintegy 30 százalékkal növekedett 2020-ban a Telenornál, mivel otthonról kezdtek dolgozni és tanulni az emberek, sokan mobilneten. A vállalat a szolidaritás jegyében a járvány kezdetén 100 gigabyte adatforgalmat biztosított ingyen minden ügyfelének, majd később egygigányi adat áráért adták ugyanezt a mennyiséget – emlékeztet a Világgazdaság.

“Az ingyenes és kedvezményes internet erősen befolyásolta az érintett hónapok bevételeit, ráadásul a korlátozott utazási lehetőségek miatt szinte teljesen eltűntek a roamingbevételek is. Ennek ellenére a pandémia miatt nem voltak elbocsátások a társaságnál, és erről már márciusban biztosították a dolgozókat, hogy növeljék a biztonságérzetet, ami a csapat teljesítményére is pozitívan hatott” – mondta Mohamed ElSayad, a Telenor kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzátette:

a lakosság otthoni munkavégzése miatt a termelékenységi eszközök és a felhőszolgáltatások hatalmas növekedését tapasztalták a fokozott csoportos kommunikáció, valamint az online kollaborációs megoldások terén.

A Telenor Magyarország is szerzett 5G-frekvenciákat március végén, egyelőre azonban nem indította el a kereskedelmi szolgáltatását. ElSayad elmondása szerint ennek az az oka, hogy még nem látnak valódi kereskedelmi igényt a használatára. Úgy látja, hogy a mai valódi igényeket a 4G és a 4G+ hálózatok képesek kielégíteni mind lefedettségben, mind kapacitásban.

“Természetesen abban hiszünk, hogy az 5G a jövő, teszteljük a hálózati képességeket Győrben és Törökbálinton, figyeljük a nemzetközi piacon a kialakulóban lévő hasznos felhasználási módokat. Amikor megtaláljuk az ügyfelek számára az értéket és a relevanciát, örömmel indítjuk el a nagyüzemi bevezetést” – emelte ki a kereskedelmi vezérigazgató-helyettes. Egyúttal rávilágított, hogy tavaly a 4G és a 4G+ további kapacitásaira, folyamatos frissítésére fókuszáltak.

Júliusban a Cetin Hungary nevű külön cégbe szervezte a Telenor a hálózati infrastruktúra üzemeltetését. A toronyvállalat csaknem 200 munkavállalóval kezdte meg a működését, az a célja, hogy kiaknázza a kereskedelmi lehetőségeket és a nagykereskedelmi partnerkapcsolatokat a hálózati szolgáltatások területén, a tulajdonába került aktív és passzív hálózati elemekre építve.

Szintén jelentős újítás a vállalat életében, hogy novembertől már nemcsak mobil-, hanem vezetékes, bérelt vonalon is kínál szolgáltatást az üzleti ügyfeleinek. Ennek sikerét még korai lenne megítélni, de az első visszajelzések alapján a társaság várakozá­sainak megfelelően pozitív a fogadtatás, az első szerződést novemberben írták alá a Hiperline bevezetéséről.

A Telenor vezérigazgató-helyettese szerint már látható az 5G valódi értékteremtő felhasználása felé vezető verseny, amelynek része az IoT-szolgáltatások fejlődése és a big data használata iránti nagyobb igény, ezek a szolgáltatások minden eddiginél több új lehetőséget teremtenek a távközlési szektornak.

Meglátása szerint a közeljövőben a felhő- és a biztonsági szolgáltatások térnyerése várható, mivel egyre inkább az internetre támaszkodunk, legyen szó üzleti tevékenységről, személyes kapcsolattartásról vagy éppen tanulásról.

Borítókép: illusztráció

Tech

Az Amazon a világ legértékesebb márkája

Idén is az Amazon áll a világ legértékesebb márkáinak az élén, harmadik éve foglalja el ezt a helyet.

Közzétéve:

A Kantar Millward Brown médiapiaci kutatóvállalat “BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brands” felmérése szerint az Amazon értéke tavaly 64 százalékkal, 683,85 milliárd dollárra nőtt.

A második legértékesebb márka továbbra is az Apple, 612 milliárd dollárral (+74 százalék).

A tavalyi negyedik helyről az idén a harmadikra jött fel a Google, amelynek a márkaértéke 42 százalékkal, 458 milliárd dollárra emelkedett. Eközben a harmadik helyről a negyedikre csúszott vissza a Microsoft 410,27 milliárd dollár márkaértékkel, ami 26 százalék növekedés 2020-hoz viszonyítva.

A lista további hat helyezettje között van a kínai Tencent, amely két helyet javítva az ötödik helyre erősödött (204,93 milliárd dollár, +60 százalék), és szintén két helyet javítva a hatodik a Facebook (226,74 milliárd dollár, +54 százalék).

A hetedik az Alibaba (196,91 milliárd dollár, +29 százalék), a nyolcadik pedig a Visa (191,285 milliárd dollár, +2 százalék).

A tízes lista kilencedik helyezettje a McDonlad’s (154,92 milliárd dollár, +20 százalék), a tizedik pedig a MasterCard (112,88 milliárd dollár, +4 százalék).

A százas listán a Tesla márkaértéke nőtt a legnagyobb mértékben, 275 százalékkal, 43 milliárd dollárra, ami a 47. helyre volt elég.

A listára 13 cég került fel először, rögtön a 12. helyet szerezte meg a Nvidia (105 milliárd dollár), az 52. a Zoom (37 milliárd dollár), az Advanced Micro Devices az 57. lett (33 milliárd dollár), a Spotify pedig a 99. (19 milliárd dolláros márkaértékkel).

A listán szereplő száz márkának az összesített értéke 42 százalékkal, 7000 milliárd dollárra nőtt.

A BrandZ Top 100 tanulmányt a WPP marketing és márkatanácsadó, valamint cége, a Kantar Millward Brown készíti 2006 óta, akkor a 100 vezető márka értéke 1400 milliárd dollár volt.

Tovább olvasom

Tech

Sikeres az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold

Küldetésének első három hónapja alatt jól működött a GRBAlpha – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A CSFK kutatóinak vezetésével tervezett, magyar-szlovák-japán együttműködésben megépült kisműhold 2021. március 22-én indult el űrbéli útjára a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről. A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB).

A küldetés célja, hogy a nagyenergiás asztrofizika egyik legizgalmasabb kérdésköre, a gamma-kitöréseknek nevezett jelenségek minél pontosabb megismerését segítse elő új típusú, akár 10-30 centiméter méretű kisműholdakon is alkalmazható detektorrendszerek felhasználásával

– olvasható a GRBAlpha első 90 napjának eredményeit összegző közleményben.

A CSFK korábbi közlése szerint ha a kisműholdban elhelyezett több tíz dekagramm tömegű, a méretéhez képest igen nehéz gammasugárzás-detektor jól vizsgázik a bevetésen, később az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre műholdakra – akár kereskedelmi műholdflották sok száz tagjára is – telepítve azt. Az így kialakítandó kiterjedt műholdhálózat egy gamma-villanás érzékelésére alkalmas, földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását.

A gamma-kitörések rövid ideig tartó események, amelyek során nagy tömegű égitestek – például felrobbanó csillagok vagy összeolvadó neutroncsillagok – bocsátanak ki a látható fényhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de annál sokkal energetikusabb és koncentráltabb elektromágneses sugárzás, gamma-sugárzás formájában.

A gamma-sugárzást jellegénél fogva nehéz fókuszálni, így a klasszikus képalkotásban és fényképezésben is megszokott módon nem igazán tudnak választ kapni még az olyan alapvető kérdésekre sem, mint hogy hol is történtek ezek az égi események, hogy aztán másfajta műszerekkel és távcsövekkel is vizsgálódhassanak – magyarázza a közleményben Pál András, aki a rendszer fejlesztését vezeti a CSFK részéről.

“Ki tudjuk használni azonban azt hogy még a Föld kozmikus értelemben vett szűkebb környezetét is csak a másodperc néhány század része alatt járja be a fény: azaz, ha több hasonló műholdat helyezünk el, akkor az észlelt időkülönbségekből háromszögeléses módszerekkel meglepően pontosan meg is kapjuk a látszó égi koordinátáit is – több, egyébként egy műholddal is mérhető jellemzők meghatározása mellett” – tette hozzá Werner Norbert, aki a projekt tudományos koordinációját segítette.

“A küldetés első három hónapja számos értelemben is sikeresnek mondható: a műhold fedélzeti rendszerei mind jó egészségnek örvendenek, a detektorrendszer mindkét független csatornája jól működik” – számolt be az eredményekről Mészáros László, aki többek közt a detektor mechanikai vonatkozásaiért felelős.

A közlemény szerint a CSFK munkatársai a teljes Föld körüli környezetre meghatározták azt a háttér-jelszintet, amely felett keresni kell ezeket a forrásokat.

“Számos érdekes, technikaibb jellegű próbán is túl vagyunk, például immáron rutinszerűen frissíthető az adatgyűjtő elektronika több szoftveres komponense is, ami akár a fedélzeti számítógép legtöbb funkcióját is át tudja venni, ha úgy hozná a szükség” – fejti ki a közleményben Masanori Ohno, aki a projekt miatt Japánból, Hirosimából költözött Budapestre. “Ezek a megoldások a maguk nemében is egyedülállóak ilyen kis méretű, 10x10x10 centis műholdakon és nagyban növelik a kísérlet sikerességét” – fűzi hozzá Jakub Ripa asztrofizikus.

A közlemény szerint a csapat által épített, a GRBAlphában találhatóhoz hasonló detektorok indulnak az űrbe decemberben a cseh fejlesztésű VZLUSAT-2 műhold fedélzetén is, valamint jelenleg is dolgoznak a CSFK kutatói egy újabb detektoron. “Ezzel ténylegesen is megnyílik az út a háromszögelésen alapuló helymeghatározáshoz” – fűzik hozzá.

Tovább olvasom

Tech

Európa lemaradóban van az 5G technológia adaptálásában

Pedig az átállás Európában 23 milliárd eurós befektetéssel 161 milliárd euróval növelné meg a térség gazdaságában előállított hozzáadott értéket.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Rohamosan nő világszerte az 5G előfizetések száma az Ericsson Mobility Report legfrissebb kiadása szerint, amely lemaradást állapít meg az ötödik generációs mobiltávközlési technológia európai terjedésében az Egyesült Államokhoz és a távol-keleti országokhoz képest.

A jelentés szerint naponta egymillióval nő a világban az 5G előfizetések száma, így az év végére a 2020 végi 220 millió után már 580 millió felhasználó csatlakozhat a legújabb generációs mobilhálózatra.

Ebben az ütemben az 5G technológia két évvel hamarabb éri el az egymilliárdos felhasználói számot, mint elődje, a 4G technológia.

Az 5G technológia elterjedésének üteme azonban egyenlőtlenül oszlik meg a világban. A legtöbb 5G előfizetés Ázsiában van (190 millió), ebből csak Kínában 173 millió, de Dél-Koreában és Japánban is dinamikus a növekedés.

Ugyanígy Észak-Amerikában, azon belül is leginkább az Egyesült Államokban, ahol 14 millió 5G előfizetőt számoltak 2020 végén. Európában ezzel szemben – elsősorban a több országban is elhalasztott frekvenciatender-döntések miatt – a teljes kontinensen mindössze 8 millió az 5G előfizetések száma, és a növekedés üteme is lassabb.

Az 5G aránya az összes előfizetésen belül Európában mindössze 1 százalék, és ebben nemcsak Kelet-Ázsia (9 százalék) és Észak-Amerika (4 százalék), hanem az Öböl-menti államok (2 százalék) is előrébb járnak.

Az Analysys Mason piackutató vállalatnak az Ericsson megbízásából készült számításai szerint az 5G technológiára átállás Európában 23 milliárd eurós befektetéssel 161 milliárd euróval növelné meg a térség gazdaságában előállított hozzáadott értéket.

A magyarországi bruttó hazai terméket pedig 2,3 milliárd euróval növelhetné meg az új mobiltávközlési technológiára átállás.

“Az Ericsson Mobility Report immár huszadik kiadásából egyértelműen látszik, hogy az 5G kiépítése új szakaszba lépett, és gőzerővel zajlik az olyan úttörő piacokon, mint Kína, az Egyesült Államok és Dél-Korea. A vállalatoknak és az országoknak is kulcsfontosságú, hogy a világjárvány utáni korszakban magasabb fokozatba kapcsoljon a digitalizáció, és ebben az 5G kritikus szerepet játszhat, ahogy a mesterséges intelligenciára épülő megoldások is. A következő rövid időszakban az is eldől majd, hogy kik lesznek az éllovasok és kik maradhatnak le hosszabb távon is” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson közép-európai stratégiai igazgatója.

Tovább olvasom