Kövess minket!

Tech

Már több mint 15 ezer mobilt cseréltek le az NMHH támogatási programjában

A használatban lévő 2G- és 3G-képes készülékek minimum 4G-képes telefonra való cseréjét bruttó 20 ezer forinttal támogatja a hatóság.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Már több, mint 15 ezer mobilkészüléket cseréltek le a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatási programjában annak indulása, idén február 14-óta – közölte az NMHH az MTI érdeklődésére kedden.

A program bevezetésekor a hatóság azt közölte: ötmilliárdos keretből indul el a mobilkészülék-csere program, az összegből negyedmillió használatban lévő 3G- és 2G-képes mobiltelefon cserélhető le a mobilinternetezésre alkalmas minimum 4G-képes készülékre. A hazai 4G-hálózatok és az ezeket kihasználó okostelefonok széles körű terjedése miatt a hazai távközlési szolgáltatók 2023-ra lekapcsolják a 3G-mobilhálózatot, és emiatt számos régebbi készüléktípuson elérhetetlenné válik a mobilnet.

Az átállást az NMHH készülékcsere-támogatási programmal segíti:

a használatban lévő 3G-képes készülékek minimum 4G-képes telefonra való cseréjét bruttó 20 ezer forinttal támogatja maximum bruttó 120 ezer forintos készülék vásárlása esetén. Május 9-e óta a 2G-s készülékek cseréjére is lehetőség van.

A magyarországi szolgáltatók közül elsőként a Magyar Telekom kapcsolja le a 3G hálózatát. A cég az MTI-vel közölte: a tervek szerint halad a 3G hálózat fokozatos lekapcsolása, amely július 1-jétől már sehol nem lesz elérhető. Az ügyfelek természetesen nem maradnak szolgáltatás nélkül: a közel országos lefedettségű, a korábbi technológiáknál jobb ügyfélélményt nyújtó 4G hálózat továbbra is rendelkezésre áll mind a hang-, mind az adatforgalom céljára. A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát a meglévő 2G hálózat át tudja majd venni, hiszen a Telekom ügyfélkörén belül a teljes hangforgalom alig 2,3 százaléka zajlik a 3G hálózaton. Az adatforgalomnak pedig még kisebb aránya, mindössze 0,84 százaléka. Ennek jelentős része már olyan m2m forgalom, melynek kis átviteli igényét a 2G szintén kezelni fogja, a legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek száma folyamatosan csökken – közölték.  

A leginkább érintett ügyfeleket a Telekom a változásokról SMS-ben, több körben is értesítette, valamint tájékoztatásukat egy honlappal is segíti. A szolgáltató javasolja, hogy mindenki ellenőrizze készüléke beállításait, érdemes gondolni az idősebb családtagok által használt, gyakran régebbi típusú eszközökre is.

A 3G-hálózatok kivezetésén évek óta dolgoznak a hazai szolgáltatók. A Magyar Telekom után a Yettel és a Vodafone várhatóan 2023-ban vezeti ki teljesen 3G-hálózatait.

Régi típusú 3G-s telefonnal nincs lehetőség a 4G- és 5G- hálózatokra való csatlakozásra, így kisebb sebességgel és kevesebb helyen van lehetőség a mobilinternetezésre. A készülékek hálózati képességét készülékenként eltérő módon lehet ellenőrizni, általában az alábbi menüpontokban lehet megnézni: Beállítások – Kapcsolatok – Mobilhálózatok – Hálózati mód.

Az ellenőrzés részletes lépéseiről a Telekom 3G-kivezetéssel kapcsolatos tájékoztatójában, vagy a netrefel.hu oldalon lehet tájékozódni.

Tech

Együttműködik a jegybank és a kibervédelmi intézet

A kiberbiztonság növelése érdekében rendszeres konzultációval, közös konferenciák és képzések szervezésével is segítik egymás munkáját.

Közzétéve:

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ–NKI) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai pénzügyi rendszer kiberkockázatainak hatékony csökkentése, illetve a kiberbiztonság magas szintre emelése érdekében – tájékoztatta a jegybank pénteken az MTI-t.

A két szervezet a közös cél érdekében rendszeres konzultációval, közös konferenciák és képzések szervezésével is segíti egymás munkáját – áll a közleményben.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevében Kiss Csaba főigazgató, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodását a kiberkockázatok hatékony csökkentése érdekében a pénzügyi szektorban.

A megállapodás hangsúlyozza, az MNB többek között nyomon követi az innovatív technológiai megoldások (például blokklánc, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) fejlődését, elterjedésének alakulását, az e megoldásokban rejlő lehetőségek támogatásának és a kapcsolódó kockázatok kezelésének irányait. Emellett figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi pénzügyi technológiai és innovációs trendeket, a FinTech cégek által hozott új technológiákat, koncepciókat, az innovátorokat, az intézmények által alkalmazott technológiákat és digitális stratégiákat is. E körben az MNB kiemelten monitorozza a kiberkockázatok, veszélyek és fenyegetések lehetséges előfordulásának módjait és helyeit, mind a jegybankot, mind a pénzügyi közvetítőrendszert illetően.

Az NBSZ szervezeti keretei között működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet ellátja az eseménykezelési feladatokat és a hatósági felügyeletet a létfontosságú információs rendszereknél és rendszerelemeknél, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott bejelentésköteles szolgáltatók (online piactér, internetes keresőszolgáltatás, felhőszolgáltatás) esetében. Továbbá feladatai közé tartozik a “nemzeti kapcsolattartó pont” működtetése, amelynek célja az Európai Unión belüli nagy hatású kiberincidensek hazai koordinálása, az incidensekkel kapcsolatos jelentések fogadása, küldése a nemzetközi partnerszervezeteknek.

A két intézmény szorosabb partneri együttműködése erősíti a pénzügyi piacokon észlelt kiberbiztonsági problémák, anomáliák kiküszöbölésének lehetőségét. Megteremti azt a keretet, amely révén a felek feladataik ellátása érdekében, a jogszabályokban előírt együttműködésen túl, kölcsönösen segíthetik egymás munkáját – ismertette a közlemény.

Az együttműködési dokumentum alapján a két intézmény rendszeresen megosztja egymással a témával kapcsolatos fontosabb hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat. Erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán is.

A felek célul tűzték ki többek között a pénzügyi szektor kiberbiztonsági ellenállóképességének tesztelését, felmérését és fejlesztését célzó gyakorlatok szervezését. Emellett kölcsönösen együttműködnek és részt vesznek az ilyen gyakorlatok kapcsán felmerülő feladatokban is. Elősegítik a pénzügyi fogyasztók biztonságtudatosságának növelését a digitális banki csatornák használata és egyéb online tevékenységek során.

Mindezek mellett a két intézmény egyeztet a digitális jegybankpénz kutatásával, tesztelésével, működtetésével kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokról és kérdésekről is.

Tovább olvasom

Tech

Az Apple mégsem fog kutatni a pedofília után

Egy évnyi huzavonát követően letett a felhasználók feltöltött képeinek elemzéséről.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Tavaly ősszel az Apple jelentős vitákat kiváltott elképzeléssel rukkolt elő, az amerikai National Center for Missing & Exploited Children (Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központja) szervezettel együttműködve meg kívánta kezdeni a pedofil fotók utáni kutatást a felhasználók eszközein.

A rendszer úgy működött volna, hogy az iCloud Photos felhőtárhelyre menteni kívánt képekről a feltöltésük előtt digitális ujjlenyomatot készítettek volna az iPhone, iPad és Mac eszközök, majd az ujjlenyomatot összevetették volna a szervezet adatbázisában lévő, megerősítetten pedofil képek ujjlenyomataival. Ezzel az Apple meg tudta volna akadályozni azt, hogy a képek felkerüljenek a szervereire, de mégis lehetőség nyílt volna a tetten ért felhasználók rendőrségnek való jelentésére.

Az ötlet óriási vitákat generált, hiszen egyrészt a gépi rendszer tökéletlenségéből fakadó téves riasztások miatt ártatlan embereket hurcolhattak volna meg, másrészt pedig egyes kormányok visszaélhettek volna a műszaki lehetőséggel, például törvényen át kötelezhették volna az Apple-t az általuk biztosított ujjlenyomatos adatbázis használatára, hogy leleplezzék a politikai ellenfeleiket.

Az ujjlenyomatos rendszer miatt az Apple képtelen lett volna megállapítani, hogy a riasztást generált képen pedofília, vagy mondjuk egy üldözött mozgalom szimbóluma látható-e.

Wall Street Jorunalnek adott interjújában az Apple szoftveres részlegének vezetője megerősítette, hogy a vállalat a felhasználói adatok végponttól végpontig történő titkosítására fókuszál, mindeközben pedig teljesen lekerült a terítékről a gyermekbántalmazásos képek utáni kutatás az eszközein – tette hozzá az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

Kongatja a vészharangot a Google Chrome

Az operációs rendszerük elhagyására kezdte kérni a felhasználóinak egy részét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Jelentős terhet készül ledobni a válláról a Microsoft, utoljára a 2023. januári hibajavító kedden fog biztonsági frissítéseket kiadni a Windows 7 SP1, a Windows 8.1, továbbá a Windows Server 2012 R2 operációs rendszereihez, a kérdéses naptól fogva örökre elengedi mindhárom kezét.

A helyzet miatt a Google Chrome legfrissebb változata most értesítést kezdett megjeleníteni az operációs rendszereken lévő felhasználóinak, amely szerint a jövőben csak akkor kapnak majd frissítéseket a böngészőhöz, ha legalább Windows 10-et futtatnak. A böngésző címsora alatt megjelenő értesítőcsík ugyan eltüntethető az X-re való kattintással, azonban a böngésző minden egyes elindítását követően megjelenik, ami talán indokolatlanul bosszantó és agresszív megoldás a Google részéről.

Az érintett operációs rendszereket futtató számítógépeken potenciálisan futtatható lehet a Windows 10, emellett a Linuxra való átállás és a másik PC beszerzése is opció lehet a tulajdonosaik számára.

A biztonsági frissítéseket már nem kapó Windowsok használata erősen ellenjavallt – tette hozzá az Origo.hu

Tovább olvasom