Tech
Magyarországon először továbbítottak nagyfelbontású röntgenfelvételt elektronikusan
A röntgenfelvételeket jelenleg külső adathordozón viszik az azt készítő eszköztől a földrajzilag távolabbi leletező eszközig.
Varga Róbert, a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnök hallgatója, az Innomed Medical Zrt., a Vodafone Magyarország és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakmai és technológiai támogatásával 5G hálózaton keresztül továbbítottak röntgenfelvételt.
Az 5G hálózat olyan sebességgel továbbít adatokat, ami eddig nem volt lehetséges |
– mondta Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója.
Hozzátette: az innováció lehetővé teszi a külső adathordozó kiiktatását, a felvételek pillanatok alatt a röntgengépről egy szerveren keresztül egyenesen a leletező munkaállomásokra érkeznek, ami például mobil szűrőállomások esetében fontos.
Dévai Endre elmondta, hogy a mérnökhallgató a folyamatban lévő legújabb kutatáshoz csatlakozott, ami egy könnyen telepíthető és fertőtleníthető, akár válságövezetekben is alkalmazható, gyors diagnosztikai eszköz kifejlesztésére irányul. Ez az eszköz az alacsony dózisú, több célú, lineáris rétegfelvételi akkumulátoros berendezés (DTS), amellyel egy felvétel elkészítése 10 másodperc. Az 5G szerepe pedig a felvételkészítéskor keletkező, nagyméretű,
közel 2 GB adatnak a leletező berendezés felé történő továbbításakor jelenik meg. |
Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország igazgatóságának alelnöke kiemelte: a sebességben, a kapacitásban és az alacsony késleltetésben hoz újdonságot az 5G, amely
akár egymillió eszközt képes kiszolgálni egy négyzetkilométeren. |
Ez a sokszoros kapacitás a gépek kommunikációjában hoz majd változást, így az egészségügy digitalizációja is jelentősen felgyorsulhat.
Aranyosné Börcs Janka felidézte: szakmai viták után 2019-ben olyan 5G frekvenciaértékesítést valósítottak meg, amely partneri együttműködésre ösztönzi a szolgáltatókat és a technológia alkalmazóit. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan egyre több ilyen együttműködés jön létre, erősítve és közelítve egymáshoz az infokommunikációs és az egészségügyi szektort. A főigazgató szintén gratulált Varga Róbertnek, és bejelentette: a hallgató témában tartott TDK-előadását az NMHH különdíjjal ismerte el.
Az Innomed több mint harminc éve foglalkozik diagnosztikai berendezések kutatás-fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével a világ több mint 100 országában. A magyar cég tulajdonosai a jelenlegi és a volt dolgozók. Fő fejlesztési területei a kardiológia (klinikai defibrillátorok, EKG berendezések és ágymelletti vagy hordozható őrzőmonitorok) és a radiológia (röntgengenerátorok, direkt digitalizáló röntgenfelvételi állomások), képalkotó és képfeldolgozó rendszerek.
A Vodafone a mobilszolgáltatók közül elsőként indította el tavaly a kültéri kereskedelmi 5G szolgáltatását Budapest belvárosában. Az idén áprilisban a cég további frekvenciákat szerzett az NMHH frekvencia aukcióján, ezzel pedig megkezdődött az 5G hálózatának szigetszerű kiépítése. Októberben közel 200 bázisállomáson kapcsolták fel az 5G-t, így a főváros szinte teljes területén elérhetővé vált az 5G szolgáltatás.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.