Kövess minket!

Tech

Magyar eszközökkel készíti majd a fotókat az űrszonda

Hazai fejlesztésű hardver és szoftver adja majd a lelkét a Európai Űrügynökség üstökösökre vadászó eszközének.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az ELKH CSFK Csillagászati Intézete már a kezdetektől fogva közreműködik az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor nevű űrszonda programjában – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) keddi közleményében.

A konkrét célpont nélküli küldetés 2029-ben startol.

A Comet Interceptor lesz az első olyan szonda, amelynél az indítása idején még nem tudni, melyik égitestet látogatja majd meg.

A cél ugyanis egy olyan üstökös vizsgálata, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta első alkalommal érkezik a Naprendszer belső vidékeire.

Mint írják, ezeket az objektumokat csak napközelségük előtt 1-2 évvel lehet felfedezni. A Comet Interceptor ezért a start után az egyik úgynevezett Lagrange-pontban várakozni kezd az űrben, a megfelelő égitest felfedezésére készen. A “találkozásra” az LSST nevű távcső statisztikai becslései alapján rövid időn belül sor kerül.

Mivel az égitest mérete, fényvisszaverő képessége és a találkozó pályaelemei nem ismertek előre, a célpontot megörökítő kamerának sokféle képrögzítési viszonyhoz kell alkalmazkodnia.

Ennek kidolgozását és megvalósítását hazai cégek végzik a CSFK tudományos tanácsadása mellett, svéd kameratervezők közreműködésével – áll a közleményben.

Tech

Lekapcsoja 3G hálózatát a Magyar Telekom

A 3G technológia kivezetése 2022 második félévétől a korlátos frekvenciakészlet szempontjából hatékonyabb kihasználást jelent, hiszen a felszabaduló sávokat hosszabb távon 4G-re, 5G-re lehet majd használni – közölte a cég az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 3G lekapcsolása mellett szóló döntésben környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok is érvényesülnek. A korszerűbb mobiltechnológiák hatékonysága jobb, az 1 byte eljuttatására fordított energia jelentősen csökkent az elmúlt időszakban – írták.

A lekapcsolást követően a hangforgalmat a 2G és 4G hálózatok veszik át, az adatforgalmat pedig a 4G hálózat fogja kiszolgálni, amely jobb ügyfélélményt biztosít. Ismertették:

Magyarországon a teljes mobilnetforgalom 95 százaléka már jelenleg is 4G/LTE hálózaton zajlik. Az ügyfelek hangforgalmának 44-45 százaléka már 4G hálózaton folyik.

A vállalat ügyfeleinek azt javasolja a cég, hogy ellenőrizzék, 4G/5G-képes-e a készülékük, illetve milyen hálózaton csatlakozik a készülékük, megfelelő-e a készülékbeállításuk. Azt is ellenőrizni kell, hogy a SIM-kártya 4G/5G-képes-e. Az érintett ügyfeleket a későbbiekben az elektronikus csatornákon keresztül értesítik.

A 3G-vel lefedett szolgáltatási terület nagyságát a Magyar Telekom fokozatosan, több lépcsőben csökkentette tavaly óta, 2020 nyarán 10 százalékkal, 2021 márciusában 1,3 százalékkal, majd most októbertől további 1,3 százalékkal.

A szolgáltató azon dolgozik, hogy a 2G és 4G hálózatok lefedettsége és kapacitása megfelelően rendelkezésre álljon a 3G kikapcsolását követően.

Így a cég folytatja tavaly elindított, többéves hálózatmodernizációs programját, ezzel a teljes bázisállomás-állományt korszerűsítik.

A hálózatmodernizáció és az ennek során használt 5G-képes eszközök fontos előfeltételei az 5G hálózat földrajzi kiterjesztésének. A Telekom a 3,6 gigaherzes és a 2100 megaherzes frekvenciasávon nyújt 5G szolgáltatást. Budapest és Budaörs mellett 21 Balaton parti településen, valamint hat megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Szombathely, Győr) érhető el a szolgáltatás. Jelenleg 33 százalékos az 5G hálózat lakosságra vetített lefedettsége a fővárosban. A két frekvencia együttes használatával az 5G hálózat országos, lakosságra vetített, kültéri lefedettsége 10,4 százalékos.

A Telekom hálózatfejlesztésre a nyilvános capex célkitűzés (beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba) alapján 106 milliárd forintot tervez fordítani idén a tavalyihoz hasonlóan. A cég Magyarországon 93,7 milliárd forintot fordított hálózattal kapcsolatos (fix+mobil) fejlesztésre és fenntartásra.

2016 és 2020 között közel 258 milliárd forintot költöttek Magyarországon mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére.

Tájékoztatásában a szolgáltató leszögezi: a 3G hálózat lekapcsolása logikus lépés a mobiltechnológia fejlődésének köszönhetően, amely az addig csak 2G/3G-t használó ügyfelek számára jobb szolgáltatásminőséget és ügyfélélményt jelent a 4G-re, VoLTE-re váltás révén. A szolgáltatók számára a kivezetés gazdaságosabb hálózatüzemeltetést és optimálisabb frekvenciagazdálkodást tesz lehetővé.

Tovább olvasom

Tech

Az EU egységes töltőt javasol az elektronikus eszközökhöz

A fogyasztók érdekében és az elektromos hulladék felszámolása céljából az Európai Bizottság az elektronikus eszközök egységes töltésével kapcsolatos jogszabályt terjesztett elő csütörtökön.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A javaslat a töltők csatlakozóinak és a gyorstöltő technológiának az egységesítését célozza. A tervek szerint az okostelefonok, táblagépek, fényképezőgépek, fejhallgatók, hordozható hangszórók és kézi videojáték-konzolok szabványos portja az USB-C lesz.

Ezen túlmenően az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy a töltőket és az elektronikus eszközöket külön-külön értékesítsék.

“Mindez kényelmesebb lenne a fogyasztók számára, továbbá csökkentené a töltők – gyártásból és ártalmatlanításból adódó – környezeti lábnyomát, ezáltal támogatná a zöld és digitális átállást” – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A döntés az Apple informatikai vállalatot érzékenyen fogja érinteni, hiszen a legnagyobb gyártók között szinte ők az egyetlenek, akik ragaszkodnak a saját szabványukhoz, és már korábban is ellenezték az EU egységesítésre irányuló terveit.

Az amerikai óriáscég szerint az egységes töltőre vonatkozó javaslat megállítja az innovációt és még több környezetszennyezést okoz.

A javaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás, azaz együttdöntés útján kell elfogadnia. Az elfogadásától számított 24 hónapos átmeneti időszak elegendő időt fog biztosítani az ágazatnak arra, hogy felkészüljön az új előírások alkalmazására.

2020-ban mintegy 420 millió mobiltelefont és egyéb hordozható elektronikus eszközt értékesítettek az EU-ban. A fogyasztók évente 2,4 milliárd eurót költenek külön értékesített töltők beszerzésére, a fel nem használt töltők évente akár 11 000 tonna elektromos hulladékot is jelenthetnek.

Tovább olvasom

Tech

Hírközlési labort ajándékozott a közszolgálati egyetemnek az NMHH

A jelentős haderőfejlesztés új feladatok elé állítja a honvédelmi képzést is, ezek teljesítésében segíti az oktatási intézményt az új eszközpark.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, az NMHH elnöke (j), Koltay András, az NKE rektora (j2) és Pohl Árpád ezredes, az NKE dékánja (b) az átadáson, fotó: MTI/Illyés Tibor

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán létesített egység szerdai avatóján Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke arról beszélt, hogy

ez a tizenhetedik, az NMHH által támogatott labor, de az első, ahol nem polgári célra szánt hírközlési eszközt adnak át.

Mint mondta, a hírközlés létfontosságú a honvédelemben is, de amíg békeidőben és a privát szférában van esély tisztázni a kommunikációs félreértéseket, háborúban egy apró hiba is végzetes lehet. A mikrohullámú eszközpark segítségével, amelyet a hallgatók most használatba vehetnek, zajokat, hibákat, akadályokat szimulálnak a gyakorlás biztonságos terében – ismertette az NMHH elnöke.

Hozzátette: a hírközlési rendszerek egyre hatékonyabban javítják ki az átviteli hibákat, szűrik ki a zajokat, a labor felszerelései pedig ezek tesztelését szolgálják.

A labor erőssége, hogy nem idealizált, fiktív, tökéletes valóságot mutat, hanem a valós viszonyokat, azaz nem laboratóriumi körülményeket szolgáltat

– magyarázta. Az NMHH elnöke kifejezte reményét, hogy a távoli mikrohullámú berendezések és a hozzájuk tartozó antennák, az összeköttetésben előforduló hibákat szimuláló szoftver a honvédelmi képzés hasznára válik majd.

Koltay András, az NKE rektora az átadáson arról beszélt, hogy a hírközlési technológia és azon belül a haditechnika bámulatosan gyors fejlődési utat járt be, amellyel az egyetem és a Magyar Honvédség is megpróbál lépést tartani.

Szólt arról is, hogy

az egyetem életét “körülöleli” a jelentős haderőfejlesztés, annak következményei, elvárásai az egyetemre is megérkeznek, és ezek teljesítésében segíti az egyetemet az NMHH által adományozott labor is.

Koltay András beszélt arról is, hogy bár a technikai fejlődést folyamatosan követniük kell, a honvédtiszteknek bizonyos értelemben ma is olyannak kell lenniük, mint 100-200 évvel ezelőtt. Vannak olyan alapvető értékek, eszmék, amelyek a technológia fejlődésével nem csorbulnak, nem kérdőjeleződnek meg – fogalmazott. Szavai szerint a Ludovika Akadémia hagyományai, szellemisége kijelöli azt az utat, amelynek a honvédtisztképzésben változatlannak kell maradnia.

A rendezvény végén az NMHH elnöke és az NKE rektora támogatási megállapodást írt alá.

Tovább olvasom