Kövess minket!

Tech

Lemaradásban vagyunk Kínához és az Egyesült Államokhoz képest

A berlini Vodafone Intézet tíz európai uniós tagállamra kiterjedő, Digitising Europe Pulse című közvéleménykutatása szerint az európai emberek úgy gondolják, hogy az Európai Unió előremozdítója a digitális fejlődésnek.

A felmérést a Digitising Europe Pulse negyedéves felméréssorozat első részeként tették közzé, tíz európai uniós tagállamban: Csehországban, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

Az európaiak több mint kétharmada (68%-a) úgy gondolja, hogy az európai uniós szabályozás pozitív hatással van országuk digitális fejlődésére – derül ki a Vodafone Csoport európai szakértői szervezete, a berlini Vodafone Intézet által végzett friss felmérés eredményéből.

Magyarország és Lengyelország polgárai gondolják úgy a legnagyobb arányban (75%-ban), hogy az uniós tagság a nemzeti digitális fejlődés javát szolgálja, míg Csehországban szkeptikusabbak, ahol ez az arány 55%.

Inger Paus, a Vodafone Intézet ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Az európai polgárok egyértelműen tudatában vannak a digitalizáció fontosságának Európa jövője szempontjából. Elismerik, hogy az Európai Unió prioritásként kezeli a témát, és a digitális szakpolitikák megfogalmazása terén már eredményeket is fel tud mutatni. Ennek jegyében határozottan arra számítanak, hogy az Európai Unió a digitalizációt fogja segítségül hívni néhány sürgető probléma – pl. a klímaváltozás – kezeléséhez.”

A szakpolitikai kérdések közül a klímaváltozás emelkedik ki általánosságban a legégégetőbb témakörként (46%). Az európai lakosság nagyon pozitívan látja a technológia szerepét és a technológiát tekinti egy egész sor társadalmi probléma – úgymint a betegségek elleni küzdelem (87%), az adatbiztonság javítása (86%), a gazdasági növekedés fenntartása (84%) és a pénzügyi stabilitás (82%) -, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem (79%) megoldása kulcsának.

A digitális szakpolitikák ismerete ugyancsak viszonylag magas szinten áll az európai lakosság körében, beleértve az adatvédelmi törvényt (GDPR – 84%), a fogyasztóvédelmi szakpolitikákat (77%), valamint a globális technológiai cégekre kivetett versenyjogi és adatvédelmi bírságokat (58%). Az uniós polgárok kevésbé ismerik az egyéb szakpolitikai kezdeményezéseket, úgymint az egységes digitális piacot (38%) vagy a digitális oktatási tervet (28%).

Az Egyesült Államokhoz, illetve Kínához képest az európaiak kevésbé gondolják, hogy az Európai Unió vezető szerepet játszik a digitális transzformáció korában. Mindössze 15% véli úgy, hogy az Európai Unió a digitális innováció motorja, és csak egyharmaduk gondolja, hogy az Európai Unió globálisan is jó helyzetben van a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia témájában. Ennek ellenére az európaiak mintegy fele szerint egy rendkívül fontos kérdésben, a fogyasztók védelme tekintetében az Európai Unió jobb helyzetben van, mint az Egyesült Államok vagy Kína – írják.

Tech

Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán

A tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ha az internetsebesség rendszeresen elmarad a szolgáltató által garantált értékektől, érdemes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérőszolgálatához fordulni; a Szélessáv.net oldalon elérhető internetsebesség-mérő megújult, pontosabban dokumentált mérési jegyzőkönyvvel segíti a fogyasztók védelmét. Tavaly külső felhasználók több mint kétmillió mérést végeztek el a független hatósági felületen – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

a szolgáltatás népszerűségét mutatja, hogy a tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Ezek a számok nem tartalmazzák az NMHH mérőszolgálatának folyamatos, országszerte mérőautókkal végzett mobil méréseit, ezeket hozzáadva havonta milliós nagyságrendű mérést regisztrálnának. Az eredmények több összesített, rendszeresen frissülő térképen követhetők nyomon. A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálatok eredményei, valamint a hardveres és szoftveres mérések is megnézhetők külön-külön térképeken – írták.

Mindez hasznos segítség lehet például költözéskor, amikor a legjobb internetszolgáltatást keresik a fogyasztók

– emelte ki az NMHH.

A mérési eredmények ismerete azért is fontos, mert a szolgáltatók a hirdetésekben sokszor olyan optimális internetsebességet szerepeltetnek, ami a valóságban szinte sosem érhető el, és a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől is tapasztalható eltérés – hívta fel a figyelmet a hírközlési hatóság.

Az NMHH közleménye szerint a le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni és összevetni a garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni a szelessav.net-en, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, a panaszt a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a fogyasztó készülékében lehet a hiba, vagy azzal, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattak. Erre jelent megoldást a hardveres mérés.

Mérődoboz a https://szelessav.net/hu/hardverpartner oldalon rendelhető ingyenesen.

A mérődobozt a felhasználó a mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepítheti, ami heteken át különböző napszakokban végez méréseket és rögzíti is azok eredményét. Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapja a reklamációnak. Az NMHH hardverének rendszeres, visszakereshető mérési eredményeit a szolgáltatók is ismerik és elfogadják – jelezte a hatóság.

Az NMHH a mérőrendszert a 2015-ös indulás óta folyamatosan fejleszti. Jelenleg hardverrel 1 gigabites, szoftverrel 2 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas a szelessav.net. Okostelefon böngészőjéből akár már az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető. Magyarországon ugyanakkor az elérhető 5G egyelőre nagyrészt a 4G-technológiára támaszkodik; önálló (standalone) 5G-hálózatok nincsenek, így az 5G hatósági mérése még csak tesztüzemben folyik.

A mérőszolgálat tapasztalatai szerint a nagyobb internetsebesség nagyobb kilengésekkel is jár. Egy 1000 Megabit/szekundumos elérés esetében 40-50 Mbps eltérés mindössze néhány százalékot jelent, ami a felhasználói tapasztalatot többnyire nem is befolyásolja, de vannak olyan előfizetések, ahol ez a 40-50 Mbps sebesség a maximum, tehát abszolút értéken nézve egyáltalán nem kevés – írta közleményében az NMHH.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres mérések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetés-ingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szelessav.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, ezzel is segítve az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

A hírközlési hatóság mindenkinek a regisztráció utáni méréseket ajánlja, a rendszert elsősorban erre alakították ki. Ugyanakkor már regisztráció nélkül is, a böngészőben méréskor felugró ablakban a helymeghatározást engedélyezve olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, ami letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is – közölték.

Tovább olvasom

Tech

Gigabites internet elérést tesz lehetővé a DIGI

Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a DIGI csaknem minden előfizetője számára elérhetővé tette az FTTH optikai hálózat biztosította névleges 1 Gbit/s sávszélességet, és még az idén bevezetik a 10 gigabites vezetékes internetszolgáltatást, ami a lakossági szolgáltatásban jelenleg a leggyorsabbnak számít – mondta Dragos Spataru, a DIGI Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hozzátette: a fejlesztéseket folytatják, két új vezetékes szolgáltatás-csomagot – 2,5 Gbit/s és 10 Gbit/s sávszélességűt – vezetnek be a lakossági előfizetőknek. A fejlesztéssel a vállalat az első magyarországi távközlési szolgáltató, amely 10 gigabit másodpercenkénti sebességet elérő szolgáltatást biztosít.

Az új internetcsomagokat decembertől lehet majd igényelni, az első időszakban  Budapesten, a meglévő előfizetőknek. Ezt követően 2022 márciusától egyes vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, majd 2022 év végéig további megyeszékhelyeken is elérhető lesz.

Az új rendszer a jelenleginél mintegy tízszer gyorsabb elérést tesz lehetővé. Az online játékok, filmek, okosotthon szolgáltatások, online oktatás, vagy az otthoni munkavégzés területén lehet kihasználni legjobban az új technológia előnyeit.

A magyar távközlési piacon az 1998-as debütálása óta célkitűzése a DIGI-nek, hogy a lehető legjobb ár-érték arányban biztosítsa a legjobb szolgáltatásokat előfizetőinek – mondta az ügyvezető igazgató.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hol tart a DIGI felvásárlása, amelyről előzetes megállapodást kötöttek a 4iG Nyrt-vel., és a tranzakció szeptember végéig zárult volna az eredeti terveik szerint, Dragos Spataru azt mondta: nincs új fejlemény a korábbi bejelentéshez képest.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. Magyarországon a technológiától független televízió piacon 28,3 százalékos, a vezetékes internet szegmensében 22,6 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 22,1 százalékkal rendelkezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi adatai alapján. A DIGI Kft. 2019 májusában vezette be saját mobilszolgáltatását. A társaság 2020. évi árbevétele 55 milliárd forint volt az előző évi 52 milliárd forint után.

Tovább olvasom

Tech

A felhasználók csaknem kétharmada használja online hívásra is a netet

A magyar internetezők 64 százaléka használ valamilyen netes hang- vagy videohívás-szolgáltatást, de a cégek is előszeretettel alkalmazzák a technikát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai alapján. A 2020 második felében készült felmérések szerint nem feltétlenül telefonál kevesebbet mobilról az, aki online indít hívást.

Közzétéve:

Pixabay

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a legtöbben Messengert (47 százalék), Vibert és Skype-ot (19-19 százalék) használnak. A nők inkább a Messengert részesítik előnyben, míg a férfiaknál a Skype és a Teams népszerűbb az átlagnál.

A szolgáltatások különösen elterjedtek a nők, a magasabb végzettségűek, a 30 év alattiak és a 60 év felettiek, valamint a budapestiek körében

– tették hozzá.

A mobilinternetet használó online telefonálók 47 százaléka olyan csomagra fizet elő, amely korlátlan mobilinternetet tartalmaz vagy a videohívások nem fogyasztják a rendelkezésre álló adatkeretet. A felhasználók 44 százaléka tapasztalt gyenge térerőt vagy hiányos lefedettséget, harmaduknál akadozott vagy torzult a hang, 27 százalékuknak pedig az adatkeret kimerülése okozott bosszúságot. Talán ennek is köszönhető, hogy az online telefonálók 60 százalékánál nem csökkent a hagyományos mobiltelefon használata, sőt 7 százalékuknál még nőtt is – írták.

Mindez egybecseng az NMHH mobilpiaci jelentésében publikált forgalmi adatokkal, amelyek szerint az emberek 2020-ban – a jelentős arányú online telefonálás ellenére – 14 százalékkal többet beszéltek mobilon, mint 2019-ben. Ez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók leginkább a magasabb előfizetési díjú, de ingyenes beszélgetést lehetővé tevő, úgynevezett “flat” tarifákat ajánlják ügyfeleiknek – közölték.

A felmérés szerint a vállalatok is előszeretettel alkalmazzák az internetalapú hangmegoldásokat: a legalább tíz embert alkalmazó üzleti vállalkozások – körülbelül 38 ezer ilyen van – 36 százalékánál minimum egy alkalmazott használ a munkához online hang- vagy videotelefon-szolgáltatást a mobiltelefonján.

A felhasználók aránya jelentősen magasabb a nagyobb, legalább 250 embert foglalkoztató cégeknél – 44 százalékuk használja -, valamint az egymilliárd forint feletti bevételű és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatoknál – fűzték hozzá.

A koronavírus miatt a vállalkozások 41 százaléka biztosította az otthoni munkavégzést dolgozói legalább egy részének, emiatt pedig online platformra kerülhettek a megbeszélések, a konferenciák.

Ahol a vállalat nagyobb része otthonról dolgozhatott, ott a munkatársak több mint fele telefonált online.
A közlemény szerint

az emberek jelentős többségben a Messengert használják magánügyekben online hang- vagy videóhívásra. Az üzleti célból, mobilkészüléken online telefonálók viszont csaknem azonos arányban veszik leggyakrabban igénybe a Skype-ot (27 százalék), a Vibert (25 százalék) és a Messengert (23 százalék), valamint sokan részesítik előnyben a Teamset (16 százalék).

A technológiát használó vállalkozások vezetőinek több mint fele – 52 százalékuk – kifejezetten támogatja a netes hang- és videohívások használatát, és csupán 4 százalékuk ellenzi azt. Viszont csak a harmaduk gondolja, hogy e szolgáltatások teljesen megfelelnek a vállalati igényeknek.

Az online telefonálás hatására a vállalkozások 37 százalékánál csökkentek a céges mobilkiadások, és 8 százalék tapasztalt nagyon jelentős, 25 százalék feletti kiadáscsökkenést – közölték.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom