Tech
Kína próbálta meg befolyásolni az amerikai közvéleményt nyáron?
A mesterségesen generált avatárok és kommentjeik nagyon hasonlítottak az igazi emberekre és arra, ahogyan az igazi felhasználók fejtik ki a véleményüket. Egy amerikai kutatócég Kínához vezette vissza a szálakat, azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb lehet. Cikkünkből az is kiderül, hogyan buktatták le a hálózatot a Drakulából vett idézetek és a rossz helyesírás.
2020. november 3-án tartják az amerikai elnökválasztást, aminek kapcsán egyre több felfokozott hangulatú médiatartalom jelenik meg mindkét párt követőinek oldaláról. Ahogyan az minden választás előtt történni szokott a világ összes szegletében, záporoznak az ígéretek és sötét titkok kerülnek napvilágra, melyek vagy igazak, vagy nem. A már hagyományosnak mondható kampányelemek mellett azonban idén is kiemelt szerep jutott a deepfake-nek és más MI-alapú befolyásoló technikáknak – és nem csak hazai pályáról érkezik a manipulatív tartalom.
Bár a csoport (ismert) tevékenysége nyár elejére nyúlik vissza, a Twitter augusztusban, a Facebook pedig csak szeptember végén tiltotta ki a hamis profilokat oldalairól.
Képzeletbeli barátok
Nyáron egy Kína-barát propagandakampány keretében, amely az Egyesült Államok a közösségi médiájára épít, csalók hamis követőket hoztak létre MI által generált profilok segítségével. Az augusztusi esemény azért számít különlegesnek, mert egy olyan átfogó befolyásolási technikáról van szó, amelyet képtelenség lett volna mélytanulás alkalmazása nélkül kivitelezni.
A kampány július óta tesz közzé különböző, a Trump-adminisztrációval szemben kritikus angol nyelvű videókat a Facebookon, a Twitteren és a YouTube-on – állítja a Graphika kutatócég, amely nyomon követi a csalók csoportjának tevékenységét.
A Graphika “Spamouflage Dragon” néven emlegeti az akciót. Bár a hamis profilok felhasználásával történő manipulációban semmi új nincs, az elemzőcég felhívta a figyelmet arra, hogy az akcióban résztvevő profilok leleplezését megnehezíti, hogy a hozzájuk tartozó profilképeket MI-vel generálják.
 |
Első pillantásra a profilfotók teljesen igazinak tűnnek, de a Graphika furcsa közös vonásokat észlelt a képeken, például az elmosódott háttéreket és azt, hogy a profilfotókban a szemgolyó helyzete pontosan illeszkedik. Ez azt jelzi, hogy a fényképek valószínűleg egy úgynevezett „generatív ellenséges hálózat” (generative adversarial network) vagyis GAN – egy gépi tanulási technológia – termékei.
A GAN-ek képesek arra, hogy valódi emberek képein tréningelve szintetikus arcot generáljanak, és megtanulják, hogyan lehet az arcvonásokat úgy belesimítani egy portréfotóba, hogy azzal teljesen valósághű, de új képet kapjanak eredményük. Ezek az eredmények azonban nem mindig tökéletesek. Az MI program problémába ütközik, ha fülbevalókat vagy más apró tárgyakat kell renderelnie a hamis személy arca körül. Éppen ezért jobb, ha a háttér – és minden apró tárgy, ami előtte megjelenik – homályos.
A valójában nem létező emberek nem csak kinézetükben és a róluk készült fotó háttere miatt hasonlítottak egymásra, hanem abban is, hogy „közös véleményük” volt bizonyos, az amerikai politikai napirenden szereplő fontos témákkal kapcsolatban. A Spamouflage Dragon esetében a Kína-párti csoport az MI által generált fotókat felhasználva hamis követőket hozott létre a Twitteren és a YouTube-on, akik egymást támogatva igyekeztek felerősíteni egyes narratívákat.
Felismerhetetlen arcok
A hálózat leleplezése hamar kiváltotta a biztonsági szakértők aggodalmát, különösen azokét a szakemberekét, akik a közösségi médiában terjedő dezinformációk kiszűrését végzik. A legtöbb esetben ugyanis egy képkeresés során könnyen kiszűrhető, hogy egy gyanús profil valós-e, vagy valaki más képeit használja a profil tulajdonosa. Ezt manapság már akár egy automata algoritmus is könnyen leellenőrzi és viszonylag magas hatásfokkal képes is megmondani, melyik profil hamis (aki nem hiszi, az próbáljon csak stock fotóval regisztrálni a Facebookra). Ugyanez a technika azonban nem alkalmazható egy mesterséges intelligencia által készített, az interneten soha korábban fel nem bukkant új fényképről.
A Facebook szeptemberre végzett a tisztogatással
A Facebook szeptemberre eltávolította a kormánypropagandát terjesztő hamis felhasználói fiókok két alhálózatát, melyek közül az egyik kínai, a másik fülöp-szigeteki eredetű volt.
 |
Az ilyen típusú összehangolt kampányról szóló legfrissebb jelentésében a vállalat azt állítja, hogy 155 kínai fiókot, 11 oldalt, kilenc csoportot és hét Instagram-fiókot kapcsolt le a kínai, valamint 57 fiókot, 31 oldalt és 20 Instagram-fiókot a fülöp-szigeteki alhálózathoz kapcsolódóan. Mindkét hálózat tevékenysége sértette a Facebook szabályait a “külföldi vagy kormányzati szervek nevében történő összehangolt hiteltelen magatartással”.
A társaság szeptember 22-én, a Graphikával együttműködve tette közzé jelentését az eseménnyel és az arra irányuló intézkedéseivel kapcsolatban.
A rossz nyelvtan és Drakula-idézetek miatt buktak le
Maga a kampány a Graphika megállapításai alapján azonban elég silányra sikeredett. “A videók esetlenül készültek, nyelvi hibák és kínos automatizált hangátadások jellemezték” – áll a kutatócég nyári jelentésében.
A számítógéppel támogatott szövegfelolvasáson alapuló hangfelvételek olyan rosszak voltak, hogy egyes videókban az Egyesült Államok (US) szó helyett a „nekünk” (us) szerepelt. A feltűnő nyelvtani és szóhasználati hibák már a címsorokban is megjelentek és nem egyszer előfordult, hogy a szövegek teljesen értelmezhetetlen „mondatokká” álltak össze, melyekben egyszerűen egymás mögé dobált negatív kicsengésű szavak voltak olvashatóak Donald Trump vagy más nevek mellett.
Főleg ennek köszönhető, hogy az angol nyelvű videók nem tettek szert túl nagy népszerűségre az emberi felhasználók körében.
A kampány maga egyébként júniustól augusztus elejéig tartott, és a hamis profilok olyan videókat tettek közzé, amelyek bírálták Trump elnök TikTok-kal kapcsolatos intézkedéseit és a COVID-19-hez való hozzáállását.
A Graphika a Youtube videók mellett Twitter üzeneteket is azonosított, melyek szintén a kampány részét képezhették. Beszámolójában a cég elmondta, hogy sikeresen azonosított egy mintegy 3000 botból álló Twitter-botnetet, amely Kína-barát politikai spameket terjesztett az állami propagandaprofilokon keresztül kiadott hivatalos üzeneteket visszhangozva.
 |
A Graphika szerint a botfiókok túlnyomó többségének közös furcsasága miatt volt képes azonosítani a hálózat tagjait, ugyanis azok többségében Bram Stoker „Dracula” című könyvének idézeteit használták a profil leírásában és az első két tweethez is. A Twitter még augusztusban szabadult meg a Dracula-botnet tagjaitól.
Gyakorlatilag bárki lehetett
Hogy a kínai kormány állt-e a kampány mögött, továbbra sem világos. Az amerikai hírszerző tisztviselők azonban arra figyelmeztették az amerikai állampolgárokat augusztusban, hogy külföldi kormányok – köztük Kína, Oroszország és Irán – megpróbálják befolyásolni az amerikai közvéleményt, hogy befolyásolják a közelgő elnökválasztások kimenetelét.
A Graphika nem először találkozik propagandakampánnyal, amely mesterséges intelligencia által generált fotókkal próbál valósághűnek tűnni. De a vállalat figyelmeztet: “Tekintettel arra, hogy a fenyegetett szereplők milyen könnyedén használhatják a nyilvánosan elérhető szolgáltatásokat hamis profilképek előállításához, ez a taktika valószínűleg egyre elterjedtebbé válik.” Ez pedig egyre nagyobb veszélyforrást jelent.
Bár az amerikai online sajtóban a legtöbb hír úgy számolt be az eseményről, mint egy „kínai eredetű akcióról”, valójában az ehhez hasonló esetekről nagyon nehéz megállapítani, hogy honnan származnak. Előfordul, hogy olyan aktivista csoportok állnak az események mögött, akik egyszerűen csak önbíráskodásból kezdenek el illegális formában hangot adni saját véleményüknek, de ugyanígy az is igen gyakori, hogy rivális kormányok állnak az ilyen csoportok mögé és nyújtanak támogatást azoknak a közös célok elérése érdekében.
Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy éppen egy Kína-ellenes csoport igyekezett botrányt kirobbantani a könnyen leleplezhető, gyenge nyelvi érzékkel megalkotott szövegek segítségével, hogy a keleti nagyhatalomra terelje a gyanút. Egy biztos: egyre nehezebb megállapítani a politikai tartalmakról, hogy igazak-e és még ennél is bonyolultabb kideríteni, hogy ki és milyen szándékkal terjeszt valótlan állításokat az online világban.
Jobb nem játszani a tűzzel
Egyszerű felhasználóként hajlamosak vagyunk az internetet úgy kezelni, mintha egy biztonságos és anonim csatornát jelentene köztünk és a nagy nyilvánosság előtt. Sokan gondolják úgy, hogy amit a való életben nem szabad (például hazudni magunkról), azt az interneten minden következmény nélkül meg lehet tenni. Éppen ezért sokkal könnyebb az interneten keresztül egy bizonyos cél érdekében összehangoltan cselekvő csoportot toborozni.
Annak ellenére azonban, hogy a kiberbűnözőket még ma is igen nehéz rajtakapni, a jelentősebb eseteket hosszas vizsgálatnak vetik alá és nem egyszer sikerül legalább a konkrét támadók számítógépeiig visszavezetni a szálakat. Ez pedig igenis komoly következményekkel járhat nem csak az adott országban hatályos jogszabályok, de a nemzetközi jog alapján is.
A 2014-es NATO csúcson Anders Fogh Rasmussen, az akkori NATO főtitkár bejelentette, hogy kibertámadások már akkora fenyegetést jelentenek az egyes országok számára, hogy határozott fellépésre van szükség ellenük, és mivel ugyanolyan károkat okozhatnak, akár egy katonai támadás, ezért ha egy NATO tagállamot kibertámadás ér, ugyanúgy kollektív védelem illeti meg, mintha más módon támadták volna meg.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.