Kövess minket!

Tech

Kíméletlenül támadják az egészségügyet a zsarolók

A megkérdezett szervezetek kétharmadánál történt tavaly zsarolóvírusos incidens.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Lehangoló képet fest a Sophos legújabb jelentése az egészségügyet tavaly ért zsarolóvírusos támadások kapcsán. Felmérése szerint a szektorban 94%-kal nőtt az efféle incidensek száma; míg a korábbi évben az egészségügyi szervezetek 34%-a, addig 2021-ben már 66 százalékuk vált áldozattá.

Viszont pozitívum, hogy a felmérés szerint az egészségügyi szervezetek egyre jobban kezelik a zsarolóvírus támadások következményeit.

A jelentés azt mutatja, hogy a zsarolóvírus által sújtott szervezetek 99%-a legalább az adatok egy részét vissza tudta nyerni, miután a kiberbűnözők titkosították azokat a támadások során.

A felmérés további fontos megállapításai:

  • Az egészségügyi szervezeteknek volt az egyik legmagasabb átlagos zsarolóvírus támadás utáni visszaállítási költsége: 1,85 millió dollárral. Átlagosan egy hétig tartott helyreállni egy támadást követően.
  • Az egészségügyi szervezetek 67%-a úgy gondolja, hogy a kibertámadások összetettebbek az elmúlt évben szerzett tapasztalataik alapján.
  • Míg az összes szektor közül az egészségügyi szervezetek fizetik ki leggyakrabban a váltságdíjat (61% az egészségügyben, szemben a minden szektoros globális 46%-al) ők fizetik a legalacsonyabb átlagos váltságdíjat: 197 000 dollárt, szemben a 812 000 dolláros globális átlaggal (a felmérésben szereplő összes szektort figyelembe véve).
  • Zsarolóvírus támadást elszenvedő szervezetek 99%-a képes volt visszaállítani valamennyit a titkosított adatokból. A váltságdíjat kifizető szervezetek közül viszont csak 2% kapta vissza minden adatát ( 2020: 8%)
  • A támadások 61%-a járt titkosítással, amely 4%-kal kevesebb a globális átlagnál (65%).

„Az egészségügyben a zsarolóvírusok a védelem és a helyreállítás tekintetében is árnyaltabbak, mint más iparágakban” mondta John Shier, a Sophos vezető biztonsági szakértője. “Az egészségügyi szervezetek által felhasznált adatok rendkívül szenzitívek és értékesek, ami igen vonzóvá teszi őket a támadók számára. Ezenkívül az ilyen típusú adatokhoz való hatékony és széles körű hozzáférés szükségessége – hogy az egészségügyi szakemberek megfelelő ellátást tudjanak biztosítani – azt jelenti, hogy a tipikus kétlépcsős hitelesítés és a zéró bizalmon alapuló védelmi taktika nem mindig kivitelezhető.

Ez különösen sebezhetővé teszi az egészségügyi szervezeteket és ha támadás éri őket, a váltságdíj kifizetése mellett dönthetnek, hogy hozzáférhetőek maradjanak a szükséges, gyakran életmentő betegadatok.

Ezen egyedi tényezők miatt az egészségügyi szervezeteknek ki kell bővíteniük a zsarolóvírus elleni védelmüket a technológia és a hús-vér emberek által vezetett fenyegetés vadászat kombinálásával, hogy megvédjék magukat napjaink képzett kibertámadóival szemben.”

Jelenleg egyre több egészségügyi szervezet (78%) dönt kiberbiztosítás mellett (a minden szektort érintő globális átlag 83%), azonban a biztosítási fedezettel rendelkező egészségügyi szervezetek 93%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben a kiberbiztosítás megszerzését nehezebbnek találta.

Mivel a zsarolóvírus a biztosítási kárigények leggyakoribb kiváltó oka, 51%-uk arról számolt be, hogy a minősítéshez szükséges kiberbiztonsági szint magasabb lett.

Ez nagy terhet jelent az alacsonyabb költségvetéssel vagy kevesebb technikai erőforrással rendelkező egészségügyi szervezetek számára – számolt be róla az Origo.hu.

A kiberbiztosítással rendelkező egészségügyi szervezetek 96%-a változtatásokat hajtott végre a kibervédelem területén. 66% új technológiákat és szolgáltatásokat vezetett be, 52% több tréninget tartott a munkatársaknak, 49% módosított folyamatokon, belső szabályzatokon.

A felmérésben 5600 IT szakembert kérdeztek meg, akik közül 381 válaszadó tartozik az egészségügyhöz, közepes méretű (100 és 5000 alkalmazott közötti) szervezetekből, 31 országból.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom