Tech
Kíméletlenül támadják az egészségügyet a zsarolók
A megkérdezett szervezetek kétharmadánál történt tavaly zsarolóvírusos incidens.
Lehangoló képet fest a Sophos legújabb jelentése az egészségügyet tavaly ért zsarolóvírusos támadások kapcsán. Felmérése szerint a szektorban 94%-kal nőtt az efféle incidensek száma; míg a korábbi évben az egészségügyi szervezetek 34%-a, addig 2021-ben már 66 százalékuk vált áldozattá.
Viszont pozitívum, hogy a felmérés szerint az egészségügyi szervezetek egyre jobban kezelik a zsarolóvírus támadások következményeit.
A jelentés azt mutatja, hogy a zsarolóvírus által sújtott szervezetek 99%-a legalább az adatok egy részét vissza tudta nyerni, miután a kiberbűnözők titkosították azokat a támadások során.
A felmérés további fontos megállapításai:
- Az egészségügyi szervezeteknek volt az egyik legmagasabb átlagos zsarolóvírus támadás utáni visszaállítási költsége: 1,85 millió dollárral. Átlagosan egy hétig tartott helyreállni egy támadást követően.
- Az egészségügyi szervezetek 67%-a úgy gondolja, hogy a kibertámadások összetettebbek az elmúlt évben szerzett tapasztalataik alapján.
- Míg az összes szektor közül az egészségügyi szervezetek fizetik ki leggyakrabban a váltságdíjat (61% az egészségügyben, szemben a minden szektoros globális 46%-al) ők fizetik a legalacsonyabb átlagos váltságdíjat: 197 000 dollárt, szemben a 812 000 dolláros globális átlaggal (a felmérésben szereplő összes szektort figyelembe véve).
- Zsarolóvírus támadást elszenvedő szervezetek 99%-a képes volt visszaállítani valamennyit a titkosított adatokból. A váltságdíjat kifizető szervezetek közül viszont csak 2% kapta vissza minden adatát ( 2020: 8%)
- A támadások 61%-a járt titkosítással, amely 4%-kal kevesebb a globális átlagnál (65%).
„Az egészségügyben a zsarolóvírusok a védelem és a helyreállítás tekintetében is árnyaltabbak, mint más iparágakban” mondta John Shier, a Sophos vezető biztonsági szakértője. “Az egészségügyi szervezetek által felhasznált adatok rendkívül szenzitívek és értékesek, ami igen vonzóvá teszi őket a támadók számára. Ezenkívül az ilyen típusú adatokhoz való hatékony és széles körű hozzáférés szükségessége – hogy az egészségügyi szakemberek megfelelő ellátást tudjanak biztosítani – azt jelenti, hogy a tipikus kétlépcsős hitelesítés és a zéró bizalmon alapuló védelmi taktika nem mindig kivitelezhető.
Ez különösen sebezhetővé teszi az egészségügyi szervezeteket és ha támadás éri őket, a váltságdíj kifizetése mellett dönthetnek, hogy hozzáférhetőek maradjanak a szükséges, gyakran életmentő betegadatok.
Ezen egyedi tényezők miatt az egészségügyi szervezeteknek ki kell bővíteniük a zsarolóvírus elleni védelmüket a technológia és a hús-vér emberek által vezetett fenyegetés vadászat kombinálásával, hogy megvédjék magukat napjaink képzett kibertámadóival szemben.”
Jelenleg egyre több egészségügyi szervezet (78%) dönt kiberbiztosítás mellett (a minden szektort érintő globális átlag 83%), azonban a biztosítási fedezettel rendelkező egészségügyi szervezetek 93%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben a kiberbiztosítás megszerzését nehezebbnek találta.
Mivel a zsarolóvírus a biztosítási kárigények leggyakoribb kiváltó oka, 51%-uk arról számolt be, hogy a minősítéshez szükséges kiberbiztonsági szint magasabb lett.
Ez nagy terhet jelent az alacsonyabb költségvetéssel vagy kevesebb technikai erőforrással rendelkező egészségügyi szervezetek számára – számolt be róla az Origo.hu.
A kiberbiztosítással rendelkező egészségügyi szervezetek 96%-a változtatásokat hajtott végre a kibervédelem területén. 66% új technológiákat és szolgáltatásokat vezetett be, 52% több tréninget tartott a munkatársaknak, 49% módosított folyamatokon, belső szabályzatokon.
A felmérésben 5600 IT szakembert kérdeztek meg, akik közül 381 válaszadó tartozik az egészségügyhöz, közepes méretű (100 és 5000 alkalmazott közötti) szervezetekből, 31 országból.
Tech
A Meta világszerte csökkenti irodai jelenlétét
A vállalat 149 millió fontot (67 milliárd forintot) fizetett azért, hogy felmondja egy londoni irodabérletét a Regent Park közelében.
a technológiai vállalat világszerte csökkenti irodai jelenlétét a hibrid munkavégzésnek köszönhetően.
A Meta lépése is újabb jele annak, hogy a technológiai cégek az irodabérleteken kívánnak spórolni, miután egyre több dolgozójuk inkább otthonról dolgozik.
Az irodát a Meta 2021-ben bérelte ki 20 évre és végül oda sosem költözött be, a lelépési pénz pedig mintegy hét évi bérleti díj volt a BNP Paribas Exane számításai szerint. A Facebook tulajdonostól befolyt összeget a British Land az irodapark újrapozicionálására kívánja használni.
Tech
A Vodafone és a Bosch 5G-alapú autóipari projektet kezd Budapesten
A Vodafone és a Bosch magyarországi vállalatai 5G-alapú autóipari tesztelésre hoztak létre közös projektcsapatot Budapesten – közölte a Vodafone az MTI-vel.
Az októberben kezdődő projekt a vezetéstámogató rendszerek és a járműfejlesztés terén vizsgálja az 5G-hálózatot, amelyet a Vodafone biztosít a Bosch számára. A vállalat innovációs központjában nyolc hónapig tart a kísérlet, amely többféle útfelületen és helyzetben vizsgálja a lehetőségeket – írták.
A közlemény szerint
a jelenlegi legfejlettebb telekommunikációs hálózat, az 5G új távlatokat nyithat az autóiparban, alkalmas a járművek közötti gyors információcsere, az önvezető autózás támogatására.
Magyarországon elsőként a Vodafone vezette be kereskedelmi hálózatként, és már számos autóipari tesztprojektben hasznosították. A társaság abban bízik, hogy a magyarországi Bosch részvételével kezdődő együttműködés eredményei megreformálhatják az autóipari validációs teszteket – tették hozzá.
A Bosch gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontját egy éve adták át csaknem négy évnyi építkezés után. A német cég 70 milliárd forintos beruházása erősíti Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén. A 90 ezer négyzetméteres, világszínvonalú budapesti létesítmény meghatározó szerepet játszik a Bosch elektromobilitási és automatizált vezetési megoldásainak fejlesztésében – közölte szerdán a vállalat.
Tech
Kiberbiztonsági vetélkedőre hívják a fiatalokat
A Játs(s)zMa elnevezésű megméretésre az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánya keretében került sor a Belügyi Tudományos Tanács és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szervezésében.
A Belügyi Tudományos Tanács a honlapján azt írta, a vetélkedőt október 24-én és 25-én rendezik meg, online formában.
Idén is négy területről várják a jelentkezőket, a vetélkedő első napjának délelőttjére a belügyi-rendészeti ismereteket és vízügyi ismereteket oktató köznevelési intézmények tanulói, délutánjára az egészségügyi köznevelési intézmények tanulói jelentkezhetnek. A második nap délelőttjére a rendvédelmi technikumok tanulóit és a felsőoktatási hallgatókat, délutánjára a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek részéről delegált jelentkezőket várják.
A résztvevőknek átlagos informatikai, felhasználói ismeretekkel kell rendelkezniük,
a szervezők nem fogadják el azok jelentkezését, akik informatikával, információbiztonsággal, biztonságtechnikával vagy kibervédelemmel kapcsolatos szakok hallgatói, vagy ilyen szakokon végeztek.
A csapatok a játékok során pontokat gyűjtenek, a verseny végén a győztes csapat elnyeri a vándorkupát. Az első három helyezést elért csapat díjazásban, minden résztvevő pedig oklevélben részesül.
A vetélkedőt a Belügyi Tudományos Tanács és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szervezi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a PricewaterhouseCoopers Kft., a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar, valamint az Egészségbiztonság Nemzeti Labor Adatvezérelt Egészség Divízió szakmai támogatásával.