Kövess minket!

Tech

Kiadói adatok az Evomedia programmatic ­portfóliójában

A programmatic megoldások egy része, mint például a televíziós és a rádiós programozott reklámok használata még gyerekcipőben jár hazánkban, az online piac azonban egyre jobban alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez, és lassan, de biztosan követi őket. A hazai programmatic piacról, a kiadói adatok felhasználási lehetőségeiről az Evomedia szenior programmatic specialistájával, Balsai Balázzsal és kereskedelmi igazgatójával, Gazsó Gáborral beszélgettünk.

Mikor kezdtetek el programmatic megoldásokkal foglalkozni, és miért láttátok szükségét?

BALSAI BALÁZS (BB): Anyacégünk, a New Wave Media Group a HOPPex prémium kiadói platform három alapítójának egyikeként a kezdetektől aktív szereplője a hazai programozott hirdetési piacnak. Az elmúlt években mind a nemzetközi, mind a magyar piacon a digitális reklámköltés egyre nagyobb része folyt át különböző automatizált rendszereken, ami a HOPPex alapítása előtt elsősorban a nemzetközi közvetítő cégeknek kedvezett. A kiadói összefogást 2014 őszén jelentettük be, 2015 májusában pedig hivatalosan is elindult a szolgáltatás.

Hol tart most a hazai programmatic piac?

GAZSÓ GÁBOR (GG): Időbe telt, mire a hirdetői, az ügynökségi és a médiaoldal is megértette és beletanult az automatizált bevételi modellbe. A kulcs az adat és a pontos célzás, ezen keresztül pedig a hatékonyabb, eredményesebb kampányok. A hirdetők időt, energiát és nagyon sok pénzt áldoztak az elmúlt években arra, hogy a házon belüli adataikat vissza tudják csatornázni a digitális médiaköltésükbe. Meg kellett értenünk, hogy mi a hirdetők motivációja, és túl kellett lépni azon a kezdeti félelmen és rossz beidegződésen, hogy a programmatic költés csak az árainkat akarja letörni. Ma már idehaza is helyén kezeli minden szereplő a programmatic ­ökoszisztémát, egyre több a szaktudás és a szakember a területen, és a bevételeink legdinamikusabban növekvő részét az automatizált bevételek adják.

BB: A fejlődést jól mutatja, hogy az Evomedia csak idén három fontos programmatic újdonságot mutatott be a piacnak. Év elején bevezettük a brand-safety videós preroll és postroll csomagunkat a Videán. Ezt követte a 70-80 százalékos láthatósági garanciát vállaló High Viewability megoldásunk a kiemelt bannerkampányok kiszolgálásában, illetve egy hosszú és izgalmas fejlesztést követően idén szeptembertől már first-party kiadói adatokkal támogatott automatizált kampányokat is értékesítünk.

Mit jelent a kiadói adat?

GG: Monitorozzuk és profilokba rendezzük az olvasókat aszerint, hogy milyen tartalmat milyen gyakorisággal, honnan és milyen eszközön fogyasztanak. Szegmenseket képzünk, és a hirdetőink ezekre futtathatnak célzott kampányokat.

Az egész célja az, hogy minél kisebb holtszórással érjük el a hirdetők célcsoportját.

Emellett tartalomgyártási, forgalomterelési szempontból házon belül is használhatjuk a userek olvasási szokásaiból megszerzett tudást, ami pedig a tartalmi fejlesztéseinket teszi pontosabbá.

Balsai Balázs
Balsai Balázs

BB: Adatkezelőként eközben a biztonságot és a frissességet is szem előtt tartjuk. Az adatgyűjtés minden esetben teljesen anonim módon, a GDPR-nak megfelelően történik, míg a szegmensek felépítésekor csak az elmúlt 28 nap tartalomfogyasztási szokásait vesszük figyelembe. Így nincsenek se személyekhez köthető, se elévülő adataink, ami kulcsfontosságú egy ilyen projektben.

Hogyan történik az adatgyűjtés?

BB: Amikor a felhasználó meglátogat egy, az Evomedia portfóliójába tartozó oldalt, több információt is elárul magáról: egyebek mellett azt, milyen forgalmi forrásból érkezett, milyen cikket néz éppen, annak mi a címe, és milyen szerkesztőségi címkék vannak hozzárendelve, mennyi időt tölt az oldalon, és hova megy tovább. Ez alapján minden felhasználó bekerül különböző megcélozható szegmensekbe.

Tartalomfogyasztási szempontok alapján megfordulnak nálunk női és férfi, kisgyerekes és családos olvasók, sportrajongók, futballdrukkerek, autó-motor érdeklődésűek, utazásra vágyók, popkultúrát kedvelők, a gazdaságra és üzletre fogékonyak, egészségesen élők, lakásvásárlók, gamerek, pályakezdők, és még folytathatnám a sort. De szűkebb csoportokat, halmazokat is képesek vagyunk alkotni, például vannak egészen jól beazonosítható Star Wars-rajongóink, illetve pontosan tudjuk azt is, hogy hányan érdeklődnek az elektromos autók vagy mondjuk a Black Friday-akciók iránt. És hogy minden hirdetői kérésre reagálhassunk, a rendszert már az alapoktól úgy építettük fel, hogy igény szerint bármilyen egyedi szegmens néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt életre hívható legyen.

Bevett gyakorlat ez a digitális hirdetési piacon? És miben más, mint a Google vagy a Facebook?

BB: A Google és a Facebook ingyenes szolgáltatásaiért az adatainkkal fizetünk. Felhasználóként a két nagy szereplő megkerülhetetlen, online tevékenységünk nyitott könyv előttük, leglátványosabb eszközeikkel pedig folyamatosan találkozhatunk: egy e-kereskedőnél megfordulva napokig azokat az ajánlatokat, termékeket látjuk mindenhol, amiket korábban nézegettünk. A személyre szabott hirdetések az ilyen és ehhez hasonló, mindenkihez eljutó megoldásoknak köszönhetően mára a hétköznapjaink részei lettek, más a helyzet viszont a tartalomszolgáltatóknál és így a hagyományos médiavásárlásnál.

A kampánytervezésnek ez mindig is klasszikus eleme volt, ahol ismert paraméterek mentén lehetett elérni a hazai kiadók termékeit, ám ahogy mennek át a költések a programozott piactérbe, úgy jelenik meg itt is az igény, hogy a hirdetések a megfelelő embert a megfelelő időben érjék el, és így váljanak egyre hatékonyabbá, fejlettebbé. Nemcsak retargeting-, de szegmentálási eszközökkel is – erre reagáltunk adatprojektünk elindításával.

Gazsó Gábor
Gazsó Gábor

Mi történik, ha egy cég megkeres titeket azzal, hogy programmatic módon szeretne nálatok hirdetni? Meséljetek kicsit a folyamatról!?

BB: Az Evomedia portfóliója elérhető open RTB jelleggel bárki számára, aki rendelkezik a megfelelő technikai háttérrel, és tud programozott módon vásárolni, míg a közvetlen megállapodások PMP private deal keretein belül valósulnak meg. Itt érhető el a High Viewabiliy csomag és a kiadói first-party adat is, melyeket az értékesítőinken keresztül lehet igényelni. Csak meg kell adni, hogy mi a kampány célja, és milyen érdeklődésű célcsoportnak kell futtatni, ezenkívül pedig minden úgy történik, mint egy hagyományos PMP deal indításakor. A programmatic rendszerek egy gyors beállítás után egymásra találnak, és megkezdődik a hirdetéskiszolgálás.

GG: First-party adat projektünknek még csak az elején járunk, de máris nagyon nagy a hirdetői érdeklődés iránta. A fejlesztéseinket folytatjuk, szeretnénk a videós tartalmakra külön szegmenseket létrehozni, és vizsgáljuk, hogyan tudnánk demog­ráfiai adatokkal még értékesebbé tenni adatainkat. Az adat az új arany, a hazai digitális tartalomiparnak pedig szüksége van egy új aranykorra, mert bevételeinek 99 százaléka hirdetésből származik, amiért ádáz küzdelmet vívunk a nemzetközi szereplőkkel, e-kereskedelmi cégekkel, listingoldalakkal.

2019. március 1-től az Evomedia értékesíti nem csak a mediapiac.com, de a Médiapiac print szaklap hirdetési felületeit is.

Tech

Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán

A tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ha az internetsebesség rendszeresen elmarad a szolgáltató által garantált értékektől, érdemes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérőszolgálatához fordulni; a Szélessáv.net oldalon elérhető internetsebesség-mérő megújult, pontosabban dokumentált mérési jegyzőkönyvvel segíti a fogyasztók védelmét. Tavaly külső felhasználók több mint kétmillió mérést végeztek el a független hatósági felületen – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

a szolgáltatás népszerűségét mutatja, hogy a tavalyi több mint másfélmillió hardveres és négyszázezer szoftveres mérés körülbelül két és félszerese a két évvel ezelőttinek.

Ezek a számok nem tartalmazzák az NMHH mérőszolgálatának folyamatos, országszerte mérőautókkal végzett mobil méréseit, ezeket hozzáadva havonta milliós nagyságrendű mérést regisztrálnának. Az eredmények több összesített, rendszeresen frissülő térképen követhetők nyomon. A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálatok eredményei, valamint a hardveres és szoftveres mérések is megnézhetők külön-külön térképeken – írták.

Mindez hasznos segítség lehet például költözéskor, amikor a legjobb internetszolgáltatást keresik a fogyasztók

– emelte ki az NMHH.

A mérési eredmények ismerete azért is fontos, mert a szolgáltatók a hirdetésekben sokszor olyan optimális internetsebességet szerepeltetnek, ami a valóságban szinte sosem érhető el, és a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől is tapasztalható eltérés – hívta fel a figyelmet a hírközlési hatóság.

Az NMHH közleménye szerint a le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni és összevetni a garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni a szelessav.net-en, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, a panaszt a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a fogyasztó készülékében lehet a hiba, vagy azzal, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattak. Erre jelent megoldást a hardveres mérés.

Mérődoboz a https://szelessav.net/hu/hardverpartner oldalon rendelhető ingyenesen.

A mérődobozt a felhasználó a mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepítheti, ami heteken át különböző napszakokban végez méréseket és rögzíti is azok eredményét. Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapja a reklamációnak. Az NMHH hardverének rendszeres, visszakereshető mérési eredményeit a szolgáltatók is ismerik és elfogadják – jelezte a hatóság.

Az NMHH a mérőrendszert a 2015-ös indulás óta folyamatosan fejleszti. Jelenleg hardverrel 1 gigabites, szoftverrel 2 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas a szelessav.net. Okostelefon böngészőjéből akár már az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető. Magyarországon ugyanakkor az elérhető 5G egyelőre nagyrészt a 4G-technológiára támaszkodik; önálló (standalone) 5G-hálózatok nincsenek, így az 5G hatósági mérése még csak tesztüzemben folyik.

A mérőszolgálat tapasztalatai szerint a nagyobb internetsebesség nagyobb kilengésekkel is jár. Egy 1000 Megabit/szekundumos elérés esetében 40-50 Mbps eltérés mindössze néhány százalékot jelent, ami a felhasználói tapasztalatot többnyire nem is befolyásolja, de vannak olyan előfizetések, ahol ez a 40-50 Mbps sebesség a maximum, tehát abszolút értéken nézve egyáltalán nem kevés – írta közleményében az NMHH.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres mérések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetés-ingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szelessav.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, ezzel is segítve az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

A hírközlési hatóság mindenkinek a regisztráció utáni méréseket ajánlja, a rendszert elsősorban erre alakították ki. Ugyanakkor már regisztráció nélkül is, a böngészőben méréskor felugró ablakban a helymeghatározást engedélyezve olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, ami letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is – közölték.

Tovább olvasom

Tech

Gigabites internet elérést tesz lehetővé a DIGI

Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a DIGI csaknem minden előfizetője számára elérhetővé tette az FTTH optikai hálózat biztosította névleges 1 Gbit/s sávszélességet, és még az idén bevezetik a 10 gigabites vezetékes internetszolgáltatást, ami a lakossági szolgáltatásban jelenleg a leggyorsabbnak számít – mondta Dragos Spataru, a DIGI Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hozzátette: a fejlesztéseket folytatják, két új vezetékes szolgáltatás-csomagot – 2,5 Gbit/s és 10 Gbit/s sávszélességűt – vezetnek be a lakossági előfizetőknek. A fejlesztéssel a vállalat az első magyarországi távközlési szolgáltató, amely 10 gigabit másodpercenkénti sebességet elérő szolgáltatást biztosít.

Az új internetcsomagokat decembertől lehet majd igényelni, az első időszakban  Budapesten, a meglévő előfizetőknek. Ezt követően 2022 márciusától egyes vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, majd 2022 év végéig további megyeszékhelyeken is elérhető lesz.

Az új rendszer a jelenleginél mintegy tízszer gyorsabb elérést tesz lehetővé. Az online játékok, filmek, okosotthon szolgáltatások, online oktatás, vagy az otthoni munkavégzés területén lehet kihasználni legjobban az új technológia előnyeit.

A magyar távközlési piacon az 1998-as debütálása óta célkitűzése a DIGI-nek, hogy a lehető legjobb ár-érték arányban biztosítsa a legjobb szolgáltatásokat előfizetőinek – mondta az ügyvezető igazgató.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hol tart a DIGI felvásárlása, amelyről előzetes megállapodást kötöttek a 4iG Nyrt-vel., és a tranzakció szeptember végéig zárult volna az eredeti terveik szerint, Dragos Spataru azt mondta: nincs új fejlemény a korábbi bejelentéshez képest.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. Magyarországon a technológiától független televízió piacon 28,3 százalékos, a vezetékes internet szegmensében 22,6 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 22,1 százalékkal rendelkezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi adatai alapján. A DIGI Kft. 2019 májusában vezette be saját mobilszolgáltatását. A társaság 2020. évi árbevétele 55 milliárd forint volt az előző évi 52 milliárd forint után.

Tovább olvasom

Tech

A felhasználók csaknem kétharmada használja online hívásra is a netet

A magyar internetezők 64 százaléka használ valamilyen netes hang- vagy videohívás-szolgáltatást, de a cégek is előszeretettel alkalmazzák a technikát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai alapján. A 2020 második felében készült felmérések szerint nem feltétlenül telefonál kevesebbet mobilról az, aki online indít hívást.

Közzétéve:

Pixabay

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a legtöbben Messengert (47 százalék), Vibert és Skype-ot (19-19 százalék) használnak. A nők inkább a Messengert részesítik előnyben, míg a férfiaknál a Skype és a Teams népszerűbb az átlagnál.

A szolgáltatások különösen elterjedtek a nők, a magasabb végzettségűek, a 30 év alattiak és a 60 év felettiek, valamint a budapestiek körében

– tették hozzá.

A mobilinternetet használó online telefonálók 47 százaléka olyan csomagra fizet elő, amely korlátlan mobilinternetet tartalmaz vagy a videohívások nem fogyasztják a rendelkezésre álló adatkeretet. A felhasználók 44 százaléka tapasztalt gyenge térerőt vagy hiányos lefedettséget, harmaduknál akadozott vagy torzult a hang, 27 százalékuknak pedig az adatkeret kimerülése okozott bosszúságot. Talán ennek is köszönhető, hogy az online telefonálók 60 százalékánál nem csökkent a hagyományos mobiltelefon használata, sőt 7 százalékuknál még nőtt is – írták.

Mindez egybecseng az NMHH mobilpiaci jelentésében publikált forgalmi adatokkal, amelyek szerint az emberek 2020-ban – a jelentős arányú online telefonálás ellenére – 14 százalékkal többet beszéltek mobilon, mint 2019-ben. Ez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók leginkább a magasabb előfizetési díjú, de ingyenes beszélgetést lehetővé tevő, úgynevezett “flat” tarifákat ajánlják ügyfeleiknek – közölték.

A felmérés szerint a vállalatok is előszeretettel alkalmazzák az internetalapú hangmegoldásokat: a legalább tíz embert alkalmazó üzleti vállalkozások – körülbelül 38 ezer ilyen van – 36 százalékánál minimum egy alkalmazott használ a munkához online hang- vagy videotelefon-szolgáltatást a mobiltelefonján.

A felhasználók aránya jelentősen magasabb a nagyobb, legalább 250 embert foglalkoztató cégeknél – 44 százalékuk használja -, valamint az egymilliárd forint feletti bevételű és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatoknál – fűzték hozzá.

A koronavírus miatt a vállalkozások 41 százaléka biztosította az otthoni munkavégzést dolgozói legalább egy részének, emiatt pedig online platformra kerülhettek a megbeszélések, a konferenciák.

Ahol a vállalat nagyobb része otthonról dolgozhatott, ott a munkatársak több mint fele telefonált online.
A közlemény szerint

az emberek jelentős többségben a Messengert használják magánügyekben online hang- vagy videóhívásra. Az üzleti célból, mobilkészüléken online telefonálók viszont csaknem azonos arányban veszik leggyakrabban igénybe a Skype-ot (27 százalék), a Vibert (25 százalék) és a Messengert (23 százalék), valamint sokan részesítik előnyben a Teamset (16 százalék).

A technológiát használó vállalkozások vezetőinek több mint fele – 52 százalékuk – kifejezetten támogatja a netes hang- és videohívások használatát, és csupán 4 százalékuk ellenzi azt. Viszont csak a harmaduk gondolja, hogy e szolgáltatások teljesen megfelelnek a vállalati igényeknek.

Az online telefonálás hatására a vállalkozások 37 százalékánál csökkentek a céges mobilkiadások, és 8 százalék tapasztalt nagyon jelentős, 25 százalék feletti kiadáscsökkenést – közölték.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom