Tech
Kiadói adatok az Evomedia programmatic portfóliójában
A programmatic megoldások egy része, mint például a televíziós és a rádiós programozott reklámok használata még gyerekcipőben jár hazánkban, az online piac azonban egyre jobban alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez, és lassan, de biztosan követi őket. A hazai programmatic piacról, a kiadói adatok felhasználási lehetőségeiről az Evomedia szenior programmatic specialistájával, Balsai Balázzsal és kereskedelmi igazgatójával, Gazsó Gáborral beszélgettünk.
Mikor kezdtetek el programmatic megoldásokkal foglalkozni, és miért láttátok szükségét?
BALSAI BALÁZS (BB): Anyacégünk, a New Wave Media Group a HOPPex prémium kiadói platform három alapítójának egyikeként a kezdetektől aktív szereplője a hazai programozott hirdetési piacnak. Az elmúlt években mind a nemzetközi, mind a magyar piacon a digitális reklámköltés egyre nagyobb része folyt át különböző automatizált rendszereken, ami a HOPPex alapítása előtt elsősorban a nemzetközi közvetítő cégeknek kedvezett. A kiadói összefogást 2014 őszén jelentettük be, 2015 májusában pedig hivatalosan is elindult a szolgáltatás.
Hol tart most a hazai programmatic piac?
GAZSÓ GÁBOR (GG): Időbe telt, mire a hirdetői, az ügynökségi és a médiaoldal is megértette és beletanult az automatizált bevételi modellbe. A kulcs az adat és a pontos célzás, ezen keresztül pedig a hatékonyabb, eredményesebb kampányok. A hirdetők időt, energiát és nagyon sok pénzt áldoztak az elmúlt években arra, hogy a házon belüli adataikat vissza tudják csatornázni a digitális médiaköltésükbe. Meg kellett értenünk, hogy mi a hirdetők motivációja, és túl kellett lépni azon a kezdeti félelmen és rossz beidegződésen, hogy a programmatic költés csak az árainkat akarja letörni. Ma már idehaza is helyén kezeli minden szereplő a programmatic ökoszisztémát, egyre több a szaktudás és a szakember a területen, és a bevételeink legdinamikusabban növekvő részét az automatizált bevételek adják.
BB: A fejlődést jól mutatja, hogy az Evomedia csak idén három fontos programmatic újdonságot mutatott be a piacnak. Év elején bevezettük a brand-safety videós preroll és postroll csomagunkat a Videán. Ezt követte a 70-80 százalékos láthatósági garanciát vállaló High Viewability megoldásunk a kiemelt bannerkampányok kiszolgálásában, illetve egy hosszú és izgalmas fejlesztést követően idén szeptembertől már first-party kiadói adatokkal támogatott automatizált kampányokat is értékesítünk.
Mit jelent a kiadói adat?
GG: Monitorozzuk és profilokba rendezzük az olvasókat aszerint, hogy milyen tartalmat milyen gyakorisággal, honnan és milyen eszközön fogyasztanak. Szegmenseket képzünk, és a hirdetőink ezekre futtathatnak célzott kampányokat.
Az egész célja az, hogy minél kisebb holtszórással érjük el a hirdetők célcsoportját. |
Emellett tartalomgyártási, forgalomterelési szempontból házon belül is használhatjuk a userek olvasási szokásaiból megszerzett tudást, ami pedig a tartalmi fejlesztéseinket teszi pontosabbá.
 |
| Balsai Balázs |
BB: Adatkezelőként eközben a biztonságot és a frissességet is szem előtt tartjuk. Az adatgyűjtés minden esetben teljesen anonim módon, a GDPR-nak megfelelően történik, míg a szegmensek felépítésekor csak az elmúlt 28 nap tartalomfogyasztási szokásait vesszük figyelembe. Így nincsenek se személyekhez köthető, se elévülő adataink, ami kulcsfontosságú egy ilyen projektben.
Hogyan történik az adatgyűjtés?
BB: Amikor a felhasználó meglátogat egy, az Evomedia portfóliójába tartozó oldalt, több információt is elárul magáról: egyebek mellett azt, milyen forgalmi forrásból érkezett, milyen cikket néz éppen, annak mi a címe, és milyen szerkesztőségi címkék vannak hozzárendelve, mennyi időt tölt az oldalon, és hova megy tovább. Ez alapján minden felhasználó bekerül különböző megcélozható szegmensekbe.
Tartalomfogyasztási szempontok alapján megfordulnak nálunk női és férfi, kisgyerekes és családos olvasók, sportrajongók, futballdrukkerek, autó-motor érdeklődésűek, utazásra vágyók, popkultúrát kedvelők, a gazdaságra és üzletre fogékonyak, egészségesen élők, lakásvásárlók, gamerek, pályakezdők, és még folytathatnám a sort. De szűkebb csoportokat, halmazokat is képesek vagyunk alkotni, például vannak egészen jól beazonosítható Star Wars-rajongóink, illetve pontosan tudjuk azt is, hogy hányan érdeklődnek az elektromos autók vagy mondjuk a Black Friday-akciók iránt. És hogy minden hirdetői kérésre reagálhassunk, a rendszert már az alapoktól úgy építettük fel, hogy igény szerint bármilyen egyedi szegmens néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt életre hívható legyen.
Bevett gyakorlat ez a digitális hirdetési piacon? És miben más, mint a Google vagy a Facebook?
BB: A Google és a Facebook ingyenes szolgáltatásaiért az adatainkkal fizetünk. Felhasználóként a két nagy szereplő megkerülhetetlen, online tevékenységünk nyitott könyv előttük, leglátványosabb eszközeikkel pedig folyamatosan találkozhatunk: egy e-kereskedőnél megfordulva napokig azokat az ajánlatokat, termékeket látjuk mindenhol, amiket korábban nézegettünk. A személyre szabott hirdetések az ilyen és ehhez hasonló, mindenkihez eljutó megoldásoknak köszönhetően mára a hétköznapjaink részei lettek, más a helyzet viszont a tartalomszolgáltatóknál és így a hagyományos médiavásárlásnál.
A kampánytervezésnek ez mindig is klasszikus eleme volt, ahol ismert paraméterek mentén lehetett elérni a hazai kiadók termékeit, ám ahogy mennek át a költések a programozott piactérbe, úgy jelenik meg itt is az igény, hogy a hirdetések a megfelelő embert a megfelelő időben érjék el, és így váljanak egyre hatékonyabbá, fejlettebbé. Nemcsak retargeting-, de szegmentálási eszközökkel is – erre reagáltunk adatprojektünk elindításával.
 |
| Gazsó Gábor |
Mi történik, ha egy cég megkeres titeket azzal, hogy programmatic módon szeretne nálatok hirdetni? Meséljetek kicsit a folyamatról!?
BB: Az Evomedia portfóliója elérhető open RTB jelleggel bárki számára, aki rendelkezik a megfelelő technikai háttérrel, és tud programozott módon vásárolni, míg a közvetlen megállapodások PMP private deal keretein belül valósulnak meg. Itt érhető el a High Viewabiliy csomag és a kiadói first-party adat is, melyeket az értékesítőinken keresztül lehet igényelni. Csak meg kell adni, hogy mi a kampány célja, és milyen érdeklődésű célcsoportnak kell futtatni, ezenkívül pedig minden úgy történik, mint egy hagyományos PMP deal indításakor. A programmatic rendszerek egy gyors beállítás után egymásra találnak, és megkezdődik a hirdetéskiszolgálás.
GG: First-party adat projektünknek még csak az elején járunk, de máris nagyon nagy a hirdetői érdeklődés iránta. A fejlesztéseinket folytatjuk, szeretnénk a videós tartalmakra külön szegmenseket létrehozni, és vizsgáljuk, hogyan tudnánk demográfiai adatokkal még értékesebbé tenni adatainkat. Az adat az új arany, a hazai digitális tartalomiparnak pedig szüksége van egy új aranykorra, mert bevételeinek 99 százaléka hirdetésből származik, amiért ádáz küzdelmet vívunk a nemzetközi szereplőkkel, e-kereskedelmi cégekkel, listingoldalakkal.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.