Tech
Jövőkutató: az 5G nélkül az emberiség elfelejtheti a jólétet
A technológiát a távorvoslás mellett a bányászat, a kikötői logisztika vagy a nyomdatechnika területén is bevetették már – hangzott el a Huawei Technologies Hungary budapesti és shenzheni online sajtótájékoztatóján.
A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékát adja. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája.
Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit). Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott.
Az ötödik generációs mobilhálózati technológia messze túlmutat ugyanis a mobilkommunikáción és alapvetően változtathatja meg a gazdasági ágazatok szinte minden szegmensét a következő évtizedben. A vállalat előrejelzése szerint 2030-ben a mobilhálózatok – a jelenlegi 1,3 milliárd sokszorosát – több mint 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak majd, melynek legnagyobb részét az 5G adja, egyre inkább elmosva a fizikai és virtuális világ közötti kapcsolatot. 2035-re az 5G-által hajtott digitális gazdaság 12,3 billió dollárt (angolul 12,3 trillion USD) tesz ki, ezzel a világ GDP-jének 4,6%-át adja majd.
Májműtét 50 km távolságból – most még állatokon
Az 5G nagy sávszélessége és alacsony késleltetése új távlatokat nyit meg számos iparágban és szektorban, köztük az orvoslásban is. A távoli egészségügyi konzultáció, az elsősegélynyújtás, a műtéti útmutatás, de akár az operáció is megoldható úgy, hogy az orvos nem tartózkodik a helyszínen.
Idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból. Az operáció során aprólékos és precíz mozdulatokkal 0,2 mm vastag ereket vágtak át egy alig 0,025 mm mozgású szikével. A műtétet 4K-s kamerák közvetítették, 120 Mbps sávszélesség mellett csupán 5 ezredmásodperces késleltetéssel.
Pekingben már sikeresen működik az 5G távorvoslási és elsősegélynyújtási projektje. A Városi Egészségügyi Bizottság által elindított szolgáltatás négy nagy szolgáltatási területet fed le, melynek része a helyszíni távoli elsősegélynyújtás, a távfelügyelet szállítás közben, a kórházi betegek állapotának értékelése és diagnózisa, valamint távműtéti útmutatás. Az orvosi és sürgősségi betegellátási követelményeknek megfelelő 5G-hálózatot a China Unicom építette ki a városi Expo Parkban, a park közelében lévő nagy kórházakban, valamint a parktól a kórházakig vezető főutak mentén. Ha a modell hosszútávon is beválik, a módszert más tartományokra is kiterjesztik.
5G – a bányászat jövője
A kínai Henan tartományban a világon elsőként indítottak be egy teljesen emberek nélküli bányát, a Yuehui vállalat távvezérlő rendszerét három évvel ezelőtt fejlesztették ki, de csak most, az 5G-hálózat kiépítését követően helyezték üzembe. Az 5G lehetővé teszi a bányagépek, például a kotrógépek táv- és automatikus vezérlését akár 1000 km távolságból is drasztikusan lecsökkentve ezzel az emberi sérülések veszélyét. Jelenleg egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak.
Szórakozás 4K-ban és 8K-ban
Dél-Korea világelső az 5G elterjesztésében és a felhasználók számában. Mindössze 69 nap alatt egymillió felhasználót kapcsoltak rá az 5G-re, ehhez a 4G korszakában még 150 nap kellett. Jelenleg a kiterjesztett- és a virtuális valóság, valamint a sport adja az 5G-szolgáltatások legnagyobb részét. A gyors terjedésben nagy szerepe van a kiváló minőségű 5G-hálózat mellett a felhasználók számára rendelkezésre álló számtalan remek tartalomnak is.
Az 5G sikeresen alkalmazható alternatíva 4K-s TV adások helyettesítésére, továbbá képes száloptikás kábel minőségben 8K felbontású tartalmakat továbbítani szórakoztató, vagy sporteseményekről. Nagy-Britannia mellett Kínában a világ egyik legnagyobb nézettségű eseményét, a Kínai Tavaszi Fesztivált közvetítették több millió embernek, jelentős költségeket megtakarítva ezzel. Az élő eseményeken használt közvetítőkocsik ugyanis hatalmas energiafogyasztásuk mellett rendkívül drágák is, míg az 5G-s megoldáshoz csak egy átjátszót tartalmazó hátizsákra van szükség. Egyedüli költségként az adatok továbbításának díját kell megfizetni.
A digitális fejlődés nem visszafordítható
A digitális társadalom fejlődése nem visszafordítható, ha így történne, az emberiség látná a kárát. A digitális kultúra ugyanis az a rendszer, amely biztosítja a hamarosan a világ lakosságának kétharmadának otthont adó városok és a városi élet működését. A működésüket digitális alapokra helyező közszolgáltatások és iparágak jövője – kezdve az oktatástól a közlekedésen át az az egészségügyig elképzelhetetlen az 5G nélkül a gyors információ iránti igény miatt – hangsúlyozta Dr. Rab Árpád.
A kutató a sajtókonferencián betekintést adott az információs társadalom működésébe, a digitális kultúra és az infokommunikációs eszközök pontos szerepére társadalmunkban. Kitért arra, hogyan működik a technológiai evolúció, milyen sikereket ért el az ember, és milyen kihívások előtt állunk.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.