Tech
Ipari kémet kapcsoltak le az Apple-nél
Tízéves börtönre és negyedmillió dolláros kártérítésre ítélhetik Amerikában azt a kínai mérnököt, aki az Apple szupertitkos autós projektjéről lopott üzleti titkokat.
Az Apple autós projektjétől üzleti titkokat ellopó egykori alkalmazott, Csang Hsziao-lang bűnösnek vallotta magát hétfői meghallgatásán a San José-i szövetségi bíróság előtt – számol be róla a Világgazdaság. Csang vádalkut kötött, ezért vélhetően mentesül a maximális büntetési tétel alól, amiről novemberben határoz a bíróság. A vádalku feltételeit titkosan kezelik.
Csang a vádirat szerint 2015 óta dolgozott az Apple-nél, legutóbb hardvermérnöki beosztásban a technológiai óriás önvezető járművekkel foglalkozó részlegénél, a Compute Team nevű csoportban, amely az érzékelők áramköri lapjait tervezte és tesztelte.
S ha már alkalma nyílt rá, letöltötte az Apple autós projektjéről szóló titkosított fájlokat, köztük azt a 25 oldalas dokumentumot, amely az önvezető jármű irányító áramkörét tartalmazza. Az áramköri tervek vázlatai az elektronikai iparban a legféltettebb és legértékesebb üzleti titkok közé tartoznak.
Zsang másolatot készített a sajtóban iCarként aposztrofált prototípussal kapcsolatos kézikönyvekről és egyéb dokumentumokról. Pechjére az Apple zárt láncú kamerái rögzítették a mozgását, amint belép a laborba, és hardvereket lop el.
S hogy a megszerzett tudását hasznosítsa, 2018 áprilisában Kínába repült, ahonnan apasági szabadságáról visszatérve benyújtotta felmondását, jelezve szándékát, hogy odahaza akar dolgozni és beteg édesanyját gondozni. Azt is elmondta az akkori felettesének, hogy a kínai villanyautó-gyártás egyik nagy nevénél, az amerikai tőzsdén is jegyzett Xpengnél folytatja pályafutását. Így is történt, annak Szilícium-völgyi irodájában jelentkezett munkára 2018 májusában. Nem sok időt tölthetett náluk, ugyanis 2018. július 7-én
Csang, érezve, hogy szorul a hurok, last minute jegyet vett egy San Joséból Kínába induló járatra,
amikor is a repülőtéren lekapcsolták az FBI ügynökei. Az Apple-nél már akkor tisztában voltak a helyzettel, amikor Csang hazarepült. A mérnök az Xpengnél aláírta a szellemi tulajdonjogi szabályzatot, ezért nem keltett gyanút.
A kínai vállalat állítása szerint nem volt tudomása arról, hogy Csang az Apple-től lopott el iratokat esetlegesen azzal a céllal, hogy azokat náluk hasznosítsa. Az Xpeng azonnal zárolta Zsang számítógépeit, és aktívan együttműködött az ügy feltárásában.
Arról nem a szólnak a tudósítások, hogy a Csang által az Apple-től ellopott ipari titkok eljutottak-e illetéktelen kezekbe. A négy évvel ezelőtt elkezdődött ügy egyik hozadéka egyébként az, hogy fény derült arra, amit az Apple évek óta agyonhallgatott, vagyis arra, hogy a cég valamilyen formában valóban be kíván szállni az autóiparba.
Tech
Újabb településeken válik elérhetővé a Vodafone gigabites internete
A közelmúltban 8 vármegye 71 településén végzett hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország, így november végétől újabb közel 180 ezer háztartásban lesz elérhető a szolgáltató 1 gigabit sebességű vezetékes internetszolgáltatása.
A szolgáltató az MTI-vel közölte, hogy a fejlesztéssel a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózatának 81 százalékán tapasztalhatják meg az ügyfelek az otthoni nagy kapacitású, szupergyors internetet és TV-t.
A Vodafone Magyarország az elmúlt években folyamatosan dolgozott kábelhálózatainak fejlesztésén és korszerűsítésén. A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan teszi elérhetővé a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet. Az érintett települések között van Kiskunfélegyháza, Gyomaendrőd, Kazincbarcika, Csongrád, Agárd, Baracska, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence.
Pest vármegyében Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék.
A fejlesztésben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Újfehértó, valamint Veszprém vármegyében Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál érintettek.
A Vodafone Magyarország Zrt. csaknem 3 millió ügyfelet szolgál ki mobilszolgáltatásokkal, míg vezetékes szolgáltatásukat mintegy 800 ezer ügyfél veszi igénybe. A Vodafone Magyarország az elsők között van az IoT szolgáltatás területén is; országszerte több mint 600 ezer IoT kapcsolattal rendelkeznek.
Tech
A mesterséges intelligencia a magyar gazdaság kitörési pontja lehet
A kormány arra törekszik, hogy az ország digitalizációs felkészültsége a térség legjobbja legyen
A mesterséges intelligencia (MI) a magyar gazdaság kitörési pontja lehet, a kormány ezért arra törekszik, hogy az ország digitalizációs felkészültsége a térség legjobbja legyen – mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az MBH vállalati konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Az előadó hangsúlyozta, hogy
a mesterséges intelligencia GDP-növelő hatásának nagyságrendje világszinten ezermilliárd dollárra becsülhető, az alkalmazására építő cégek bevétele a tapasztatok szerint jelentősen emelkedik.
Hatásai közül kiemelte a működési hatékonyság javulását, a kockázatok csökkenését, a termelési láncok átalakulását a kereskedelemtől kezdve a mezőgazdaságon át az iparig.
A mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot is, hiszen világszerte álláslehetőségek százmillióit váltja ki, és helyettük olyanokat teremt, amelyek a korábbiaknál nagyobb hozzáadott értéket termelnek – tette hozzá.
Az államtitkár úgy véli, hogy a digitális átalakulásban Európa lemaradt a világ élvonalától, amelyet számos területen Kína vezet, vagy legalábbis az amerikai-kínai versengés ural.
Magyarország ezért nem elégedhet meg azzal, ha beéri az EU átlagát, és ehhez jó alapot ad, hogy a kontinens egyik legjobb digitális infrastruktúráját építette ki 2010 után.
Bár a belföldi vállalatok felkészültsége még fejlesztésre szorul, a kormány 2030-ig azt akarja elérni, hogy az MI-alkalmazások beépüljenek az egészségügyi ellátórendszerbe, az energiatermelésbe, a mezőgazdaságba, növelje a termelékenységet, a foglalkoztatást, legalább 15 százalék GDP-növekményt eredményezzenek. A mesterséges intelligencia felhasználásában
Magyarország az évtized végére a régió élére kerülhet, Európán belül pedig a legjelentősebb autonómjármű-fejlesztővé válhat.
Fábián Gergely a kormányzati célok közül kiemelte még az elektronikus ügyintézés ösztönzését, valamint az MI-oktatás támogatását, amelyet legalább 2,5 millió ember számára kell elérhetővé tenni.
Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok a digitális átalakulást alapos előkészítés után kezdhetik csak meg, hiszen a folyamat költséges, és megfontolt tervezés nélkül lehet, hogy nem fizetődik ki. Ratatics Péter ennek ellenére mindenkinek azt javasolja, hogy mérlegelje az ebben rejlő lehetőségeit, de ne elszigetelt informatikai fejlesztésekben gondolkodjon. A változásnak belülről kell kezdődnie, jelentőségét először a cégvezetőknek kell felismerniük – tette hozzá.
A Mol 10 országban 2400 töltőállomást működtet, az éves tranzakciószám 450 millió, ilyen vállalatméretnél már is nem lehetett kérdés a digitalizáció létjogosultsága. Ennek költségei 6 év alatt elérték a 90 millió dollárt a vállalatcsoportnál, de az ebből származó bevételnövekedés ma már többszörösen meghaladja a ráfordításokat – közölte Ratatics Péter.
Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese szintén úgy véli, hogy nincs mindenkire érvényes szabály, a vállalatok csak maguk mérhetik föl, hogyan tudják a digitális átalakulást a legjobban hasznosítani. Az előadó ugyanakkor kiemelte, hogy az innovációs képesség alapvető versenyképességi feltétel, hiszen a mesterséges intelligencia a mindennapok része lett, előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciába a következő évek során dollárban kifejezve százmilliárdos nagyságrendben érkezhetnek befektetések. Az MBH azért is kívánja hagyománnyá tenni a vállalati konferenciákat, hogy a gazdaság szereplői megoszthassák egymással a tapasztalataikat a mindenkit érintő kihívásokról – tette hozzá.
Tech
Bővítette szegedi központját a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Monguz Kft.
Uniós támogatással bővítette szegedi központját a kulturális örökség megőrzését és a tudásmenedzsmentet segítő szoftvereket fejlesztő Monguz Kft. – közölte Kármán László ügyvezető szerdán az MTI-vel.
A szakember elmondta, a Monguz Kft. jogelődje 1999 óta fejleszt informatikai megoldásokat közgyűjtemények számára, az egykor tipikus garázscégként indult vállalkozás szoftvereit ma már 2600 helyen használják elsősorban Kelet-Közép-Európában.
A hetven alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport
egyik fő tevékenysége ma a kulturális örökség megőrzéséhez, elsősorban a digitalizációhoz használható szoftverek fejlesztése.
A könyvtárak, múzeumok, levéltárak számára készített összetett informatikai rendszereik a többi közt lehetővé teszik egy felhasználó számára, hogy távolból elérjenek egy dokumentumot vagy fényképet, vagy akár azt is, hogy egy régi fotográfián bejelöljék rokonukat ezzel segítve a kutatók munkáját – tudatta a szakember.
A vállalkozás
felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek számára olyan szoftvereket is fejleszt, melyek a tudásanyag összegyűjtésével, indexálásával a szakembereknek az egyszerű keresőszavas megoldásoknál relevánsabb találatokat adnak.
De készítettek plágiumkereső modult és a digitalizáció folyamatát mesterséges intelligencia alkalmazásával segítő megoldásokat is – mondta Kármán László.
Az uniós támogatással megvalósult beruházás során bővítették a vállalkozás szegedi központjának irodatereit, energetikailag korszerűsítették az épületet, napelemeket telepítettek, a fűtést és hűtést hőszivattyú biztosítja, légcserélőket építettek be. Az ügyféligényeket gyorsabban kiszolgáló adatalapú vállalatirányítási rendszert vezettek be, és üzembe állítottak egy olyan ipari mérőműszert is, amely lehetővé teszi a gyűjteménykezelés során alkalmazott rádiófrekvenciás azonosítócímkék tesztelését – ismertette a beruházás részleteit az ügyvezető.
A több mint 155 millió forintos beruházás költségéből 109 millió forintot fedezett feltételesen vissza nem térítendő uniós támogatás.
Kármán László elmondta,
a cégcsoport forgalmának 60 százaléka származik magyarországi partnereiktől, de céljuk az export arányának növelése.
A legnagyobb és legrégebbi külföldi piacuk Románia, ahol kezdetben főként a magyar közösség intézményei használták szoftvereiket, de az évek során egyre bővült a román nyelvű megrendelőik köre. Jelen vannak a környező országok mellett Lengyelországban és Németországban, valamint viszonteladó értékesíti termékeiket Törökországban is.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2008 óta működő, családi tulajdonú Monguz Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly 510 millió forint volt, ami 4 százalékkal maradt el az előző évitől. A vállalkozás 2021-ben 42,5 millió, tavaly 18 millió forint adózott eredményt ért el.