Tech
Előrelépés a beszélt és írott magyar nyelv informatikai feldolgozásában
Mivel a magyart viszonylag kevesen beszélik, a cégek számára gyakran nem éri meg kifejleszteni a feldolgozásához szükséges szoftvereket.
A beszélt és írott magyar szöveg feldolgozását lehetővé tevő – informatikában használatos – nyelvi modellt hoztak létre a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a Microsoft technológiájának segítségével – közölte a Microsoft Magyarország az MTI-vel.
A közleményben a fejlesztés indokai között azt írták:
mindenki szívesebben használja az anyanyelvét chat- és más automatizált alkalmazásokban, mivel azonban a magyar nyelvet viszonylag kevesen beszélik, a cégek számára gyakran nem éri meg kifejleszteni a feldolgozásához szükséges szoftvereket.
A PTE Alkalmazott Adattudományi és Mesterséges Intelligencia csapata felismerte ezt a problémát, és a nagy mennyiségű magyar nyelvű adat kezelését megkönnyítendő természetes nyelvfeldolgozási módszerek kutatásába fogott.
A megoldást egy magyar nyelvű, úgynevezett “BERT” modell létrehozása jelentette. A BERT a Google órásvállalat egyik nyílt forráskódú technológiája, amely a természetes nyelv feldolgozását hivatott segíteni.
Az új modell – amelyet a PTE munkatársai kevesebb mint 200 munkaóra és 1000 euró befektetéssel hoztak létre – segíti a számítógépet a többféleképpen értelmezhető szövegrészek megértésében oly módon, hogy a szövegkörnyezetből kontextust épít.
A modell működéséhez legalább 3,5 milliárd szót tartalmazó folyószöveg szükséges. Ezt az adatbázist a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a projekt másik résztvevője többek között a Magyar Nemzeti Szótárból, online médiatárakból és az opensubtitles.org ingyenesen hozzáférhető filmfelirat-adatbázis magyar nyelvű anyagai közül gyűjtötte.
Megjegyezték, hogy a csapat a vállalat által fejlesztett Microsoft Azure mesterséges intelligenciáját és a ONNX Runtime gépi tanulási modellekhez készült, nagy teljesítményű következtető motort használta.
Közölték: a PTE számára kulcsfontosságú terület lett a mesterséges intelligencia és a felhőalapú oktatás, amióta a Microsoft Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretein belül partnerkapcsolatot épített ki az intézmény az informatikai vállalattal 2019-ben.
Tech
5G: a sugárzás csekély, a félelmek erősek
Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektromágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei, a mérési eredmények nem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést.
A közlemény szerint hírközlési és egészségvédelmi szakemberek együttes munkájával rendszeres mintavizsgálatokat folytat az NMHH és az NNK. A program a Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA) “Sugárvédelem Mindenkinek” szlogennel megrendezett konferenciáján is bemutatkozott.
A szakmai rendezvényen külön szekció foglalkozott az 5G-mobiltechnológiából eredő sugárzás egészségégügyi és méréstechnikai kérdéseivel. A témakör azért is időszerű, mert az ezzel kapcsolatos lakossági félelmek még mindig észlelhetők – jelezte a hírközlési hatóság.
A korábbi mobiltechnológiájú hálózatok használatához képest jelentős 5G-adatforgalom még nincs Magyarországon. Az NMHH mérőszolgálatához ugyanakkor olyan helyről is érkeztek lakossági megkeresések ember által érzékelhető 5G-sugárzásról, ahol a településen az 5G-szolgáltatás még el sem indult.
Máshol sötétedés után történő antennaszerelés okozott félelmet téli időszakban, amikor a mobilszolgáltató erre kényszerült tömeges hálózatfrissítés végrehajtásakor. A kevésbé látható, de nagyobb teljesítményű antennákkal kapcsolatban jelentősen ritkábban kérnek méréseket, mint a jól látható helyre telepítetteknél – ismertette az NMHH.
A közlemény szerint
az NMHH szakemberei azt vallják: elsődleges fontosságú az adótornyok környékén lakók biztonságérzete, ezért az nmhh.hu/elektroszmog oldalon nemcsak tájékoztatást tesznek közzé, de díjmentes, elektromágneses sugárzásszintmérést is bárki igényelhet. Ez jóval pontosabb és megbízhatóbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható pár ezer forintos, nem kalibrált mérőeszközökkel történő otthoni vizsgálatok.
Mivel Magyarországon az 5G-hálózat kiépítettsége egyelőre nem számottevő, ezért a hazai vizsgálatok bemutató céllal zajlanak, felkészülésül a tömeges mérési tevékenységre. Az időben rendkívül gyorsan, a használat függvényében változó sugárkitettségi szint legnagyobb értékének felméréséhez a méréseket számításokkal vagy adatforgalom-generálással szükséges kiegészíteni. A közös mérési eredmények a konferencián bemutatott technikák alkalmazásával sem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – közölte a hírközlési hatóság.
Az NMHH és az NNK a fentieken túl együttműködik egy – a sugárzási szintet automatikusan előrejelző – számítási rendszer fejlesztésén.
A tájékoztatás szerint a nyolc év után megújított NNK-NMHH-együttműködés keretében az NMHH 5G-technológiához kapcsolódó mérőműszereket bocsát az NNK rendelkezésére, ezzel is támogatva a hazai sugáregészségügyi kutatásokat.
Thuróczy György, az NNK Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője a közlemény szerint a két szervezet közti együttműködésről elmondta: a két országos intézmény tevékenysége nagyon jól kiegészíti egymást, ugyanis az NNK sugáregészségüggyel foglalkozó főosztályán az 5G-mobiltelefon-rendszerek sugárzásmérési módszereinek fejlesztésén túl a rádiófrekvenciás sugárzások biológiai és egészségre gyakorolt hatásainak kutatása is folyik, amely során nemzetközi és EU-s programokban is részt vesznek.
A két intézet egymást kiegészítő szakmai tevékenysége nagymértékben hozzájárul, hogy a korszerű mobilkommunikáció kiépítése Magyarországon a környezeti, egészségügyi szempontok és a lakosság biztonságának messzemenő figyelembevételével történjen. Az NNK és az NMHH együttműködésével a lakosság és a szakma átfogó tájékoztatást kaphat a mobiltechnológia elterjedésével és fejlődésével összefüggő egészségügyi és környezeti kérdésekről – közölte az NMHH.
A hatóság nmhh.hu/elektroszmog címen elérhető aloldala további frissített tartalommal, többek között az 5G-sugárzásra vonatkozó információkkal várja a téma iránt érdeklődőket.
Borítókép: illusztráció
Tech
Lefújták a gigantikus összegű chipgyár-beruházás alapkőletételét
Nem örül a vállalat, hogy nincsenek konkrétumok az amerikai állami támogatás kapcsán.
A gigantikus összegű ipari beruházások tető alá hozásában a világ minden táján kulcsfontosságú szerepet kapnak az állami támogatások, hiszen a kedvezményezettek és az állam részéről kölcsönösen kifizetődő üzletről van szó, amelynek letárgyalt feltételeihez muszáj tartaniuk magukat a feleknek.
A közelmúltban porszem került az USA-ban az állami támogatásos gépezetbe, miután a kongresszus még mindig ül a CHIPS törvényen, ennek keretében 52 milliárd dolláros támogatást készül nyújtani a félvezetőgyártó üzemek országon belüli létrehozására.
MINDEKÖZBEN A GYÁRTÓCÉGEK SZERETNÉK VÉGRE KŐBE VÉSVE LÁTNI A VÉGLEGES FELTÉTELEKET.
A helyzetet megelégelve az Intel most szokatlanul nyers üzenetet küldött: lefújta az Ohio állambeli New Albany település mellett megépítendő chipgyárának július 22-re tervezett alapkőletételi ceremóniáját.
A vállalat tájékoztatása szerint a 20 milliárd dollár értékű beruházás nem került veszélybe, a chipgyár építése a tervek szerint várhatóan az év végén megkezdődik, mindenképp fel fogja húzni az első körben megépíteni kívánt üzemeket és egyéb létesítményeket. Viszont a vállalat már januárban közölte, hogy a beruházás végső mérete és kivitelezési sebessége nagy mértékben függ a CHIPS által biztosított állami támogatástól, így véleménye szerint a honatyáknak mostanra véglegesíteniük kellett volna a törvényt – számolt be róla az Origo.hu.
Tech
Pályázatot hirdettek OkosÓvoda honlapokra, bölcsődéknek is
Ingyenesen igénybe vehető honlapszolgáltatásra kínál támogatási lehetőséget a Digitális Jólét Program (DJP) a legkisebbekkel foglalkozó intézményeknek.
A DJP azt közölte az MTI-vel, hogy az OkosÓvoda Programban 100 intézmény pályázhat a saját arculati elemeket is tartalmazó honlap kialakítására.
Az intézmények számára készült honlapok támogatják a szülők és az intézmények közötti hatékonyabb kommunikációt, a mindennapi óvodai élettel kapcsolatos információk megosztását, továbbá az óvoda- és bölcsődeválasztás előtt állók könnyebb tájékozódását az intézményekkel és a beiratkozással kapcsolatban
– írták.
Közölték azt is, hogy a nyertes pályázók idén is csatlakozhatnak a “DigiMini” kutatáshoz, amelynek célja, hogy feltárja a digitalizáció pozitív és negatív hatásait.
Az OkosÓvoda honlapokon Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiájának a digitális gyerekneveléshez, a biztonságos online környezet megteremtéséhez kapcsolódó szakmai anyagai is megtalálhatók – áll a közleményben.