Kövess minket!

Tech

Először számoltak meg elefántokat a világűrből

Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében.

Ez fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén.

A kutatók a 2014-ben felbocsátott Worldview 3 műhold nagy felbontású kameráit használták, hogy afrikai elefántok vándorlását figyeljék meg erdőkben és a szavannákon.

 

Az automata rendszer ugyanolyan pontosággal érzékelte az állatokat, mint amilyen pontosságot emberi megfigyeléssel lehet elérni

– idézte a Bathi Egyetem közleményét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő-hírportál.

A projektet az Oxfordi Egyetem és a hollandiai Twentei Egyetem együttműködésében valósították meg. Az érzékelés folyamatát lehetővé tevő algoritmust a Bathi Egyetem számítógépes tudósa, Olga Isupova fejlesztette ki.

Az új megfigyelési technika lehetővé teszi, hogy hatalmas területekről készítsenek felvételeket percek alatt, ami hasznos alternatívát biztosít az alacsonyan szálló repülőgépekből végzett állatszámláláshoz. A területet pásztázva a műhold képes néhány percenként több mint ötezer négyzetkilométernyi térség képanyagát összegyűjteni. Ha szükséges, a folyamatot meg lehet ismételni másnap, amikor a műhold a Földet megkerülve ugyanazon térség felé ér.

Az afrikai elefántok populációja meredeken csökkent a múlt században az orvvadászat és az élőhelyük széttöredezése miatt. Mintegy 40-50 ezer egyed maradt a vadonban, a fajt veszélyeztetettként tartják számon.

 

“A pontos megfigyelés létfontosságú a fajok megmentése érdekében. Tudnunk kell, hol és hányan vannak az állatok”

– mondta Isupova.

A műholdas megfigyeléssel elkerülhető az állatok megzavarása adatgyűjtés közben és azt is biztosítja, hogy az állatszámlálásban résztvevő emberek ne sérüljenek meg. Egyszerűbbé is teszi az országról országra vándorló állatok megszámolását, mivel a műholdak határellenőrzés vagy a helyi konfliktusok nélkül végzik feladatukat.

Nem ez volt az első állatszámlálás mesterséges intelligenciával támogatott műholdfelvételek segítségével, de ez volt az első olyan, amelyet hatalmas heterogén vidéken, nyílt füves pusztákon, erdős térségekben, növényzettel részben borított területeken folytattak. Azért választották az afrikai elefántokat, mert ezek a legnagyobb testű szárazföldi állatok, ezért könnyű észrevenni őket.

Isupova azonban reméli, hogy hamarosan kisebb fajokat is meg lehet figyelni az űrből.

“A műholdas képfelbontás néhány évente növekszik és minden ilyen növekedés lehetővé teszi, hogy kisebb dolgokat figyeljünk meg nagyobb részleteséggel”

– magyarázta.

Borítóképünk illusztráció

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom

Tech

Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program

Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.

Közzétéve:

Borítóképünkön a programban résztvevő diákon láthatók, fotó: Facebook/High-Tech Suli

A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.

A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:

  • a Cecei Általános Iskola,
  • a Csopaki Református Általános Iskola,
  • a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
  • a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
  • a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
  • a Szegedi Gregor József Általános Iskola.

Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint

az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.

Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.

A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.

Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.

A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.

Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.

Tovább olvasom

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom