Tech
Együtt sikerülhet leállítani a techcégek pénzszivattyúját
Mintha a futárcég kapná a pizzáért fizetett pénz nagy részét, nem pedig az étterem, úgy sarcolja meg a magyarországi médiumok hirdetési bevételeit a Facebook és a Google. Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke szerint, ha a politikai lövészárkokat hátrahagyva összefognak, igazságosabb részesedést harcolhatnak ki a tartalmat előállító médiumok.
Kovács Tiborral, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnökével a Magyar Nemzet készített interjút.
– Egyre égetőbb kérdés, hogy a tartalmat előállító médiumok le tudják-e állítani a techcégek pénzszivattyúját. Miről is van szó pontosan?
– Ma Magyarországon az online hirdetésekre elköltött pénzeknek a hatvan százaléka a Google-nél és a Facebooknál landol. Ez azt jelenti, hogy a bevétel nagy része két olyan szervezethez vándorol, amely nem itt adózik, nem teremt munkahelyet hazánkban, és nem állít elő magyarországi tartalmat. A tartalmat az újságírók, médiamunkások állítják elő, a techcégek viszont az ehhez kapcsolódó üzleti modellre rátelepszenek, és komoly hasznot realizálnak így. Ezzel akkora mennyiségű pénzt szipkáznak el a tartalom előállítóktól, hogy azzal az egész műfajt, a hiteles megbízható újságírást veszélyeztetik.
– Erre a techcégek nem mondhatják azt, „örüljetek, hogy ingyen terjesztjük a tartalmaitokat, sőt jó lenne, ha fizetnétek is ezért!”?
– Tulajdonképpen a Facebook ezt mondja, hiszen létezik nála az a lehetőség, hogy az adott médium egy számára fontos cikk elérését úgy turbózza fel, hogy fizet érte a közösségi oldalnak. Csakhogy tulajdonképpen a techcégek nem ingyen terjesztik a tartalmakat, hiszen azok a hirdetési pénzek, amelyeket nélkülük a kiadók kapnának, hozzájuk kerülnek nagy részben. Mintha rendelnék egy pizzát, fizetnék érte háromezer forintot, és annak a hatvan százalékát az ételkiszállító cég kapná meg, és nem az az étterem, amelyik megsütötte. Ez előbb-utóbb azt eredményezné, hogy nem lenne pénz jó szakácsokra, és romlana az ételek minősége. Ugyanígy van az újságírásban is. A jó tartalmat meg kell fizetni.
– Mit lehet ez ellen tenni?
– Az Európai Unió 2019-ben elfogadta a szerzői jogok digitális térben történő jogi védelmére vonatkozó iránymutatását. Eszerint nem lehet úgy szellemi terméket többszörözni, terjeszteni, hogy az, aki a szerzői vagy a kiadói jogokkal rendelkezik, ne járulna ehhez hozzá, továbbá, aki más digitálisan elérhető szellemi termékeinek felhasználására üzleti modellt épít, annak ezért fizetnie kell. Magyarán az olyan techcégeknek, mint a Google vagy a Facebook fizetniük kell a tartalmat előállító médiumoknak. Hasonló szerzői jogi védelem már évtizedek óta létezik a nyomtatott tartalmak terén.
– Elég bármire egy uniós iránymutatás?
– Elégnek kell lennie, hiszen ezt az irányelvet minden tagállamnak valamilyen formában át kellett ültetnie a saját jogrendszerébe. Magyarország már meg is tette tavaly áprilisban. 2021. június elsejétől, ha valaki jogszerűen akar digitális tartalmak átvételére üzleti modellt építeni, akkor fizetnie kell a kiadónak. Elviekben, mert valljuk be, eddig ez a gyakorlatban nem történt meg. Emlékezetes pillanat volt, amikor tavaly június hetedikén eltűntek a Facebook hírfolyamában megosztott cikkek fotói. A vállalat így reagált az új szabályozásra, úgy döntött, hogy önként megváltoztatja bizonyos hírhivatkozások megosztásának korábbi módját. Ha fizetniük kell, akkor nem teszik közzé a tartalmat, nem adnak linket, legfeljebb egy rövid szöveget lehet közzétenni. Ezek után egy a Facebook által egyoldalúan felkínált nyilatkozatot kellett aláírni a kiadóknak, hogy engedélyt adnak és felhatalmazzák a Facebookot a tartalmaik közzétételére, ellenszolgáltatás nélkül.
– Újra vannak fotók és linkek, ezek szerint ezt mindannyiunk kiadói elfogadták.
– Így van, hiszen vegyes függés van a kiadók és a Facebook között. Nekünk üzleti érdekünk, hogy a Facebookon megjelenjünk, bizonyos generációk már csak az ott megjelenő tartalmakból tájékozódnak, ahogy az is jól jön, hogy a fogyasztói szokásokra így jobban rálátunk. Ezzel nem is lenne nagy baj, ha ezek a globális szereplők nem fűrészelnék el a hirdetési lábunkat sok esetben úgy, hogy Magyarországon nem is fizetnek adót ezen tevékenység után.
– Ha már jogszabály is van erre, mi hiányzik?
– A kiadói közösség most össze tud fogni, hogy a hirdetéspiaci bevételeink globális szereplők általi megsarcolására tudjunk nemet mondani együtt. Ez a közösség a Magyar Lapkiadók Egyesülete. A cél olyannyira közös, hogy ez a szervezet a politikai lövészárkok felett működik. A csatlakozott tagjaink a mindennapokban politikai értelemben gyakran szemben állnak egymással. A közös fellépés nélkül, máshogy nem is lehetne esélyünk, hiszen óriási nemzetközi cégekkel szemben kell erőt mutatnunk. Sajnos tudomásunk van arról, hogy nemrégiben több kiadó egyénileg megegyezett a Google-lel a tartalmaik terjesztését illetően. Ez úton is szeretném jelezni, hogy akik hasonlót fontolgatnak, alaposan gondolják át, hogy milyen jogi, üzleti megállapodást vállalnak önállóan, vagy inkább csatlakozzanak hozzánk, ahol a jogi tanácsadáson túl képviseletet is ellátunk, ezzel érvényesítve a törvény által előírt méltányos jogdíj megszerzését.
– Ez eddig logikus, de mi történik, ha mind együtt vannak a kiadók?
– A Magyar Lapkiadók Egyesülete és más szakmai szervezetek is szándéknyilatkozattal megerősítették, hogy legyen egy közös hazai jogdíjkezelő erre a célra. Létezik már egy ilyen Magyarországon, a Repropress. Őket hatalmaztuk fel arra, hogy készítsék el a digitális jogkezelésre vonatkozó szabályzatot, és a tevékenységi kör bővítését, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kell még bejegyeznie, az ehhez szükséges alapszabály-módosítás bírósági bejegyzése pedig már megtörtént. Ennek a folyamatnak vagyunk a kellős közepén, és amint a végére érünk, meg tudjuk kezdeni a díjszabásokkal kapcsolatos tárgyalásokat a globális szereplőkkel.
– Sikeres tárgyalás esetén, mi alapján osztoznának a kiadók a befolyt összegen?
– A német modellt vettük alapul. Mindenki, aki rendelkezik weboldallal, annak jár egy meghatározott százalék, ezenfelül az adott oldal látogatószáma számítana, de azt is figyelembe vennénk, hogy van-e az adott oldalnak más bevételi lehetősége, amit a techcégek szintén lefölöznek. Például aki nyomtatott lapot is kiad, az két kalapból is részesülhet majd a visszaosztáskor.
– Mennyi pénzről van szó nagyjából?
– Készítettünk tanulmányokat arról, hogy körülbelül mennyi lehet a Google éves bevétele Magyarországon. Azt látjuk, hogy többmilliárdos üzletről van szó, így a jogdíj is milliárdos lehet. Németországban már bíróság is kimondta, hogy a technológia cég tartalomhoz kapcsolódó bevételének 11 százaléka a méltányos jogdíj. Ez a tartalom-előállítóknál már egy érezhető bevétel lenne. A teljes hazai reklámpiac éves bevétele körülbelül kétszázmilliárd forint, amihez képest az az egy-két milliárd, ami a techcégektől visszajönne hozzánk, nem is olyan sok. Azonban ez az összeg minket illet.
Borítókép: Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke (Fotó: Éberling András)
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.