Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET közölte, a ChatGPT mindössze két hónappal az elindítása után már 100 millió havi aktív felhasználóval rendelkezik. A ChatGPT az OpenAI nevű cég mesterséges intelligencia rendszere, egy nagy nyelvi modellel rendelkező chatbot, amely a felhasználók kérdéseire képes intelligensnek ható válaszokat adni. A ChatGPT-t betanították arra is, hogy a felhasználókkal társalgási stílusban kommunikáljon. A termék használatának azonban vannak biztonsági kockázatai is az ESET szakértői szerint.

Közölték,

bár az OpenAI épített biztonsági mechanizmusokat a termékbe, hogy megakadályozza annak aljas célokra való felhasználását, de ezek nem mindig bizonyulnak hatékonynak vagy következetesnek.

Egy háborús térségből való meneküléshez pénzügyi segítséget igénylő üzenet megírására irányuló kérést például átverésnek minősített és elutasított a rendszer, zöld utat kapott viszont egy hamis e-mail megírásával kapcsolatos kérelem, amely arról akarta tájékoztatni a címzettet, hogy megnyerte a lottót. Független beszámolók szerint az egyes régiókban az eszköz alkalmazásprogramozási felületéhez való hozzáférést megakadályozni hivatott ellenőrzések szintén sikertelenek voltak.

Ami azonban az ESET szakértői szerint a legnagyobb probléma, hog

már többször észlelték, miszerint a kiberbűnözők rossz szándékkal használják a ChatGPT-t.

A fejlesztések által minden eddiginél több ember lehet képes nagyszabású, meggyőző, hibáktól mentes és célzott kibertámadások és csalások, például az üzleti e-mailekkel elkövetett csalások végrehajtására. A kiberbiztonsági vezetők többsége, 51 százaléka pedig arra számít, hogy a ChatGPT segítségével egy éven belül sikeres kibertámadást követnek el.

Ezekre figyeljünk!

Csizmazia-Darab István, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint az egyik nyilvánvaló tanulság, hogy mindenkinek figyelnie kell, hogy felismerje az online csalások árulkodó jeleit, valamint fel kell készülni arra, hogy egyre több ilyen kártékony e-mail érkezik majd a postafiókba. A szakember szerint árulkodó jel lehet a kéretlen kapcsolatfelvétel, mivel az adathalász levelek általában váratlanul bukkannak fel. A csalók másik módszere, hogy kártékony linkeket ágyaznak be, vagy rosszindulatú fájlokat csatolnak az e-mailekhez, ezért az tanácsolja, hogy a felhasználók ne kattintsanak rá a levélben található linkekre, és ne nyissák meg vagy mentsék el a csatolmányokat akkor sem, ha azok látszólag ismert, megbízható forrásból származnak.

Gyanút kelthetnek a személyes és pénzügyi információk iránti kérelmek, hiszen az adathalász-támadással érzékeny személyes adatokat akarnak megszerezni, illetve kártékony programot telepítenek a gépre.

A csalók gyakran alkalmazzák a nyomásgyakorlás taktikáját is, a social engineering nevű technika lényege, hogy meggyőzéssel és az emberi hibák kihasználásával a bűnözők rávegyenek másokat céljaik elérésére: az áldozatnak azt mondják, korlátozott időn belül kell reagálnia, különben megbírságolják, vagy elmulasztja az esélyt, hogy nyerjen. Csalási szándékot árulhat el az “ingyenes” termékek és szolgáltatások ajánlása, illetve ha valaki szokatlan kéréssel fordul a felhasználóhoz, például ha egy “bank” e-mailben vagy sms-ben kéri a személyes és pénzügyi adatok megerősítését, vagy ha valakitől előleget, pénzt kérnek egy csomag kézbesítéséért vagy nyereményért cserébe.

Gyanút kelthet az is, ha eltér a feladó neve és a valódi tartomány, ha a kettő nem egyezik és/vagy az e-mail cím véletlenszerű karakterek hosszú kombinációját tartalmazza, jó eséllyel átverésről van szó. A csalók előszeretettel használják fel a népszerű híreket és vészhelyzeteket is annak érdekében, hogy a címzetteket rávegyék a kattintásra. Ez az oka például annak, hogy az adathalász e-mailek száma megugrik kritikus helyzetekben.

Az ügylet tovább gyarapítja a magyar állam vagyonát és szerepvállalását a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban, valamint a részvénycserének köszönhetően a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tesz szert

– ismertették.

A tranzakcióval az állam amellett, hogy tovább diverzifikálja befektetési portfólióját a távközlési szektorban, erőteljesebben és hatékonyabban lesz képes – tulajdonosi oldalról – hozzájárulni az ágazat fejlődéséhez – emelték ki. Hozzátették: mindez további előnyöket biztosít az ügyfelek, a magyar gazdaság teljesítménye, valamint az ország versenyképessége számára.

A szaktárca jelezte:

a tranzakció közvetlenül nem érinti sem a Vodafone Magyarország, sem a Yettel Magyarország ügyfeleit.

A közlemény hangsúlyozza: a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a recessziót, megvédje a családokat.

A veszélyek korába léptünk, ezért növelni kell Magyarország szuverenitását és stabilitását, meg kell erősíteni a nemzeti tulajdon szerepét a stratégiailag kiemelt ágazatokban – emelték ki.

A 4iG hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügylettel 70,5 százalékra növelték tulajdonukat a Vodafone Magyarországban, miután megszerezték a cég alaptőkéjének 19,5 százalékát megtestesítő 35 476 749 darab, egyenként 500 forint névértékű, “A” sorozatú törzsrészvényt.

A csereügylettel az AH-tól a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., így a magyar állam közvetett tulajdonába kerültek a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalatainak (Yettel Magyarország Zrt., Yettel Real Estate Hungary Zrt., valamint a CETIN Hungary Zrt.) 25 százalékos tulajdonát megtestesítő részvényei.

A csere eredményeként az Antenna Hungáriát a Corvinus Zrt. váltja tulajdonosként a magyarországi Yettel-CETIN cégekben, illetve a Corvinus Zrt. tulajdonrésze 29,5 százalékra csökkent a Vodafone Magyarországban.

“Tulajdonrészünk növelése a Vodafone Magyarországban a pénzügyi befektetésként kezelt Yettel-CETIN részesedésünk cseréjével a 4iG csoport portfóliójába tartozó távközlési vállalatok integrációs folyamatainak végrehajtását erősíti” – idézte a közlemény Fekete Pétert, a 4iG Csoport vezérigazgatóját.

A tulajdonosi változások bejegyzését követően a Vodafone Magyarország igazgatósága a jelenlegi ötről hét főre bővül, amelybe öt főt delegálhat a 4iG csoport, kettőt pedig a Corvinus Zrt. A felügyelő bizottság létszáma nem módosul. Az állam jogosultságai az irányító testületek tekintetében változatlanok maradnak – írták.

A cseh PPF Telecom Group vezető távközlési szolgáltatóként öt közép- és délkelet-európai piacon (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szerbia és Szlovákia) tevékenykedik, ahol mobil, vezetékes, adatátviteli és internetes televíziós szolgáltatásokat nyújt. Korábbi tájékoztatásuk szerint mintegy 18,3 millió ügyfelet szolgálnak ki mobilszolgáltatással, a régióban 12 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak és 2020-ban 1,4 milliárd eurós EBITDA-t értek el.

A PPF Csoport 2018-ban vásárolta meg a norvég Telenor Csoport közép-kelet-európai mobilszolgáltatást nyújtó leányvállalatait, tavaly januárban jelentették be, hogy márciustól a magyar érdekeltségük neve Yettel Magyarország Zrt. A Yettel Magyarország csaknem 3,1 millió előfizetővel rendelkezik.

Borítókép: A Yettel Magyarország második legnagyobb mobilszolgáltatójának cég felirata a főváros V. kerületében, a Károly körúton

Az MTI-nek küldött közlemény szerint az 5G hálózat megfelelő kiépítésével a mobilszolgáltatók egyszerre csökkenthetik energiaköltségüket és tehetik hatékonyabbá a növekvő hálózati forgalmuk kezelését. Az Ericsson által javasolt megoldások alkalmazásával megtörhető az “energiagörbe”, vagyis az 5G-re való áttérés esetében elkerülhető, hogy a korábbi generációváltásokhoz hasonlóan az energiafogyasztás megugrásával járjon az új hálózat jelentette technológiai ugrás.

Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke a közleményben kiemelte:

az elmúlt két évben a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 100 milliárd gigabájtot. Ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg

– mutat rá. A felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik. A növekvő energiaköltségek korában kockázatot jelentene, ha a gigabájtokkal együtt az energiafogyasztás is nőne, az 5G technológia használatával azonban megszakítható ez az összefüggés: úgy nőhet a hálózat kapacitása, hogy nem fogyaszt több energiát.

A közlemény szerint a takarékosság környezetvédelmi szempontból is fontos. Az Ericsson megbízásából készült tanulmány rávilágított, hogy

az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.

A szakmai anyag szerint ha a négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – nagy arányban tenné magáévá az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55-170 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátást spórolhatnának meg. Ez annyit jelent, mint ha az EU-ban közlekedő minden 7 autóból 1-et levennénk az utakról. A 2030-as célként kitűzött éves 1400 Mt CO2e kibocsátáscsökkentés 40 százaléka közvetlenül a kommunikációs hálózatok és a hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energiaszektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével – írták.

Borítókép: illusztráció