Mindezekről Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön beszélt Budapesten, a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), a 25 éves akadémia jubileumi rendezvényén – számolt be róla az MTI. A Cisco Hálózati Akadémiának globálisan 3,2 millió, míg Magyarországon 15 ezer hallgatója van – tette hozzá Dalos Ottó. Tájékoztatása szerint a képzéseken eddig részt vevő hallgatók kétharmada középiskolás volt, míg egyharmaduk felsőoktatásban résztvevő diák.

Rámutatott:

a képzésekre nagy szükség van, felmérések szerint Magyarországon néhány éven belül akár 44 ezer informatikus hiányozhat a munkaerőpiacról.

A Cisco célja, hogy a következő 10 évben újabb 10 millió diák digitális képzése valósuljon meg az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA régióban – jelezte az ügyvezető igazgató.

Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a Cisco Hálózati Akadémia önkéntes alapon szerveződő közösség. Tagjai oktatási intézmények és non-profit szervezetek, amelyek a Cisco által kifejlesztett elektronikus tananyagokat egységes eLearning környezetben, saját oktatási rendszerükbe (szakmai informatikai, OKJ-s, illetve felsőfokú képzés) integrálva oktatják, az iparágban használt legmodernebb hálózati eszközök felhasználásával.

Charaf Hassan, a BME dékánja ismertette: a hallgatók a Hálózati Akadémia képzésein elsajátíthatják az IKT szegmensben szükséges elméleti és gyakorlati tudást, valamint a 21. századi karrierhez szükséges problémamegoldást, együttműködést és az elemző gondolkodást is. Újabb szintet jelent a technológiai vállalattal való együttműködésben, hogy az egyetemen elismerik kreditekkel az elvégzett képzést. Minden új technológiát beemelnek a képzésbe, a vállalatok és az egyetemek egyre szorosabb együttműködésének eredményeképpen – mondta.

A Hálózati Akadémia 25. jubileumán díjakat alapítottak: az Almási Béla-díjjal és a Networking Academy Oktatásért Díjjal ismerik el azok munkáját, akik sokat tettek azért, hogy a magyarországi Cisco Hálózati Akadémia közössége Európa- és világszerte is sikeres legyen. A díjat mostantól minden évben 3 kategóriában ítéli oda az alapítók képviselőiből álló kuratórium.

A VG a Financial Times-ra hivatkozva azt írja, Brüsszel azért készülhet erre a drasztikus lépésre, mert bár a tagállamok közül többen is betiltották a céget, számos kormány még mindig nem tett semmit, annak ellenére, hogy a kérdésre hamarosan választ kellene adni, ha az EU közös 5G-hálózatot akar felépíteni.

Felidézik, 2020-ban az uniós országok egyhangúlag elfogadták Brüsszel iránymutatását, amely bővebb tanúsítási követelményeket és a beszállítók diverzifikációját ajánlotta, ám tilalomról egyáltalán nem esett szó benne.

A tilalmat kikényszerítő új szabályok azonban valószínűleg csak a jelenlegi bizottság ötéves hivatali ideje után születhetnének meg, ráadásul az Európai Parlament és a tagállamok támogatását is meg kellene szerezni az új jogszabályokhoz.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Az amerikai hadsereg egyik szimulációja során egy mesterséges intelligencia által vezérelt drón – annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a megbízatását – váratlanul úgy döntött, hogy kiiktatja a vezetőjét, hogy az ne tudjon beavatkozni – írta az MTI pénteken a The Guardian című brit lap egy amerikai ezredestől származó beszámolójára hivatkozva.

Mivel virtuális gyakorlatról volt szó, ténylegesen nem esett bántódása senkinek.

Tucker Hamilton ezredes, az amerikai légierő mesterséges intelligenciával végzett tesztjeinek és műveleteinek vezetője egy májusi, Londonban tartott szakmai tanácskozáson elmondta:

„A teszt során az MI igencsak váratlan stratégiához folyamodott célja elérése érdekében.”

A szimuláció során a mesterséges intelligencia által irányított drónnak az volt a feladata, hogy pusztítson el egy ellenséges légvédelmi rendszert. Az MI arra jutott, hogy megtámad mindenkit, aki valamilyen módon megakadályozhatná ennek a parancsnak a végrehajtását.

„A rendszer elkezdte felismerni, hogy bár azonosították a fenyegetést, időnként az emberi irányító olyan utasítást ad, hogy ne végezzenek a célponttal. Viszont az MI arra kap megerősítést, ha elpusztítja a fenyegetést. Tehát mit tett? Végzett az irányítóval, mert ő olyan tényező volt, amely meggátolta volna a küldetése teljesítését”

– magyarázta Hamilton a brit Királyi Repüléstudományi Társaság (Royal Aeronautical Society – RAeS) által szervezett rendezvényen.

Hozzátette: „A rendszert arra trenírozták, hogy ne ölje meg az (emberi) irányítóját, mert az rossz, azzal pontokat veszít. Ezért azt az adótornyot kezdte el megsemmisíteni, amelyet a vezető a drónnal folytatott kapcsolattartásra használt, és amelyen keresztül leállíthatta volna a célpont megsemmisítését.”

Hamilton arra figyelmeztetett, hogy

nem szabad túlzott mértékben a mesterséges intelligenciára hagyatkozni. A teszt esete szerinte azt mutatja, hogy az MI kapcsán muszáj etikai kérdésekről is beszélni.

Ann Stefanek, a légierő szóvivője ugyanakkor az Insider című hírportálnak nyilatkozva tagadta, hogy a mesterséges intelligencia használatával ilyen szimulációs tesztet egyáltalán végrehajtottak volna. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az amerikai légierő elkötelezett az MI-technológia etikus és felelős felhasználása mellett. “Úgy látszik, az ezredes szavait kiragadták az eredeti szövegkörnyezetéből” – fogalmazott Stefanek.