Kövess minket!

Tech

Egészségtudatosabbak az okosórák és okoskarkötők hazai használói

Magyarországon jelenleg minden tizedik felnőtt internetező hord okosórát és/vagy karkötőt, okostelefonos aktivitásmérő alkalmazást pedig negyedük szokott használni.

Az internetezők fele monitorozza élettani paramétereit

Az elmúlt egy évben a 18 évnél idősebb internetezők több, mint fele használt fizikai aktivitása/állapota méréséhez kapcsolódó eszközt (például okosóra, aktivitásmérő), alkalmazást (például okostelefonos applikációval történő alvás mérés, lépésszámlálás). 8 százalékuk kipróbálta, de jelenleg már egyiket sem használja. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a felhasználóknak nem volt szükségük a mérésekre, a kapott adatokat semmire sem használták vagy csupán elfelejtették használni magát az eszközt. Jelenleg körülbelül 2,6 millió felnőtt internetező szokta valamilyen módon monitorozni aktivitását, negyedük használ okostelefonos alkalmazást, harmaduk hagyományos (nem okos) eszközt, pléldául vérnyomásmérőt, vércukorszintmérőt, tízből egy internetező pedig okosórát és/vagy okoskarkötőt – áll közlményben.

Azok körében, akik most nem használnak semmilyen eszközt, a legmagasabb kipróbálási hajlandósága (18%) az alkalmazásoknak van, további 13 százalék próbálna ki okosórát, 7 százalék pedig okoskarkötőt.

Az okosórák iránt nagyobb az érdeklődés, mint a karkötők iránt

A férfiak 13 százaléka, míg a nők 6 százaléka szokott okosórát és/vagy karkötőt hordani. A fővárosiak (15%), és a tanulók/hallgatók körében a legmagasabb (16%) a csuklón viselhető okos eszközzel rendelkezők aránya.

Az okosórát használók korábban léptek be a piacra, mint a karkötőt használók. 42 százalék több, mint egy éve, 32 százalék az elmúlt egy évben, 26 százalék az elmúlt fél évben kezdett el órát használni. A karkötőt használók 40 százaléka több, mint egy éve, 20 százaléka az elmúlt egy évben, 40 százaléka pedig csak fél éve használ ilyen típusú eszközt. Ez részben magyarázható azzal, hogy a magasabb árkategórias okosórák hamarabb jelentek meg a piacon, az alacsonyabb árú, viszonylag megbízható méréseket produkáló, második-harmadik generációs karkötők pedig az elmúlt 1 évben jelentek meg. Másrészt a fogyasztói trendek változása is indokolja az eltérést.

A beszerzés módját tekintve leginkább az ajándékozás jellemző az okosórák esetében, az órával rendelkezők 60 százaléka az eszközt ajándékba kapta (családtagtól, baráttól, vagy egy termék mellé promóciós céllal) és 40 százalék vásárolta saját magának. Ezzel szemben azoknál, akik okoskarkötővel rendelkeznek fordított ez az arány és 60 százalékuk vásárolta magának.

Az okosórát használóknál a nagyobb, ismertebb márkák típusai a legelterjedtebbek, mint a Huawei Watch, a Samsung Watch és az Apple Watch. Ez visszatükröződik a legelterjedtebb okostelefonos alkalmazások használatában is, a legtöbben a Huawei Health, Samsung Health, Nike+ és Runkeeper alkalmazásokat használják. A karkötőt használók körében viszont a Xiaomi Mi Band termékei a legelterjedtebbek idehaza. A válaszadók ötöde azonban nem tudja, hogy milyen típusú órát és/vagy karkötőt hord.

Eszünk, alszunk, sétálunk

Mind az órát, mind a karkötőt használók kétharmada minden nap szokta viselni eszközét. Az órát használók kétharmada kizárólag napközben, a karkötővel rendelkezők 60 százaléka pedig éjszaka, alvás közben is viseli az eszközét. Az okosórát és/vagy karkötőt használók között a leggyakrabban használt funkció a lépésszámlálás. Ezenfelül az órával rendelkezők 45 százaléka használja az órát hívás fogadásra/indításra és üzenetek olvasására, harmada figyeli a kalóriafogyasztását és a szívfrekvenciáját. A karkötővel rendelkezőknek is 60 százaléka monitorozza alvását és ugyancsak 60 százalék az elégetett kalória mennyiségét. A felhasználók összességében meg vannak elégedve ezen funkciók működésével és leginkább a vérnyomásmérést hiányolják az eszközökből.

Csak gyűjtögetjük az adatokat vagy használjuk is valamire?

Az órások 44 százaléka szokta szinkronizálni okoseszközre/számítógépre az adatait, 38 százalék viszont csak a kijelzőről olvassa le azokat. 70 százalék általános érdeklődésre használja az adatokat, 38 százalék egészsége monitorozására, 10 százalék biztosít belőle adatokat orvosa számára, és 10 százalék használja sportteljesítménye növelésére.

A karkötősök tudatosabban használják eszközüket. 68 százalékuk szokta adatait szinkronizálni, 23 százalékuk olvassa le kijelzőről. Ez részben magyarázható azzal, hogy a karkötők kijelzője kisebb, így részletesebb adatok megjelenítésre kevésbé alkalmas. 63 százalék általános érdeklődésre, 57 százalék egészsége monitorozására, 30 százalék sportteljesítménye növelésére használja az így nyert adatokat.

Az okosórát viselők 43 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmiben sem befolyásolja életét az eszköz, 30 százalék szerint részben, 26 százalék szerint pedig jelentős hatással bír az az életére. A karkötőt viselők 38 százalékának semmiben, 41 százaléknak kis mértékben, 21 százaléknak jelentős mértékben befolyásolja az életét.

Az okoseszközt használók tudatosabbak az egészségüket illetően

Az okosórát vagy okoskarkötőt viselők többet tesznek az egészségükért, és jobb is az egészségi állapotuk, mint általában a felnőtt internetezőknek – legalábbis a saját megítélésük szerint. Ez a különbség a 40 év felettiek körében látszik igazán. Az okoseszközt viselők nagyobb arányban sportolnak, szednek étrend-kiegészítőt és járnak legalább évente szűrővizsgálatra, mint az összes felnőtt netező. Tovább szűkítve a fókuszt, a karkötősök 63 százaléka szokott sportolni, ami kiemelkedően magas aránynak tekinthető. Az okoseszközt viselők 56 százaléka jónak vagy nagyon jónak véli a saját egészségi állapotát, míg ugyanez az felnőtt internetezők mindössze 46 százalékára igaz.

Az órát és/vagy karkötőt viselőket leginkább arra serkentik az eszközök, hogy többet mozogjanak, sétáljanak egy nap. Az okosórát viselők megemlítették még, hogy órájuk segítségével könnyebb a kapcsolattartás, mindig elérhetőek, a karkötővel rendelkezők pedig az általános egészségük, napi rutinjuk, táplálkozásuk monitorozására figyelnek oda jobban.

Tech

Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.

Közzétéve:

Bartók Béla népdalokat gyűjt fonográf segítségével, fotó: Wikipedia/közkincs

A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban

– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.

Makranczi Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum Innovációs és Képzési Igazgatóságának igazgatója (b) és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára (j) az első Múzeum Most Műhely elnevezésű konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. április 24-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.

Vincze Máté kiemelte:

Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.

A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.

Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.

Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.

Tovább olvasom

Tech

Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól

Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.

Közzétéve:

AAz 5. 6. és 9. évfolyamon tanulóknak beszerzett notebookok kiosztásáról tartott sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban 2024. április 22-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

Jelezte,

a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.

A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.

Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.

“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ elnöke és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.

Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.

Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.

“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.

A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is

– szögezte le.

Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”

Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”

“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”

– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.

A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.

Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.

Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt

– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.

Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.

Tovább olvasom

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom