„Célunk, hogy élményszinten hozzuk közelebb a diákokhoz a Földet, illetve a Nemzetközi Űrállomás működését. A SpaceBuzz oktatási programmal a természet- és környezetvédelemre, valamint a természettudományokra, a technológiára, a mérnöki tudományra és a matematikára szeretnénk felhívni a gyerekek figyelmét” – közölte az első teljesen magyar fejlesztésű, VR technológiával felszerelt szimulációs űrkabint, a SpaceBuzz-HU-t bemutató csütörtöki eseményen Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki elmondta, hogy a tárca 9 millió forinttal támogatta a projekt megvalósulását.    

„Magyarország az elmúlt években sokat tett azért, hogy a hazai űrszektor felzárkózzon a világ élvonalába. Megötszöröztük befizetéseinket az Európai Űrügynökség (ESA) programjaiba, és az érintett magyar szereplők ezeket szinte teljes egészében vissza tudják hozni hazánkba. Az ESA-ban jelenleg 168 regisztrált magyar vállalkozás, kutatóintézet és egyetem van”

– hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

Kitért arra, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében magyar kutatóűrhajós juthat fel a Nemzetközi Űrállomásra, a kiválasztott Kapu Tibor tartaléka Cserényi Gyula lesz, ők nemsokára az Egyesült Államokban folytatják a kiképzést. „Nemrég mindketten kipróbálták a VR űrkabint és kiemelkedőnek értékelték” – jegyezte meg.

Zentai István, a SpaceBuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke az MTI kérdésére elmondta: legkésőbb 2025 első felére, amikor a kiválasztott magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor az űrbe utazhat, megépülhet az a magyar fejlesztésű és gyártású rakéta, amelyben egyszerre tizenkét résztvevő élheti át a VR űrutazás élményét.

„A magyar űrstratégia kiemelt szerepet szán az oktatásnak, az általános iskolától és a középiskolától kezdve a felsőoktatáson, vele összekapcsolódva az iparon keresztül egészen a társadalmi edukációig. A 2019-ben holland példa alapján nálunk indított SpaceBuzz ingyenes, regisztrációhoz kötött oktatási programmal, illetve a szimulációs űrkabinnal a magyarországi és határon túli magyar iskolákat szeretnénk segíteni. Ősztől workshopot indítunk a cégek közép- és felsővezetői számára a fenntarthatósághoz kapcsolódó érzékenyítésről” – sorolta Zentai István.

Mint mondta,

bízik abban, hogy az ügy fontosságát magyarországi cégek, alapítványok és magánszemélyek is fel fogják ismerni, és a jelenleginél komolyabb összegekkel fogják támogatni a SpaceBuzzt.

Kérdésre válaszolva Ferencz Orsolya kitért arra, hogy a kiemelten az oktatásra fókuszáló UniSpace programot tizenhét magyar egyetem indította el konzorciumban.

A SpaceBuzz első pilot programja nemzetközi (holland, francia, olasz, magyar) együttműködésben, az Erasmus+ támogatása mellett jött létre, és azóta több mint száz hazai és határon túli iskola több mint 5500 tanulója vett részt benne, illetve több mint kétszáz tanár kapott felkészítést és az oktatáshoz használható tananyagot.

Már elérhető az a weboldal, amely közérthető formában mutatja be a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást. A portál ismerteti a DÁP mobilapplikáció induló funkcióit, a várható fejlesztéseket, továbbá tájékoztatást nyújt arról is, hogyan és milyen feltételekkel működik majd a regisztráció – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményében az MTI beszámolója szerint.

Azt írták,

a www.dap.gov.hu oldalon megtalálható minden naprakész információ a DÁP-ról,

amelynek indulásáig már csak pár hónapot kell várni. Az e-ügyintézést szolgáló applikáció „alapjaiban változtatja meg az állampolgárok elektronikus közigazgatáshoz fűződő viszonyá”, egyre egyszerűbben, kényelmesebben és hatékonyabban intézhetik majd ügyeiket.

A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, szeptembertől pedig már használatba is vehetők az első funkciók

– tették hozzá.

Ősztől az állampolgárok a DÁP alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál, és az applikáció használatával felhasználónév és jelszó nélkül is bejelentkezhetnek az azonosítást kérő állami weboldalakra és alkalmazásokba – tudatták.

Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni – írták.

A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.

Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást

– áll a KTK közleményében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megbeszélést folytatott a Microsoft, vagyis a világ legnagyobb szoftvervállalatának képviselőivel, köztük Robert Ivanschitz-zal, a cég jogi és vállalati ügyekért felelős vezető jogtanácsosával, aki egy olyan szakemberekből álló csapatot irányít, amely Közép-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában összesen mintegy 109 országban segíti a vállalat üzleti tevékenységét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a találkozó főbb témáit

• Magyarország EU-elnökségi tervei,
• a mesterséges intelligencia (MI) szabályozási kérdései, valamint
• az MI állami szektorban való felhasználásának lehetőségei

képezték.

A felek a megbeszélés folyamán egyetértettek abban, hogy az olyan fejlett technológiák, mint az 5G, a Big Data vagy az MI használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává váltak – írják a közleményben.

Nagy Márton az MI szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy

a Nemzetgazdasági Minisztérium és Magyarország kormánya számára az MI elsősorban versenyképességi kérdés.

A miniszter ismertette a magyar álláspontot, amely szerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató, a kkv-k kitettségét csökkentő szabályozásra van szükség. Az a megközelítés elfogadható és támogatható, amely a személyeket és intézményeket védi, de a technológia fejlődését nem korlátozza, a bürokráciát feleslegesen nem növeli, továbbá a tagállamok számára kellő mozgásteret biztosít. Ezért

az MI terén is erősíteni kell az európai autonómiát, szuverenitást, és támogatni kell a nemzeti nyelvi modellek létrehozását

– közölte az NGM.

Nagy Márton nyomatékosította, a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja hazánkban, viszont a kormányzat célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy az MI rendelet hazai végrehajtása során a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse.

Azáltal, hogy a magyar gazdaság szereplői hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket, és ezzel a piacon versenyelőnyre tesznek szert, érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország kormánya 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Egy nappal korábban, hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megbeszélést folytatott a technológiai cég vezetőivel.