Kövess minket!

Tech

Drónfejlesztő cégben vásárolt tulajdont a 4ig Nyrt.

A 4iG Nyrt. adásvételi szerződést kötött a Rotors and Cams Zrt. (RaC Zrt.) 24 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlására.

A 4iG szakmai befektetőként jelenik meg a cégben, a tulajdonszerzés célja szoros szakmai együttműködés kialakítása az egyedi pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) informatikai és K+F központú fejlesztésében.

A 4iG emellett a távérzékelési adatok mesterséges intelligenciával való adatfeldolgozásában, az ipar 4.0 megoldások és az informatikai képalkotás különböző területein is számos stratégiai pontot lát, melyek szinergikus növekedési lehetőséget biztosítanak a társaságok számára – közölték.

A tájékoztatás szerint a RaC a legkorszerűbb technológiai megoldások integrálásával egyedi, optimalizált multirotoros, merevszárnyú és hibrid drón-rendszerek fejlesztését, gyártását végzi, valamint drónrendszerek alkalmazásával foglalkozik.

A RaC a kisméretű pilótanélküli légijármű gyártáshoz szükséges minden hatósági engedéllyel és minőségbiztosítási tanúsítással rendelkezik. A társaság főként a térképészet és térinformatika, ipari diagnosztika területén nyújt kiegészítő szolgáltatásokat.

A cég által tervezett és fejlesztett multirotoros drónok polgári és védelmi, valamint tudományos célú felhasználásra is alkalmasak.

A kőbányai központú cég 17 dolgozót foglalkoztat, tavalyi árbevétele eléri a 4,3 milliárd forintot. A vállalat fejlesztési és gyártási tevékenysége során több hazai kutatóhellyel, illetve hazai és külföldi szakmai partnerrel működik együtt.

A 4iG Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, záróáruk kedden 628 forint volt. Az elmúlt egy évben a papír legmagasabb ára 716 forint, a legalacsonyabb pedig 285,5 forint volt. A 4iG 33,5 milliárd forint konszolidált értékesítési árbevételt ért el tavaly az első háromnegyedévben, 34 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, adózott eredménye 11 százalékkal, 1,87 milliárd forintra nőtt.

Tech

Lázas betegeknek segít a magyar mobilapplikáció

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) által fejlesztett alkalmazás segít eldönteni a szülőknek, adjanak-e lázcsillapítót a beteg gyereknek.

Közzétéve:

A PTE tájékoztatása szerint Szőke Henrik csecsemő- és gyerekorvos, az intézmény egyetemi adjunktusa, megbízott tanszékvezetője mintegy 20 tagú csapatával – mások mellett orvosokkal, egészségügyi, szociológiai és pedagógiai szakemberekkel, programozókkal és tapasztalt szülőkkel – fejlesztette ki a FeverFriend (LázBarát) nevű alkalmazást.

Az okostelefonokra ingyenesen telepíthető, magyar és angol nyelven elérhető döntéstámogató applikációról a szakember az egyetem portáljának, az univpecs.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy

a ma elfogadott orvosszakmai protokoll szerint csak kivételes helyzetekben kell lázat csillapítani, akkor, ha megsérül az idegrendszeri hőközpont, agyi nyomásfokozódás lép fel, vagy a páciensnek ritka szívbetegsége van.

Közölte: a tapasztalatok szerint abban az esetben, ha a lázat gyógyszeresen csökkentik a betegek, a legtöbb esetben az immunrendszer működését is részben visszafogják.

Szőke Henrik szerint a LázBarát alkalmazással nagy biztonsággal besorolható a beteg lázas állapota alacsony, közepes és magas kockázatú típusba, ami azért fontos, mert a szülők összekeverik a láz magasságát és a lázat kiváltó ok súlyosságát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

enyhe hőemelkedés is jelezhet súlyos betegséget, például egy agyhártyagyulladás kezdetét, és egyszerű vírusos fertőzés is járhat nagyon magas, 40 fokos lázzal.

Az alkalmazás figyelembe veszi,

  • hány napja lázas a gyerek,
  • hány éves,
  • mekkora a súlya,
  • milyen magas a légzés- és pulzusszáma,
  • milyen a bőre állapota,
  • mikor ivott,
  • mikor hányt,

majd javaslatot tesz házi gyógymódok (folyadékbevitel, langyos fürdő, borogatás) alkalmazására is.

Szőke Henrik közölte: az applikáció kifejlesztésében részt vett az Országos Mentőszolgálat, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei területi szervezete és a német Witten/Herdeckei Egyetem.

Az applikáció december óta elérhető éles verziójának már több száz regisztrált felhasználója van – nyilatkozta a szakember.

Tovább olvasom

Tech

Növelte nyereségét a telekommunikációs piac egyik vezető cége

A Magyar Telekom adózott eredménye 22,9 százalékkal, 16,0 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, a 2020-as éves nyereség 4,1 százalékkal, 46,3 milliárd forintra emelkedett, összes bevétele a negyedévben 3,6 százalékkal, 188,9 milliárd forintra, az év egészében egy százalékkal 673 milliárd forintra bővült.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A társaságnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentése szerint, a negyedévben az adózott eredmény a magasabb adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A 2020-as évet tekintve az EBITDA javulása ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését.    

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,6 százalékkal, 62,6 milliárd forintra emelkedett 2020 negyedik negyedévében, míg 2020-ban 2,4 százalékkal, 225,9 milliárd forintra, a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb közvetett költségek következtében – tették hozzá.

A jelentés szerint a mobilbevételek éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 3,6 százalékkal, 97,9 milliárd forintra, illetve a teljes év tekintetében 2,9 százalékkal, 364,6 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, amely teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.

A rendszerintegrációs és IT (‘RI/IT’) bevételek 2020 negyedik negyedévében mérsékelten nőttek, 33,0 milliárd forintot elérve. Magyarországon a bevételek csökkenésének mértéke éves összevetésben 2,9 százalékra lassult 2020 negyedik negyedévében, ami a közszféra és a pénzügyi szektor számára teljesített magasabb projektvolumeneket tükrözi, míg Észak-Macedóniában erős növekedést okozott egy hardver leszállítási projekt.

A teljes 2020-as év tekintetében az RI/ IT bevételek 10,2 százalékkal, 89,5 milliárd forintra csökkentek elsősorban a magyarországi közszféra számára végzett alacsonyabb implementációs projekt volumen miatt, melyet nem tudtak ellensúlyozni az észak-macedóniai testreszabott projektekből származó magasabb bevételek – írták.

A 2020 negyedik negyedéves árbevétel-bővülés köszönhető a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének, a magasabb volumenű készülékértékesítésnek, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatásnak. A teljes éves árbevétel növekedése pedig annak köszönhető, hogy a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesése mérsékelte a fent említett pozitív hatásokat.

A jelentésben Rékasi Tibor vezérigazgató kifejtette, a negyedik negyedévben erős eredményeket értek el, az EBITDA 5 milliárd forinttal 56,6 milliárd forintra nőtt. 2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vezetékes és mobilhálózataik fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése tavaly felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. 2021-ben a működési környezet változékonysága ellenére, továbbra is növekedési pályán maradnak – tette hozzá.

Közölték azt is, hogy a tavalyi nyereség terhére részvényenként 15 forint a fizetendő osztalék. Ez továbbá kiegészül 10,2 milliárd forint keretösszegű részvény-visszavásárlással, amelynek egy részvényre vetített értéke 10 forintnak felel meg.

A Telekom részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 335 forint, a legmagasabb 427,5 forint volt. Csütörtökön a Magyar Telekom árfolyama 5,5 forinttal, 1,34 százalékkal 415,50 forintra emelkedett.

Tovább olvasom

Tech

Új rendelet jöhet az uniós roaming-díjakról

Az Európai Bizottság új rendeletet terjesztett elő annak biztosítására, hogy továbbra is többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Európai Unió 2017 júniusában törölte el a roamingdíjakat, azóta az európaiak az unión belüli utazásaik során ugyanúgy használhatják mobiltelefonjukat hívásra, SMS-ezésre és internetezésre, mint saját országukban, többletköltségek nélkül, de csak három egymást követő hónapon keresztül.

Ezen túl a szolgáltatók külföldi tarifatáblázatot alkalmazhatnak. A barangolásról szóló rendelet 2022 júniusáig van hatályban.

Ezt kívánja az EB további 10 évvel meghosszabbítani, a koronavírus-válság utáni mobilitást megkönnyítése érdekében. Emellett jobb barangolási szolgáltatásokat is biztosítanának az utazók számára.

A javaslat szerint a fogyasztók ugyanolyan minőségű és sebességű mobilinternet-kapcsolathoz juthatnak hozzá külföldön, mint otthon, ha ennek a célország mobilhálózatában megvannak a technikai feltételei.

Az új szabályok ezen felül hatékony hozzáférést biztosítanak majd a segélyhívó szolgálatokhoz, és elősegítik, hogy a fogyasztók tudatában legyenek a barangolás során használt értéknövelt szolgáltatásokkal kapcsolatos pluszköltségeknek.

Tovább olvasom