Kövess minket!

Tech

Dollármilliókat fizetett zsaroló hackereknek egy nagyvállalat

Csaknem ötmillió dollárt fizetett kelet-európai hackereknek az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó Colonial Pipeline vállalat, hogy feloldják letiltott számítógépes hálózatát – közölte csütörtökön a Bloomberg amerikai hírügynökség a tranzakcióról tudó, de nevét nem vállaló forrásra hivatkozva.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti államokkal. A cég pénteken kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a támadásról.

Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A Bloomberg információi szerint a Colonial Pipeline a támadást követően néhány órán belül kifizette a tetemes váltságdíjat nehezen nyomon követhető, úgynevezett kriptovalutában. A hírügynökségi források szerint a georgiai székhelyű cég mindent el akart követni, hogy ismét el tudja látni üzemanyaggal a keleti part mentén fekvő nagyvárosokat.

A hackerek, miután megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. A Bloomberg forrása szerint azonban ez az eszköz annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint egy profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye.

A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

A mostani beszámoló ellentmond azoknak a korábbi sajtóinformációknak, melyek szerint a vállalat nem enged a zsarolásnak és nem fizet kiberbűnözői csoportnak. A Bloomberg szerint az amerikai kormánytisztviselők is tudtak a zsarolási díj kifizetéséről.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön megerősítette az FBI információit, miszerint az amerikai vállalat ellen kibertámadást indító számítógépes bűnözők oroszországi székhellyel rendelkeznek, de – mint az elnök kiemelte – az orosz kormány nem érintett az esetben.

“Nem hisszük, hogy az orosz kormány részt vett ebben a támadásban, de komoly okunk van feltételezni, hogy a támadást elkövető bűnözők Oroszországban élnek” – fogalmazott Biden.

Joe Biden szerdán rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről. Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új sztenderdeket írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

Az ellátási problémák miatt sok államban pánik alakult ki, és az emberek elkezdték felvásárolni az üzemanyagot. Sajtóinformációk szerint csütörtökön Észak-Karolinában a benzinkutak körülbelül 70 százalékánál nem lehetett sem benzint, sem gázolajat kapni. Virginia, Dél-Karolina és Georgia államokban a töltőállomások körülbelül 50 százalékánál okozott zavart a megnövekedett forgalom.

A történtek hatására a benzin ára is nőtt az Egyesült Államokban. Csütörtökön már több mint 3 dollárt kértek egy gallon (3,79 liter) üzemanyagért, amely a legmagasabb ár 2014 októbere óta – közölte az Amerikai Autóipari Szövetség (AAA).

Tech

Magyar startup a VR világ élvonalában

A Yaw VR magyar virtuális valóság mozgásszimulátor 2,7 millió dolláros eredménnyel minden idők legsikeresebb VR-kiegészítője lett a Kickstarteren.

Közzétéve:

A Yaw VR magyar virtuális valóság mozgásszimulátor minden idők legsikeresebb VR-kiegészítője lett a Kickstarteren, fotó: Kelemen Gergő

Pimax, Yaw VR, Oculus. Június 7-e óta ez a legsikeresebb VR-projektek új toplistája a Kickstarter közösségi finanszírozó platform történetében. Ezzel

a kis tatabányai cég nem kisebb nevet taszított le a dobogó második fokáról, mint a Facebook által korábban 2 milliárd dollárért felvásárolt Oculust.

A Yaw VR április utolsó hetében indította el immár második kampányát a világ legismertebb közösségi finanszírozási oldalán, a Kickstarteren. A cég első terméke 3 évvel ezelőtt már sikeresen szerepelt az oldalon. Akkor a még éppen csak induló vállalkozás 200 ezer dollárt gyűjtött, ami elegendő volt ahhoz, hogy a fiatal startup a Hiventures befektetésével kiegészítve sikeresen elinduljon az útján. Most, három évvel később

a cég új szimulátora, a Yaw2 szó szerint kirobbanó sikert aratott a gamerek körében.

A cég által megjelölt 100 ezer dolláros bevételi cél a kampány indítása után már 3 perc alatt teljesült, és az első napon több mint 500 ezer dolláros bevétellel zártak. A cég elmondása szerint olyan nagy volt az érdeklődés az első percekben, hogy még a Kickstarter szerverei is felmondták a szolgálatot egy rövid időre.

A kampány végére az összegyűlt pénzmennyiség meghaladta a 2,7 millió dollárt, ami átszámolva közel 800 millió forint.

Ezzel az eredménnyel a projekt nemcsak messze az eddigi legsikeresebb magyar közösségi finanszírozási kampány, de világszinten is számottevő eredmény, hiszen a Yaw VR ezzel első helyen áll a VR-kiegészítők, második helyen a VR-hardverek kategóriájában. A Kickstarter eddig elindított több mint 500 ezer projektje közül az előkelő 122. helyet szerezte meg a magyar startup.

A cég tervei szerint a júniusi kampányzárás után szeptemberben kezdi el szállítani az első szimulátorokat.

Tovább olvasom

Tech

Új kiberbiztonsági központot nyitott a Huawei

A központ nyitva áll a szabályozók, a független tesztelő és a szabványügyi szervezetek, valamint a vállalat ügyfelei, partnerei és beszállítói számára is.

Közzétéve:

Az eddigi legnagyobb Globális Kiberbiztonsági és Adatvédelmi Átláthatósági Központját nyitotta meg a Huawei Technologies Kínában. A központ célja a biztonságtechnológiai megoldások bemutatása, a tapasztalat-megosztás, a kommunikáció és a közös innováció megkönnyítése, valamint a biztonsági tesztelés és ellenőrzés támogatása. A Huawei az intézmény megnyitásával egy időben elérhetővé tette az egész iparág számára saját termékeire vonatkozó, belső kiberbiztonsági követelményrendszerét és gyakorlatát – közölte a vállalat.

A kiberbiztonság fontosabb, mint valaha

– mondta Ken Hu, a Huawei Technologies elnöke a vállalat hatodik, egyben legnagyobb Globális Kiberbiztonsági és Adatvédelmi Átláthatósági Központjának megnyitóján, amelyen a GSMA, a SUSE és a British Standards Institution képviselői is részt vettek.

“Iparágként kell együttműködnünk, meg kell osztanunk a bevált gyakorlatokat, és kollektív képességeket kell kiépítenünk az irányítás, a szabványok, a technológia és az ellenőrzés terén. Mind a nagyközönségnek, mind a törvényhozóknak okot kell adnunk arra, hogy bízzanak a termékek biztonságában és az általuk naponta használt szolgáltatásokban. Együtt meg tudjuk találni a megfelelő egyensúlyt a biztonság és a fejlődés között az egyre digitálisabb világban” – hangsúlyozta Ken Hu.

Új kiberbiztonsági kockázatok

Az elmúlt évek során az ipar digitalizációja és az olyan új technológiák, mint az 5G és a mesterséges intelligencia az eddiginél is bonyolultabbá tették a kiberteret, az emberek pedig életük nagyobb részét online töltötték a COVID-19 járvány alatt. Ezek a tendenciák az új kiberbiztonsági kockázatok növekedéséhez vezettek.

A Huawei annak érdekében nyitotta meg az új kiberbiztonsági központját, hogy megoldást találjon ezekre az új problémákra, emellett fórumot biztosítson az iparági érdekeltek számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a kiberirányítás terén, és együtt dolgozhassanak a technikai megoldásokon.

A központ célja a megoldások bemutatása és a tapasztalatok megosztása, a kommunikáció és a közös innováció megkönnyítése, valamint a biztonsági tesztelés és ellenőrzés könnyebbé tétele.

„A bizalomnak és a bizalmatlanságnak egyaránt tényeken kell alapulnia, nem érzéseken, nem spekulációkon és nem alaptalan híreszteléseken. Úgy gondoljuk, hogy a tényeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük, és az ellenőrzésnek szabványokon kell alapulnia. Ezzel vezérelvként az elmúlt 10 évben hat kiberbiztonsági és átláthatósági központot hoztunk létre Európában, a Közel-Keleten és Észak-Amerikában” – mondta Ken Hu.

Még biztonságosabb 5G hálózatok

A kiberbiztonság egységes megközelítésének elősegítése érdekében a távközlési iparban az olyan szervezetek, mint a GSMA és a 3GPP, együttműködtek az iparágban érdekelt felekkel a NESAS biztonsági specifikációinak és független tanúsításainak népszerűsítésében. Ezeket az alapelveket széles körben elfogadják az iparágban, és fontos szerepet játszanak a biztonságos hálózatok fejlesztésében és ellenőrzésében.

“A meglévő és új szolgáltatások az 5G-korszakában nagymértékben támaszkodnak a mobilhálózatok által biztosított kapcsolódási lehetőségekre, és nagyban függnek attól, hogy az ezek alapjául szolgáló technológia mennyire biztonságos és megbízható” – mondta Mats Granryd, a GSMA főigazgatója. “Az olyan kezdeményezések, mint a GSMA 5G kiberbiztonsági tudásbázisa – amelynek célja, hogy segítse az érdekelt feleket a hálózati kockázatok megértésében és mérséklésében – valamint a NESAS (az egész iparágra kiterjedő biztonsági garancia keretrendszer) célja, hogy javítsák a hálózati berendezések biztonsági szintjét az egész ágazatban”.

Tovább olvasom

Tech

Új innovációs negyedet alakít ki a BME

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alakít ki elsőként saját kísérleti 5G hálózatot.

Közzétéve:

Borítókép: az új beruházás környezete, az Infopark épületei Budapest XI. kerületében, fotó: MTI / MTVA / Jászai Csaba

Az új épületfejlesztéseket, kutatásiinfrastruktúra-fejlesztést, K+F+I programok megvalósítását és szervezetfejlesztést magában foglaló innováció az egyetem Science Park elnevezésű infrastruktúra- és szervezetfejlesztési programjában az Infopark közelében valósul meg. A projekt költségvetése több tízmilliárd forint.

A program célja, hogy létrehozzák a BME Innovációs és Fejlesztési Központját, kiépítsék a magyarországi egyetemek közül elsőként a saját kísérleti 5G hálózatot, és további nagyvállalati együttműködésekkel biztosítsák a kutatások eredményeinek felhasználását, valamint, hogy 2021. szeptember végére át tudják adni Balatonfüreden a Tudáscentrumot.

Tovább olvasom