Tech
Dollármilliárdokat tüntetnek el a kriptovalutás csalók
A kriptovaluták kezdetektől fogva vonzó célpontjai a hackereknek és a szélhámosoknak, a hatóságok évek óta egyre több kriptovaluta-csalást lepleznek le. Az elmúlt években megszaporodtak a digitális pénzekkel foglalkozó cégek elleni kibertámadások is, amelyekben különösen aktívak az észak-koreai hackerek, elsősorban a remeteállam titkosszolgálatával együttműködő Lazarus csoport.
A bűnözők több módszert használnak a kriptovaluták ellopására, például a svindlerek a társkereső alkalmazásokat sem kerülik el: hamis profilokkal lépnek kapcsolatba romantikára vágyó emberekkel, majd meggyőzik őket, hogy kriptopénzt utaljanak nekik. Esetleg kereskedésre veszik rá a célszemélyt, a bűnözők pedig készségesen küldenek nekik rosszindulatú kódokat tartalmazó kereskedő programokat.
A hagyományos e-mail-csalások is népszerűek, ilyenkor a szélhámosok a kiszemelt felhasználó kriptofiókjának bejelentkezési adatait kérik, majd azok birtokában ellopják a digitális vagyonát. Gyakori, hogy értéktelen, nem létező kriptók megvételére veszik rá az áldozatokat.
A valaha volt legnagyobb kriptovaluta-csalást Ruja Ignatova, egy most negyvenéves bolgár nő agyalta ki.
A kriptokirálynő 2014-ben OneCoin nevű digitális pénze után jutalékot ajánlott a vevőinek, ha több embernek adják tovább a digitális fizetőeszközt. Az FBI ügynökei szerint azonban a OneCoin értéktelen volt, és soha nem védte a más kriptovaluták által használt blokklánc-technológia. Ignatova 4 milliárd dollárt gyűjtött be, majd eltűnt: nemrég felkerült az FBI tíz legkeresettebb személyt tartalmazó listájára.
Minden idők második legnagyobb átverése a BitConnect volt: az indiai és amerikai svindlerek azzal hitegették a befektetőket, hogy van egy automatizált programjuk, amely a befizetett bitcoinok kereskedelmével termel profitot. Az szélhámosok szerint a nyereséget kamatfizetéssel osztották volna meg a befektetőkkel.
Valójában az egész hazugság volt, és közel 3,5 milliárd dollárt csaltak ki az áldozatoktól. Az indiai rendőrség egy embert (Satish Kumbhani) tartóztatott le az esettel kapcsolatban, aki óvadék ellenében szabadlábra került, nemrég pedig eltűnt, a hatóságok nem találják.
A legnagyobb rablások
A 2010-ben induló és 2014-ban bezárt, tokiói székhelyű MT Gox volt a világ egyik első kriptotőzsdéje, ahol az összes bitcointranzakció több mint 70 százaléka zajlott. Akkoriban a digitális pénzekről kevesen hallottak, a tulajdonosok pedig nem igazán foglalkoztak a biztonsággal. Ezt kihasználva türelmes hackerek évek alatt kifosztották a tőzsdét, közel 850 ezer bitcoint tulajdonítottak el, ami akkor 470 millió dollárt ért, ma több milliárdot.
Végül 200 ezernyi bitcoint sikerült visszaszerezni, de a hanyagság miatt az MT Gox bezárt, tulajdonosaira perek sokasága várt.
2018 januárjában újabb kriptotőzsdét fosztottak ki ismeretlenek: ezúttal a Coincheck lett szegényebb 530 millió dollár értékű kriptovalutával. A második legnagyobb rablásra tavaly augusztusban került sor, amikor hackerek a különböző blokklánchálózatok összekötésére szakosodott Poly Network rendszereibe törtek be, és 610 millió dollárnyi kriptovalutát lovasítottak meg.
Ez a történet azonban pozitívan ért véget: még abban a hónapban visszautalták az összes ellopott digitális pénzt, majd 500 ezer dollár jutalmat és munkát kaptak.
Minden idők legnagyobb rablását az észak-koreai Lazarus csoport márciusban követte el: a bibliai Lázár után elnevezett banda 625 millió dollár értékű kriptovalutát – elsősorban ethereumot – zsákmányolt az Axie Infinity nevű online játékból, amely a digitális pénzekre épül. Ebből néhány napja az FBI a Chainalysis blokkláncelemző segítségével visszaszerzett 30 millió dollár értékű digitális pénzt.
Bár a legtöbben az orosz, a kínai és az amerikai hackerektől tartanak, a világ legjobban képzett és legveszedelmesebb kiberbűnözői között ott vannak az Észak-Koreaiak is, elsősorban a Lazarus csoport.
A Lazarus 2014-ben megtámadta a Sonyt, miután a japán vállalat Kim Dzsongunról készített vígjátékot, 2015-ben pedig betört a bangladesi központi hitelintézet informatikai rendszerébe, és több mint egymilliárd dollárra tette rá a kezét, de végül csak 81 milliót tudott ellopni.
A remeteállam számtalan módon igyekszik pénzhez jutni, ezekből az egyik metódus a különböző kibertámadások végrehajtása. Az utóbbi években a zsarolóvírusos behatolások mellett a kriptovaluták területét célozták meg, és a Lazarus számtalan fifikás módszerrel lopta szét a világot.
Néhány éve Marine Chain néven dobtak piacra kriptovalutát, ami egyszerű átverés volt: a kriptót vásárló befektetők bukták a pénzüket. Előszeretettel hoznak létre kriptopénztárcákat és krtiptókkal kapcsolatos alkalmazásokat, majd az így megszerzett adatokkal ellopják a kereskedők vagyonát – írta a vg.hu.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.