Kövess minket!

Tech

Blokkolnák az iPhone újítását az európai szolgáltatók

A T-Mobile USA közben részlegesen tiltani kezdte a Privát átjátszót.

Jelentős konfliktus alakult ki az iOS 15-ben bétázni kezdett Privát átjátszó miatt az Apple és a mobilszolgáltatók között. A megoldás egy iCloud+ havidíjas előfizetés részeként elérhető VPN, a bekapcsolását követően titkosított adatkapcsolaton keresztül elmaszkolható a szolgáltatók elől a teljes mobilnetes adatforgalom, a betöltött webhelyek pedig nem látják a látogatók valódi IP-címeit.

A megoldás ellen most nyílt levélben kelt ki az európai Telefónica, T-Mobile és Vodafone trió, állításuk szerint a felhasználók adatforgalmának elmaszkolásával kritikus fontosságú hálózati adatoktól és metainformációktól esnek el, továbbá a Privát átjátszó aláássa Európa digitális függetlenségét.

A vállalatok szerint a használatának elterjedése esetén sokkal nehezebb lesz menedzselni a hálózati terhelést, továbbá tömegesen problémákat okoz majd egyes szolgáltatások használatában, például nem tudják elengedni a mobilnetes gigabájtok terhelése alól kivont webhelyek adatforgalmát.

Mindeközben a T-Mobile USA egyes ügyfeleknél konkrétan működésképtelenné tette a Privát átjátszót. Magyarázata szerint a bekapcsolása esetén nem tudja többé megállapítani, hogy az ügyfelek miféle webhelyeket látogatnak meg, ami viszont kiüti az opcionális szülői felügyeleti szolgáltatását, így az utóbbit igénybe vevő ügyfeleknél letiltotta az iPhone magánszféravédelmi funkcióját.

A szülői felügyeletet nem aktivált előfizetőinél elvileg működnie kellene a Privát átjátszónak, ám internetes panaszok ez nem mindenkinél van így – írta az Origo.hu.

Tech

Együtt sikerülhet leállítani a techcégek pénzszivattyúját

Mintha a futárcég kapná a pizzáért fizetett pénz nagy részét, nem pedig az étterem, úgy sarcolja meg a magyarországi médiumok hirdetési bevételeit a Facebook és a Google. Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke szerint, ha a politikai lövészárkokat hátrahagyva összefognak, igazságosabb részesedést harcolhatnak ki a tartalmat előállító médiumok.

Közzétéve:

Éberling András/Magyar Nemzet

Kovács Tiborral, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnökével a Magyar Nemzet készített interjút.

– Egyre égetőbb kérdés, hogy a tartalmat előállító médiumok le tudják-e állítani a techcégek pénzszivattyúját. Miről is van szó pontosan?

– Ma Magyarországon az online hirdetésekre elköltött pénzeknek a hatvan százaléka a Google-nél és a Facebooknál landol. Ez azt jelenti, hogy a bevétel nagy része két olyan szervezethez vándorol, amely nem itt adózik, nem teremt munkahelyet hazánkban, és nem állít elő magyarországi tartalmat. A tartalmat az újságírók, médiamunkások állítják elő, a techcégek viszont az ehhez kapcsolódó üzleti modellre rátelepszenek, és komoly hasznot realizálnak így. Ezzel akkora mennyiségű pénzt szipkáznak el a tartalom előállítóktól, hogy azzal az egész műfajt, a hiteles megbízható újságírást veszélyeztetik.

– Erre a techcégek nem mondhatják azt, „örüljetek, hogy ingyen terjesztjük a tartalmaitokat, sőt jó lenne, ha fizetnétek is ezért!”?

– Tulajdonképpen a Facebook ezt mondja, hiszen létezik nála az a lehetőség, hogy az adott médium egy számára fontos cikk elérését úgy turbózza fel, hogy fizet érte a közösségi oldalnak. Csakhogy tulajdonképpen a techcégek nem ingyen terjesztik a tartalmakat, hiszen azok a hirdetési pénzek, amelyeket nélkülük a kiadók kapnának, hozzájuk kerülnek nagy részben. Mintha rendelnék egy pizzát, fizetnék érte háromezer forintot, és annak a hatvan százalékát az ételkiszállító cég kapná meg, és nem az az étterem, amelyik megsütötte. Ez előbb-utóbb azt eredményezné, hogy nem lenne pénz jó szakácsokra, és romlana az ételek minősége. Ugyanígy van az újságírásban is. A jó tartalmat meg kell fizetni.

– Mit lehet ez ellen tenni?

– Az Európai Unió 2019-ben elfogadta a szerzői jogok digitális térben történő jogi védelmére vonatkozó iránymutatását. Eszerint nem lehet úgy szellemi terméket többszörözni, terjeszteni, hogy az, aki a szerzői vagy a kiadói jogokkal rendelkezik, ne járulna ehhez hozzá, továbbá, aki más digitálisan elérhető szellemi termékeinek felhasználására üzleti modellt épít, annak ezért fizetnie kell. Magyarán az olyan techcégeknek, mint a Google vagy a Facebook fizetniük kell a tartalmat előállító médiumoknak. Hasonló szerzői jogi védelem már évtizedek óta létezik a nyomtatott tartalmak terén.

– Elég bármire egy uniós iránymutatás?

– Elégnek kell lennie, hiszen ezt az irányelvet minden tagállamnak valamilyen formában át kellett ültetnie a saját jogrendszerébe. Magyarország már meg is tette tavaly áprilisban. 2021. június elsejétől, ha valaki jogszerűen akar digitális tartalmak átvételére üzleti modellt építeni, akkor fizetnie kell a kiadónak. Elviekben, mert valljuk be, eddig ez a gyakorlatban nem történt meg. Emlékezetes pillanat volt, amikor tavaly június hetedikén eltűntek a Facebook hírfolyamában megosztott cikkek fotói. A vállalat így reagált az új szabályozásra, úgy döntött, hogy önként megváltoztatja bizonyos hírhivatkozások megosztásának korábbi módját. Ha fizetniük kell, akkor nem teszik közzé a tartalmat, nem adnak linket, legfeljebb egy rövid szöveget lehet közzétenni. Ezek után egy a Facebook által egyoldalúan felkínált nyilatkozatot kellett aláírni a kiadóknak, hogy engedélyt adnak és felhatalmazzák a Facebookot a tartalmaik közzétételére, ellenszolgáltatás nélkül.

– Újra vannak fotók és linkek, ezek szerint ezt mindannyiunk kiadói elfogadták.

– Így van, hiszen vegyes függés van a kiadók és a Facebook között. Nekünk üzleti érdekünk, hogy a Facebookon megjelenjünk, bizonyos generációk már csak az ott megjelenő tartalmakból tájékozódnak, ahogy az is jól jön, hogy a fogyasztói szokásokra így jobban rálátunk. Ezzel nem is lenne nagy baj, ha ezek a globális szereplők nem fűrészelnék el a hirdetési lábunkat sok esetben úgy, hogy Magyarországon nem is fizetnek adót ezen tevékenység után.

– Ha már jogszabály is van erre, mi hiányzik?

– A kiadói közösség most össze tud fogni, hogy a hirdetéspiaci bevételeink globális szereplők általi megsarcolására tudjunk nemet mondani együtt. Ez a közösség a Magyar Lapkiadók Egyesülete. A cél olyannyira közös, hogy ez a szervezet a politikai lövészárkok felett működik. A csatlakozott tagjaink a mindennapokban politikai értelemben gyakran szemben állnak egymással. A közös fellépés nélkül, máshogy nem is lehetne esélyünk, hiszen óriási nemzetközi cégekkel szemben kell erőt mutatnunk. Sajnos tudomásunk van arról, hogy nemrégiben több kiadó egyénileg megegyezett a Google-lel a tartalmaik terjesztését illetően. Ez úton is szeretném jelezni, hogy akik hasonlót fontolgatnak, alaposan gondolják át, hogy milyen jogi, üzleti megállapodást vállalnak önállóan, vagy inkább csatlakozzanak hozzánk, ahol a jogi tanácsadáson túl képviseletet is ellátunk, ezzel érvényesítve a törvény által előírt méltányos jogdíj megszerzését.

– Ez eddig logikus, de mi történik, ha mind együtt vannak a kiadók?

– A Magyar Lapkiadók Egyesülete és más szakmai szervezetek is szándéknyilatkozattal megerősítették, hogy legyen egy közös hazai jogdíjkezelő erre a célra. Létezik már egy ilyen Magyarországon, a Repropress. Őket hatalmaztuk fel arra, hogy készítsék el a digitális jogkezelésre vonatkozó szabályzatot, és a tevékenységi kör bővítését, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kell még bejegyeznie, az ehhez szükséges alapszabály-módosítás bírósági bejegyzése pedig már megtörtént. Ennek a folyamatnak vagyunk a kellős közepén, és amint a végére érünk, meg tudjuk kezdeni a díjszabásokkal kapcsolatos tárgyalásokat a globális szereplőkkel.

– Sikeres tárgyalás esetén, mi alapján osztoznának a kiadók a befolyt összegen?

– A német modellt vettük alapul. Mindenki, aki rendelkezik weboldallal, annak jár egy meghatározott százalék, ezenfelül az adott oldal látogatószáma számítana, de azt is figyelembe vennénk, hogy van-e az adott oldalnak más bevételi lehetősége, amit a techcégek szintén lefölöznek. Például aki nyomtatott lapot is kiad, az két kalapból is részesülhet majd a visszaosztáskor.

– Mennyi pénzről van szó nagyjából?

– Készítettünk tanulmányokat arról, hogy körülbelül mennyi lehet a Google éves bevétele Magyarországon. Azt látjuk, hogy többmilliárdos üzletről van szó, így a jogdíj is milliárdos lehet. Németországban már bíróság is kimondta, hogy a technológia cég tartalomhoz kapcsolódó bevételének 11 százaléka a méltányos jogdíj. Ez a tartalom-előállítóknál már egy érezhető bevétel lenne. A teljes hazai reklámpiac éves bevétele körülbelül kétszázmilliárd forint, amihez képest az az egy-két milliárd, ami a techcégektől visszajönne hozzánk, nem is olyan sok. Azonban ez az összeg minket illet.

Borítókép: Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke (Fotó: Éberling András)

Tovább olvasom

Tech

Mutatja a videók legérdekesebb részeit a YouTube

Egy éve már tesztelte a hasznos és kényelmes funkciót a videómegosztó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Régi-új funkció általános elérhetővé tételét jelentette be a YouTube, hamarosan a webes felületén és a mobilalkalmazásaiban is kideríthetőek lesznek a videók leggyakrabban újranézett részei. Ehhez csak meg kell ragadni a vörös lejátszópöttyöt, mire megjelenik felette egy oldalnézetes domborzati térképnek ható grafikon, amelyen látható az újranézések relatív gyakorisága.

Emellett elsőként a Premium-előfizetők hamarosan egy új kísérleti funkciót is kapnak, amely a videókban való keresését hivatott könnyebbé tenni. Az említett vörös lejátszópötty húzogatásakor a jelenlegitől eltérően nem csak az adott időpillanathoz társított előnézeti kép lesz látható, hanem az előtte és mögötte lévő videórészekhez készült előnézeti képek is megjelennek majd, ez segíthet gyorsabban megtalálni a videó keresett pontját – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

Egy kutatás szerint a kkv-k többségének nincs digitalizációs stratégiája

A hazai kis- és középvállalatok 59 százalékának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – tájékoztatta a Microsoft a megbízásából végzett kutatás eredményéről az MTI-t.

Közzétéve:

A vizsgálat alapján a hazai kkv-k többsége – 81 százaléka – az infokommunikációra még mindig inkább kiszolgáló tevékenységként tekint, és mindössze a középvállalatok hetedénél és a kisvállalatok ötödénél számít az IT stratégiai területnek.

Az ügyfélkapcsolatok kezelésében, az IT területén, a munkahelyi kultúra átformálásában már jelentős szerephez jutott a digitalizáció, ugyanakkor a stratégiai tervezésben, a termékek és szolgáltatások, a működés és logisztikai folyamatok átalakításában még inkább csak a kezdeti lépések történtek meg – írták.

A felmérés arra is rámutatott, hogy

a kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába.

A Microsoft szerint a változásra azért is szükség van, mert a hazai kkv szektor lemaradásban van régiós versenytársaihoz képest a digitális transzformáció tekintetében.

A jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzet további hatékonyságnövelő intézkedésekre kényszeríti az üzleti élet szereplőit – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy

digitális területen is számos pályázati forrás áll a cégek rendelkezésére, ezek elnyeréséhez ugyanakkor a vállalkozásoknak vízióval és konkrét fejlesztési tervekkel kell rendelkezniük.

A felmérés során 457 kis- és középvállalatot keresett meg a Microsoft megbízásából a BellResearch; a minta vállalatméret, régió és ágazat szerint reprezentálja a hazai kkv-populációt – közölték az MTI érdeklődésére.

Tovább olvasom