Tech
Az okostelefon tudatos használata közelebb hozhatja a generációkat
Ha a nagyszülők nem jártasak az okoseszközök használatában, nem tudnak kapcsolódni a gyerekek digitális térben szerzett tapasztalataihoz, élményeihez.
A magyar szülők több mint kétharmada a nagyszülőkre támaszkodik a gyerekek nyári elhelyezésében, 33 százalékuk ráadásul legalább egy teljes hónapra rájuk bízza az unokákat – derült ki az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból, amelynek részleteit kedden közölték az MTI-vel.
A hatóság kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a válaszadók majdnem harmadánál
az idősebb generációk digitális érettsége elmarad a fiatalokétól, ami konfliktusokhoz és elszigetelődéshez is vezethet.
A hírközlési hatóság ezért tippeket ad, hogy segítségükkel a nagyszülők is hamar beletanulhassanak az okoseszközök használatába.
Kifejtették, a szünidő alatt sok szülő támaszkodik az idősebb rokonok segítségére: az NMHH kutatásában résztvevők 17 százalékánál egy-másfél hónapot, 16 százalékuknál pedig akár az egész nyarat is a nagyszülőknél töltik a gyerekek.
A generációk között meghúzódó digitális szakadék a vakáció alatt azonban sokaknál okozhat problémát, feszültséget vagy elszigeteltséget.
A válaszadók csaknem kétharmadánál valamilyen mértékben problémát jelent az, hogy a nagyszülők nem jártasak az okoseszközök használatában, és nem tudnak kapcsolódni a gyerekek digitális térben szerzett tapasztalataihoz, élményeihez.
A hatóság szerint ugyanakkor az okoseszközök jelentősen javíthatják az életminőséget, és tudatosan használva tartalmasabbá tehetik az együtt töltött időt. A szülők 39 százaléka szerint az idősek hamar felveszik a ritmust és ügyesen bánnak az okostelefonnal, csak egy kis támogatásra és bátorításra van szükségük.
A szervezet azt javasolta, hogy
a nagyszülők és a gyerekek próbáljanak együtt játszani: keressenek egyszerű multiplayer játékokat, amelyek mindkét korosztályt érdeklik, szervezzenek közös szabadidős programokat, de előtte hasznos applikációkkal tegyék élvezetesebbé a napot.
Használhatnak például növény- vagy madárhatározó appokat, “kincskeresős” geocaching túratérképeket vagy étterem- és programajánlókat.
Javasolták azt is, hogy ha otthoni programra vágynak, akkor kérjék meg a gyerekeket, mutassák meg, hogyan működnek az online filmnézős felületek. Ha előfizettek valamelyik csatornára, akkor nincs másra szükség, csak stabil wifire vagy egy nagyobb adatkeretű mobilinternet-előfizetésre.
Az okostelefonnal megörökíthetők a nyaralás legszebb pillanatai, a képeket nézegetve pedig bármikor újraélhetik az unokákhoz fűződő kedvenc emlékeiket – folytatta az NMHH. Ha pedig úgy döntenek, hogy másokkal is megosztjuk ezeket az interneten, akkor ne feledkezzenek meg az adatbiztonságról sem.
Csak olyan fényképeket posztoljanak, amelyekbe a gyerekek is beleegyeztek, ellenkező esetben kellemetlenséget okozhatunk nekik – hívták fel a figyelmet. Figyeljenek arra is, hogy a közzétett képeken, videókon ne legyen semmi kifogásolható vagy érzékeny tartalom – tették hozzá.
Érdemes megkérni a fiatalokat, hogy tanítsák meg a Messenger, a Viber vagy a WhatsApp használatát az idősebbeknek.
Ezekkel az alkalmazásokkal az interneten keresztül levelezhetnek, fényképeket és videókat küldhetnek egymásnak, sőt még videóhívást is indíthatnak – jelezték.
Közölték azt is, hogy az NMHH által indított Netre Fel! edukációs weboldal további tippekkel és gyakorlati útmutatókkal szolgál az idősek okoseszköz-használatához.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.