Kövess minket!

Tech

Az ember vagy az algoritmus véleménye lesz a fontosabb az automata figyelem korában?

„Az automata figyelem algoritmusai” címet viselő, június 25-én megrendezett online RebootHungary webináron az MI felhasználási területeiről beszélgettek az előadók. Kiderült többek között, hogyan lehet Magyarországon felhasználni a robotújságírást és befolyásolják-e az információs buborékot az automata algoritmusok?

A RebootHungary a online formában kerül megrendezésre a Digitális Akadémia keretein belül minden csütörtökön. A webináriumra kétféleképpen lehet regisztrálni, fizetős (hozzájárulás az eseményhez) és ingyenes formában is lehetséges.

Az automata algoritmusok nem ördögtől való találmányok, hanem az emberiség fejlődését szolgálják ugyanúgy, ahogyan korábban a lovaskocsi vagy a kerék is tette. Az adatok gyűjtésére azért van szükség, hogy a szórakoztató tartalmakat tovább lehessen finomítani, a marketinget hatékonyabbá lehessen tenni. „Ott van egy aggodalom, hogy az algoritmusok miatt buborékba kerülünk. De miért, felmerül a kérdés, hogy miért? Eddig nem ott voltunk?” – tette fel a kérdést az esemény nyitányaként Csermely Ákos – „Azt az újságot olvassuk, ami alátámasztja a véleményünket, olyan barátokkal barátkozunk, akik hasonlóak hozzánk.”

A Netflix esetében az előfizetők ma már 75%-ban arra a tartalomra kattintanak, amit a rendszer ajánl nekik. A koronavírusban az adatvizualizáció és adatreakció fontosabbá vált. A chatbotok és személyi asszisztensek tökéletessé fejlesztése hosszabb távú cél, de az ember-gép kapcsolat már megkérdőjelezhetetlenül jelen van az életünkben. Ma már nem csupán utasításokat lehet adni a gépnekeknek, hanem beszélgetni is tudunk velük és így az ember képes kiszervezni a döntéseit. „Ennek a jelenségnek az egyik izgalmas aspektusa, hogy nem kell felelősséget vállalnia a döntésekért.” – mutatott rá Dr. Fehér Katalin Újmédia és társadalmi-kulturális MI kutató (BGE) az előadása során. „Az automata figyelem azt jelenti, hogy amit legenerál egy buborékban valaki, azt fogja az automatizmus követni. Ilyen elven működik például az Apple News. Az embernek azonban továbbra is fontos szerepe lesz, amikor hosszútávú prognózisokat kell hozni.” – tette hozzá. Igaz, ma már lehetséges olyan robotokat létrehozni, melyek képesek intuíciót szimulálni, és ezeket kitűnően lehet használni az emberek befolyásolásra: ha a robotok sebezhetőnek tűnnek, emberi dilemmáik vannak, akkor jobban hiszünk nekik. További izgalmas példa lehet a mesterséges intelligencia felhasználására az, amikor Hollíwoodban már nem élő színészek játszanak egyes filmekben, vagy amikor Floridában Dalí virtuális mása vezet végig saját tárlatán. Ezzel együtt új üzleti modellek jönnek létre, hatalmas adatbázisok, mellyel a médiatechnológiai valóság felé haladunk.

De mégis hogyan jelenik meg mindez a feltevés és problémasorozat a magyar valóságban? „A Google talán az egyetlen olyan fórum, ahova valóban be merjük írni a kérdéseinket és véleményeinket – azaz egy algoritmussal őszintébbek vagyunk, mint a saját családunkkal, szeretteinkkel.” – mondta el Bognár Bálint (Centrál Média Csoport). „Ha valaki azt mondja, hogy őt nem érdekli a bulvár, az nem áll összhangban azzal, hogy folyamatosan nő a bulvár olvasottsági száma. Az igazság tehát az adatokban van.” Az adatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy el lehessen dönteni, mi legyen majd kiemelt hír. A Facebook és Google algoritmusát mélyebben is meg kell ismernie a hirdetőknek, különben lemaradnak a versenyben – ma már bőven nem elég tudni például azt, hogy a NoSalty-nak hány követője van. A tartalom továbbra is lényeges marad, mivel elképesztő adatbázisok állnak rendelkezésre és kell valaki – az újságíró –, aki ezt a tengernyi adatot értelmezi. Például csupán a számokból következtetve azt gondolhatnánk, hogy mivel annyi gyógyszertár van, ahány település, minden településre jut egy. Az igazság viszont az, hogy a magyar települések 40%-n nincs gyógyszertár. Az adatokat egy térképen vizualizálva az újságírók felvethetnek különböző kérdéseket pl. megkérdezhetik az Országos Gyógszerész Kamarát, hogy mit gondolnak erről az arányról. Vannak persze olyan területek is, amiken már hazánkban sincs szükség újságírókra, ezek jellemzően a monoton munkák: a HáziPatikán például influaenza szezonban automata influenzatérkép működik, ami nem igényli, hogy valaki mindig adagolja az adatokat. A jó minőségű, gazdag adatbázis azonban elengedhetetlen a jó eredményekhez.

Amikor még az IWIW korszaka dívott Magyarországon, nem gondoltunk úgy a közösségi médiára, mint egy hatalmas adatbázisra. Ma azonban már tudjuk, hogy mi magunk vagyunk az árucikk. Forgács Mariann (BeSocial) elmondta, ezek az adatok a közismert célokon túl például olyan célokra is felhasználhatóak, hogy például megmondják, milyen betegségekkel fogunk szembenézni 10 év múlva. „A buborék kérdése is fontos – jó hogy eljutottunk odáig, hogy észrevettük, hogy létezik ez a jelenség, bár továbbra is jellemző, hogy saját buborékunkat csinosítgatjuk magunknak.” – tette hozzá. „Az információs buborékunk olyan, mint egy All Inclusive Hotel, ahol mindent tálcán kínálnak nekünk – mint amikor elmegyünk Törökország legszebb hoteljébe nyaralni, de nem tesszük ki a lábunkat a városba, így nem ismerjük meg, hogyan élnek valójában a törökök.” Nem csak a hirdetőlnek, de a cégeknek is fontos tisztában lenniük azzal, hogy hogyan működik a közösségi média, hiszen irreális elvárás például azt várni, hogy egy hír organikusan is eljut a fogyasztókhoz – ma már elengedhetetlen a hirdetés ehhez. Emellett érdemes tudni, hogy a real time tartalommal sokkal könnyebb megszólítani az embereket. Arra kell reagálni, ami éppen történik – ezt felerősítette a COVID-19 időszak is.

Youtube algoritmusok szerepe. „A Youtube ajánló algoritmusa tíz éve készül, így nem könnyű összefoglalni a működését.” – nyitotta meg előadását Pintér R. Róbert (4Kids Network). „Ez az egyik legnagyobb adatbázis a világon. A felhaszánlók számára csodának tűnhet, hogyan optimalizál ilyen sikeresen az algoritmus?” A Youtube algoritmusainak szempontjából a csatornáknak kiemelt jelentősége van. Ha egy kis gyermekzenekar ajánl egy videót, az nem ér annyit, mintha egy ismert mesecsatorna ajánlja a zenekar egy videóját. A csatornán szereplő videók szempontrendszere is nagyon összetett. Számít például, hogy minél több ideig magához ragadja a figyelmet az adott tartalom, minél több videónézéssel eltöltött időt kell generálnia a csatornának, továbbá minél több komment és megnézett reklám van rajta, annál értékesebb. A „Trending” kategóriába például nem a frissesség révén, hanem úgy kerülhet be egy videó, hogy a megtekintések időbeni aránya és a megtekintések eredetének diverzitása is nő (tehát különböző forrásokból érkezzenek a megtekintések). Ezt a szempontrendszert még ma is folyamatosan tökéletesítik, de ennek ellenére is tartalmaz hibapontokat. A bulvár, az erős érzelmeket kihasználó videók emiatt még ma is élvonalban vannak, aminek köszönhetően Youtube az álhírek egyik legfőbb terjesztőjévé vált. Éppen ezért 2019-től kezdve a videómegosztó óriás vizsgálja az áltudományos tartalmakat – kitiltani azonban nem tiltja ki őket. További szigorítás, hogy az 1000 feliratkozóval és 4000 órát el nem érő csatornák nem monetizálhatják a tartalmaikat. A COPPA szabályozás meghozatala előtt a Youtube a szülők engedélye nélkül gyűjtötte a fiatalkorúak adatait, ma viszont már kötelező bejelenteni egy videóról, ha az gyerekeknek készült tartalom és így más szabályozások érvényesek rá: nem lehet kommentelni, nem lehet személyre szabott hirdetéseket tenni rájuk. Ez nagy károkat okoz a gyermektartalmakat gyártó cégeknek.

Kovács Ágnes (Culture.Crane) az algoritmusokkal támogatott szolgáltatások kényelmi funkcióit emelte ki. Ha valaki megvesz egy jegyet egy programra, azzal rengeteg dolgot elárul, például hogy milyen programra vette, milyen helyre, mennyi pénzt költött a jegyre – ha pedig többször is veszek jegyet, akkor ez megsokszorozódik. „Mivel ennyi adatot megadunk, nem szeretjük, hogy újra és újra ki kell tölteni az űrlapot. Ha viszont az algoritmus kiválasztja, hogy mi az, ami a szokásaink alapján szóba jöhet, akkor nagyon jó személyreszabott felületeket tudunk generálni.” Ilyen lehet például az automata hírlevél, ami éppen Karácsony előtt, a legjobbkor érkezik és segít az ajándékvásárlásban. Ez fokozza a lojalitást, hiszen a fogyasztók jobban szeretik, ha inkább kevesebb és testreszabottabb hírlevelet kapnak. Az ilyen hírlevelek 58% feletti megnyitási és 40% feletti átkattintási rátával működnek, mely önmagában is magas szám, ráadásul nagyon jó extra felhasználási területek kapcsolhatóak hozzájuk. Ha például tudjuk, hogy egy előadás szünetében hány vendég szeret bort inni, akkor a büfének könnyebb megmondani, hogy jó eséllyel mennyi borra lesz szükség.

Tech

Szülőknek készült gyorstalpaló a közösségi médiából

Megismerhetik a népszerű appok és szolgáltatások veszélyeit egy kiadványból.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS) és a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéke összesen huszonegy közösségimédia-platformhoz, játékhoz és csevegőalkalmazáshoz készített tájékoztatót a fiatalok biztonságos internethasználatának előmozdítása érdekében. A főképp szülőknek szóló kiadvány összeállításában olyan egyetemi hallgatók vettek részt, akik maguk is aktív felhasználói ezeknek a felületeknek.

Ezek a legnépszerűbb közösségimédia-felületek a világon
A statista.com felmérése szerint a világon a legnépszerűbb közösségimédia-platform a Facebook, 2 milliárd 740 millió felhasználóval. Ezt követi a YouTube, a WhatsApp, a Facebook Messenger és az Instagram. De a top 10-es listában szerepel a TikTok alkalmazás is, amelynek ma már 689 millió aktív felhasználója van – írja az Origo.

A Corvinus Egyetem és a DGYS közös kiadványa a hazánkban legismertebb üzenetküldő és közösségimédia-platformokról készült hasznos útmutató. A Facebook Messengeren, Instagramon, TikTokon és Snapchaten kívül bemutatja többek között a Viber, a WhatsApp, a Tumblr és a Reddit jellemzőit, biztonsági tényezőit, illetve kockázatait is. A szülők továbbá megismerkedhetnek az AnoTalk csetfelülettel, az Ask.fm oldallal, a Brawl Stars stratégiai akciójátékkal, a Chat Alternative és Discord alkalmazásokkal, a Fortnite-tal, valamint a Houseparty videochat-alkalmazással, több más platform mellett.

A TikTokon a veszélyes kihívások, a Twitchen a trollok jelentik a legnagyobb veszélyt
Míg a Facebookot, a Facebook Messengert és az Instagramot ma már a legtöbb szülő készségszinten ismeri és használja is, addig például a TikTokról, a Twitchről és a Houseparty alkalmazásról nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, így azok veszélyei sem eléggé ismertek.

A TikTok két évvel ezelőtt robbant be Magyarországra, és ma már 1,6 millió felhasználója van hazánkban, így a legdinamikusabban növekvő közösségimédia- platformmá vált. A népszerű videómegosztó egyértelműen a fiatalok platformja, viszont itt sok a gyermekek számára káros tartalom: veszélyes kihívások, vulgáris dalszövegek, nehezen feldolgozható szexuális jellegű vagy agresszív tartalmak kerülhetnek a felhasználók elé. A kihívó tartalmú videók ráadásul megragadhatják a szexuális ragadozók és pedofilok figyelmét is. Emellett fontos megemlíteni, hogy a TikTokon a személyes adatok az alapbeállítás szerint nyilvánosak, a videók pedig akkor is letölthetők, ha ezt nem engedélyezzük.

A Twitch egy olyan platform, ahol élő közvetítéseket lehet sugározni, illetve végigkövetni, és elsősorban a gamerek kedvelt terepe. Itt a legnagyobb veszély az erőszakos tartalmakban, a trollokban és a vulgáris beszédben rejlik. Bár a megjelenített tartalommal kapcsolatosan vannak korlátozások és szabályok, a videók tartalmaz(hat)nak ilyeneket.

A Houseparty alkalmazás lényege, hogy videochatelés közben játszani és beszélgetni tudunk a barátainkkal. Az applikáció nagyon sok engedélyt kér, például hozzáférést a Facebook- és Snapchat-fiókhoz és a telefonszámokhoz, annak érdekében, hogy feltérképezze kapcsolatainkat. Egyes játékoknál a különböző funkciókat meg lehet vásárolni, erre pedig figyelmeztetni kell a gyerekeket. A videóhívások rögzíthetőek, ami úgyszintén visszaélésekre adhat lehetőséget.

„A tudatos és felelős médiahasználat korunk egyik komoly kihívása. Médiatudatosság kurzusunk célja, hogy ne csak fejlessze a hallgatók médiajártassági kompetenciáit, de szemléletet is formáljon: hogy megtapasztalhassák, hogy a birtokukba vett tudással nemcsak saját médiahasználatukat tehetik tudatosabbá és biztonságosabbá, de felelős médiamagatartásukkal környezetüket is segíthetik. Ezért örömmel fogadtuk a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia együttműködési felkérését a közös projektre, amely által hallgatóink hiánypótló tájékoztatók készítésével segíthetik a szülőket abban, hogy felkészülten kísérhessék figyelemmel gyermekeik internethasználatát” – értékelte a közös munkát Pelle Veronika, a kurzus oktatója.

A Közösségimédia-tájékoztatók egyenként és kiadvány formátumban összefűzve is letölthetők a digitalisgyermekvedelem.hu/platformok oldalról.

Tovább olvasom

Tech

Kevés a női informatikus Magyarországon

Ugyan egyre több nőt foglalkoztatnak a magyarországi IT-szektorban, ám még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk.

Közzétéve:

Pixabay

Ennek oka elsősorban az, hogy túl kevés nő vesz részt informatikai képzéseken, így az IT-állásokra is csak kevesen jelentkeznek – derül ki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kutatásából.

Elemzésükben felidézik, hogy

az Eurostat szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül Csehországot sikerült megelőzni.

A kutatás szerint itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát, a női informatikai vezetők aránya jelentősen alacsonyabb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.

Közben a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már jóval elfogadottabb a női informatikusok, digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen

– fejtette ki Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Hozzátette: ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban, ami így a magyar gazdaság fejlődését is elősegítené. Már az is segítene a jelenlegi helyzeten az elnök szerint, ha az informatikai szakmákat a diákoknak a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2009 és 2014 között alig 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.

Az intenzív, rövid informatikai képzésekre szakosodott képzőhelyeken is sikerült eredményeket elérni, az ezeket elvégzők között még magasabb, 25 százalékos a nők aránya az IVSZ 2020-as adatai szerint.
Magyarországon a nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlag 18 százaléknál magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel még így is a középmezőnyben van az ország.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Tech

Üzenetküldő-csoportokba tömörülve csaltak a joghallgatók

Az online vizsgákon elkövetett rendszeres csalás miatt kizártak 45 elsőéves joghallgatót a Bukaresti Tudományegyetemről – jelentette be kedden Marin Preda, a tanintézmény rektora.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az edupedu.ro oktatási portál múlt héten számolt be arról, hogy az egyetem jogi kara csaknem félszáz elsőéves hallgató kicsapását kezdeményezte, az ügyészi, bírói, illetve ügyvédi hivatásra készülő fiatalok ugyanis Whatsapp üzenetküldő-csoportokba tömörülve, rendszeresen puskáztak és közösen oldották meg a tételeket az online vizsgákon.

A csoport egyes tagjai “oktató filmeket” is küldtek az újoncoknak arról, hogyan puskázzanak, miként helyezzenek el egy másik képernyőt, amelyről “ihletet” szerezhetnek az online vizsga alkalmával.

Bár a tanintézmény történetében nem volt még példa ilyen tömeges kizárásra, a bizonyított – és a vétkesek által beismert – vizsgacsalásra Preda szerint nem létezik más szankció, ezért a jogi kar tanári testületének nagy többséggel megszavazott előterjesztése alapján jóváhagyta 45 hallgató kizárását.

“Nem szabad eltekintenünk a helyzet erkölcsi vetületétől: a jogi kar jelenlegi hallgatóinak kell majd igazságot szolgáltatniuk a jövőben, márpedig egy jogállamnak korrekt, tisztességes jogászokra van szüksége” – mutatott rá a Bukaresti Tudományegyetem rektora.

Tovább olvasom