Kövess minket!

Tech

Az ember vagy az algoritmus véleménye lesz a fontosabb az automata figyelem korában?

„Az automata figyelem algoritmusai” címet viselő, június 25-én megrendezett online RebootHungary webináron az MI felhasználási területeiről beszélgettek az előadók. Kiderült többek között, hogyan lehet Magyarországon felhasználni a robotújságírást és befolyásolják-e az információs buborékot az automata algoritmusok?

A RebootHungary a online formában kerül megrendezésre a Digitális Akadémia keretein belül minden csütörtökön. A webináriumra kétféleképpen lehet regisztrálni, fizetős (hozzájárulás az eseményhez) és ingyenes formában is lehetséges.

Az automata algoritmusok nem ördögtől való találmányok, hanem az emberiség fejlődését szolgálják ugyanúgy, ahogyan korábban a lovaskocsi vagy a kerék is tette. Az adatok gyűjtésére azért van szükség, hogy a szórakoztató tartalmakat tovább lehessen finomítani, a marketinget hatékonyabbá lehessen tenni. „Ott van egy aggodalom, hogy az algoritmusok miatt buborékba kerülünk. De miért, felmerül a kérdés, hogy miért? Eddig nem ott voltunk?” – tette fel a kérdést az esemény nyitányaként Csermely Ákos – „Azt az újságot olvassuk, ami alátámasztja a véleményünket, olyan barátokkal barátkozunk, akik hasonlóak hozzánk.”

A Netflix esetében az előfizetők ma már 75%-ban arra a tartalomra kattintanak, amit a rendszer ajánl nekik. A koronavírusban az adatvizualizáció és adatreakció fontosabbá vált. A chatbotok és személyi asszisztensek tökéletessé fejlesztése hosszabb távú cél, de az ember-gép kapcsolat már megkérdőjelezhetetlenül jelen van az életünkben. Ma már nem csupán utasításokat lehet adni a gépnekeknek, hanem beszélgetni is tudunk velük és így az ember képes kiszervezni a döntéseit. „Ennek a jelenségnek az egyik izgalmas aspektusa, hogy nem kell felelősséget vállalnia a döntésekért.” – mutatott rá Dr. Fehér Katalin Újmédia és társadalmi-kulturális MI kutató (BGE) az előadása során. „Az automata figyelem azt jelenti, hogy amit legenerál egy buborékban valaki, azt fogja az automatizmus követni. Ilyen elven működik például az Apple News. Az embernek azonban továbbra is fontos szerepe lesz, amikor hosszútávú prognózisokat kell hozni.” – tette hozzá. Igaz, ma már lehetséges olyan robotokat létrehozni, melyek képesek intuíciót szimulálni, és ezeket kitűnően lehet használni az emberek befolyásolásra: ha a robotok sebezhetőnek tűnnek, emberi dilemmáik vannak, akkor jobban hiszünk nekik. További izgalmas példa lehet a mesterséges intelligencia felhasználására az, amikor Hollíwoodban már nem élő színészek játszanak egyes filmekben, vagy amikor Floridában Dalí virtuális mása vezet végig saját tárlatán. Ezzel együtt új üzleti modellek jönnek létre, hatalmas adatbázisok, mellyel a médiatechnológiai valóság felé haladunk.

De mégis hogyan jelenik meg mindez a feltevés és problémasorozat a magyar valóságban? „A Google talán az egyetlen olyan fórum, ahova valóban be merjük írni a kérdéseinket és véleményeinket – azaz egy algoritmussal őszintébbek vagyunk, mint a saját családunkkal, szeretteinkkel.” – mondta el Bognár Bálint (Centrál Média Csoport). „Ha valaki azt mondja, hogy őt nem érdekli a bulvár, az nem áll összhangban azzal, hogy folyamatosan nő a bulvár olvasottsági száma. Az igazság tehát az adatokban van.” Az adatok nagy segítséget nyújtanak abban, hogy el lehessen dönteni, mi legyen majd kiemelt hír. A Facebook és Google algoritmusát mélyebben is meg kell ismernie a hirdetőknek, különben lemaradnak a versenyben – ma már bőven nem elég tudni például azt, hogy a NoSalty-nak hány követője van. A tartalom továbbra is lényeges marad, mivel elképesztő adatbázisok állnak rendelkezésre és kell valaki – az újságíró –, aki ezt a tengernyi adatot értelmezi. Például csupán a számokból következtetve azt gondolhatnánk, hogy mivel annyi gyógyszertár van, ahány település, minden településre jut egy. Az igazság viszont az, hogy a magyar települések 40%-n nincs gyógyszertár. Az adatokat egy térképen vizualizálva az újságírók felvethetnek különböző kérdéseket pl. megkérdezhetik az Országos Gyógszerész Kamarát, hogy mit gondolnak erről az arányról. Vannak persze olyan területek is, amiken már hazánkban sincs szükség újságírókra, ezek jellemzően a monoton munkák: a HáziPatikán például influaenza szezonban automata influenzatérkép működik, ami nem igényli, hogy valaki mindig adagolja az adatokat. A jó minőségű, gazdag adatbázis azonban elengedhetetlen a jó eredményekhez.

Amikor még az IWIW korszaka dívott Magyarországon, nem gondoltunk úgy a közösségi médiára, mint egy hatalmas adatbázisra. Ma azonban már tudjuk, hogy mi magunk vagyunk az árucikk. Forgács Mariann (BeSocial) elmondta, ezek az adatok a közismert célokon túl például olyan célokra is felhasználhatóak, hogy például megmondják, milyen betegségekkel fogunk szembenézni 10 év múlva. „A buborék kérdése is fontos – jó hogy eljutottunk odáig, hogy észrevettük, hogy létezik ez a jelenség, bár továbbra is jellemző, hogy saját buborékunkat csinosítgatjuk magunknak.” – tette hozzá. „Az információs buborékunk olyan, mint egy All Inclusive Hotel, ahol mindent tálcán kínálnak nekünk – mint amikor elmegyünk Törökország legszebb hoteljébe nyaralni, de nem tesszük ki a lábunkat a városba, így nem ismerjük meg, hogyan élnek valójában a törökök.” Nem csak a hirdetőlnek, de a cégeknek is fontos tisztában lenniük azzal, hogy hogyan működik a közösségi média, hiszen irreális elvárás például azt várni, hogy egy hír organikusan is eljut a fogyasztókhoz – ma már elengedhetetlen a hirdetés ehhez. Emellett érdemes tudni, hogy a real time tartalommal sokkal könnyebb megszólítani az embereket. Arra kell reagálni, ami éppen történik – ezt felerősítette a COVID-19 időszak is.

Youtube algoritmusok szerepe. „A Youtube ajánló algoritmusa tíz éve készül, így nem könnyű összefoglalni a működését.” – nyitotta meg előadását Pintér R. Róbert (4Kids Network). „Ez az egyik legnagyobb adatbázis a világon. A felhaszánlók számára csodának tűnhet, hogyan optimalizál ilyen sikeresen az algoritmus?” A Youtube algoritmusainak szempontjából a csatornáknak kiemelt jelentősége van. Ha egy kis gyermekzenekar ajánl egy videót, az nem ér annyit, mintha egy ismert mesecsatorna ajánlja a zenekar egy videóját. A csatornán szereplő videók szempontrendszere is nagyon összetett. Számít például, hogy minél több ideig magához ragadja a figyelmet az adott tartalom, minél több videónézéssel eltöltött időt kell generálnia a csatornának, továbbá minél több komment és megnézett reklám van rajta, annál értékesebb. A „Trending” kategóriába például nem a frissesség révén, hanem úgy kerülhet be egy videó, hogy a megtekintések időbeni aránya és a megtekintések eredetének diverzitása is nő (tehát különböző forrásokból érkezzenek a megtekintések). Ezt a szempontrendszert még ma is folyamatosan tökéletesítik, de ennek ellenére is tartalmaz hibapontokat. A bulvár, az erős érzelmeket kihasználó videók emiatt még ma is élvonalban vannak, aminek köszönhetően Youtube az álhírek egyik legfőbb terjesztőjévé vált. Éppen ezért 2019-től kezdve a videómegosztó óriás vizsgálja az áltudományos tartalmakat – kitiltani azonban nem tiltja ki őket. További szigorítás, hogy az 1000 feliratkozóval és 4000 órát el nem érő csatornák nem monetizálhatják a tartalmaikat. A COPPA szabályozás meghozatala előtt a Youtube a szülők engedélye nélkül gyűjtötte a fiatalkorúak adatait, ma viszont már kötelező bejelenteni egy videóról, ha az gyerekeknek készült tartalom és így más szabályozások érvényesek rá: nem lehet kommentelni, nem lehet személyre szabott hirdetéseket tenni rájuk. Ez nagy károkat okoz a gyermektartalmakat gyártó cégeknek.

Kovács Ágnes (Culture.Crane) az algoritmusokkal támogatott szolgáltatások kényelmi funkcióit emelte ki. Ha valaki megvesz egy jegyet egy programra, azzal rengeteg dolgot elárul, például hogy milyen programra vette, milyen helyre, mennyi pénzt költött a jegyre – ha pedig többször is veszek jegyet, akkor ez megsokszorozódik. „Mivel ennyi adatot megadunk, nem szeretjük, hogy újra és újra ki kell tölteni az űrlapot. Ha viszont az algoritmus kiválasztja, hogy mi az, ami a szokásaink alapján szóba jöhet, akkor nagyon jó személyreszabott felületeket tudunk generálni.” Ilyen lehet például az automata hírlevél, ami éppen Karácsony előtt, a legjobbkor érkezik és segít az ajándékvásárlásban. Ez fokozza a lojalitást, hiszen a fogyasztók jobban szeretik, ha inkább kevesebb és testreszabottabb hírlevelet kapnak. Az ilyen hírlevelek 58% feletti megnyitási és 40% feletti átkattintási rátával működnek, mely önmagában is magas szám, ráadásul nagyon jó extra felhasználási területek kapcsolhatóak hozzájuk. Ha például tudjuk, hogy egy előadás szünetében hány vendég szeret bort inni, akkor a büfének könnyebb megmondani, hogy jó eséllyel mennyi borra lesz szükség.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom