Kövess minket!

Tech

Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét az ELTE-n

Az itt zajló kutatások hozzájárulnak majd egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás és az emberi agyműködést egyre jobban leképező neurális rendszerek fejlesztéséhez.

Borítókép: Ipari felhasználású, virtuális valóságot mutató (VR) szemüveg bemutatója a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán a magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével létrehozott mesterséges intelligencia ipari tanszék avatásán 2022. május 9-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán hétfőn átadták Magyarország első – a magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével létrehozott – mesterséges intelligencia ipari tanszékét.

Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia tanszéken zajló kutatások hozzájárulnak egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás és az emberi agyműködést egyre jobban leképező neurális rendszerek fejlesztéséhez.

A megnyitón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a felsőoktatás megújításáról szólva kiemelte annak jelentőségét, hogy az ipar, illetve a közös kutatás-fejlesztés megjelenjen az egyetemeken.

Mint mondta, az ELTE és a Bosch csoport együttműködésének keretében az egyetem közvetlenül is bekapcsolódhat az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, miközben a vállalat kutatás-fejlesztési tevékenysége számos eredménnyel bővülhet.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja és Szászi István, a magyarországi Bosch csoport vezetője (b-j) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán a magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével létrehozott mesterséges intelligencia ipari tanszék avatásán 2022. május 9-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A miniszter felidézte, hogy számos konstrukció segíti az innovációs ökoszisztéma kialakítását, hatékonyságának növelését, a miniszter ezek között említette a többi között a nemzeti laboratóriumok, a kompetenciaközpontok és a science-parkok (innovációs központok) létrehozását.

Palkovics László kitért arra is, hogy három évvel ezelőtt jelentették be a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakítását.

A koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a platformnak már több mint 350 tagja van.

Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban elmondta: az ELTE és a Bosch az egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a 4-es és 5-ös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.

A Bosch nemcsak az ipari hátteret és a szaktudást biztosítja az új tanszék számára, hanem a gyakorlati megvalósításban is segítséget nyújtott – közölte. Mint elmondta,

modern kutatási környezet, új típusú egyetemi tér jött létre.

A megújult, 400 négyzetméteres tanszéken a tantermek mellett rugalmasan használható kutatói munkaállomásokat, az együttműködést segítő teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak.

A leginnovatívabb európai vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarországnak kiemelten fontos, mert így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehet jelen a gazdasági értékláncban, és munkahelymegtartó képessége is jelentősen nőhet – hangsúlyozta Szászi István.

Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia technológiai, gazdasági és társadalmi növekvő szerepére, ami az egyetemeket is kihívások elé állította. Elmondta:

a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan számos projekt van folyamatban az ELTE-n, és ma már szinte minden tudományterületen beépül a kutatásba és az oktatásba.

Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja jelezte: az innováció és az alkalmazásközpontú szemlélet jelen van a kar tevékenységében, ez erős szakmai alapot biztosít az innovációban érdekelt vállalatok számára. Az együttműködés során a hallgatók gyakorlati szempontból még versenyképesebb tudást szerezhetnek, az ELTE képzési programjai pedig igazodnak a változó ipari igényekhez – hangsúlyozta.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom