Kövess minket!

Tech

Amerikai kézre kerülhet a Deutsche Telekom infrastruktúrája

A spanyol Cellnex visszalépésével két szereplőre szűkűlt a Deutsche Telekom toronyüzletágára pályázók mezőnye, közülük pedig a források szerint a KKR lehet az esélyesebb.

MTI/EPA/Friedemann Vogel

Miután szerdai bejelentése szerint a spanyol Cellnex is visszalépett az ajánlatától, ha valaki végül valóban megveheti a Deutsche Telekom toronyüzletágát, az nagy valószínűséggel az amerikai KKR magántőkealap által vezetett konzorcium lehet, amelyben részt vesz még a csak és kizárólag infrastruktúrába fektető Global Infrastructure Partners nevű alap és a hasonló profilú Stonepeak is – írja a Világgazdaság.

A feltételes megfogalmazás nem véletlen, hiszen a piaci pletykák szerint, bár a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, mégis meghiúsulhatnak, és a Deutsche Telekom még mindig dönthet úgy, hogy megtartja a divízió egészét.

A KKR ajánlata a kiszivárgott információk szerint valahol 18 és 20 milliárd euró között állhat meg, a pénz pedig jól jönne az amerikai érdekeltsége, a T-Mobile US fúziója miatt masszívan, 

136 milliárd euróval eladósodott német távközlési konszernnek, 

amely az ajánlat elfogadása esetén az Ausztriában és Németországban mintegy 41 ezer tornyot üzemeltető Deutsche Funkturm GmbH-nak csupán a kisebbségi részesedését tartaná meg.

Az infrastruktúra-üzemeltető vállalat tavaly mintegy 5 százalékkal, 1,1 milliárd euróra növelte árbevételét, lízingköltség utáni EBITDA-ja (EBITDA AL) pedig 6,3 százalékkal, 600 millió euróra emelkedett. Így aztán nem csoda, hogy 

a többségi részesedés adásvétele az idei legnagyobb német tranzakció lehet, 

sőt, a Reuters szerint egész Európát tekintve is mindössze az olasz Atlantia infrastruktúra-csoport 58 milliárd eurós felvásárlása előzné meg, amely a Benetton család és az amerikai Blackstone alap nevéhez fűződik.

A Cellnexet megelőzően egyébként már kiszállt a licitből a Vodafone-ról leválasztott, frankfurti tőzsdén jegyzett Vantage Towers és az American Tower is, mivel mindkét cég esetleges sikere versenyjogi aggályokat váltott volna ki. Ez a szempont a Cellnexnél is felmerülhetett, hiszen a spanyol cég 53 ezer tornyot üzemeltet az öreg kontinensen, bár Németországban teljesen outsider volt. Ezért – a potenciális szinergiát hiányolva – reagáltak a visszalépésre a részvényesek némi megkönnyebbüléssel, a Cellnex részvényeit 2 százalék körüli pluszba küldve délelőtt.

A Cellnex azonban a szivárogtatások szerint azért vette a kalapját, mert 

a szakmai kontrollt a Deutsche Telekom meg akarja tartani, 

amit nyilvánvalóan nehezen fogadhat el egy szakmai befektető. Maradt tehát a két pénzügyi befektető, a KKR konzorciuma mellett állítólag még a kanadai Brookfield eszközkezelő rúghat esetleg labdába, ám a források a KKR-t tartják egyértelmű esélyesnek.

A Cellnex visszalépésére amúgy a Deutsche Telekom a háborús krízist idáig meglepően jól bíró, az évet még 16,5 eurón indító részvényei 1,5 százalékkal, 19 euró közelébe gyengültek délelőtt.

Borítókép: Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom AG német távközlési vállalat vezérigazgatója beszél a részvényesek közgyűlésén Kölnben 2017. május 31-én.

Tech

Máris perelik az Apple-t a halálos baleset miatt

Az ügyvédek szerint könnyen megelőzhető lett volna a boltjában történt tragédia.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: flickr.com

A múlt héten halálos baleset történt az egyesült államokbeli Hingham kisváros Apple Store-jában, egy férfi nagy sebességgel behajtott a terepjárójával az üzletbe. Egy ember a helyszínen meghalt, bő tucatnyian megsérültek, néhányuk komolyabban. Az autó sofőrje azt állította, hogy érthetetlen módon rászorult a lába a gázpedálra, az ügyész többek közt emberöléssel vádolja.

Egy héttel a balesetet követően a bostoni Sheff & Cook ügyvédi iroda máris csoportos pert indított a sérültek egy részének nevében, a boltot birtokló Apple mellett az épület kivitelezőjét és a sofőrt is megnevezték alperesekként. Az ügyvédek szerint hanyag mulasztás történt, az autó épületbe való betörése könnyen megakadályozható lett volna az üzlet utcafronti része és a parkoló közé helyezett útakadályokkal.

Az útakadályok telepítése gyakori a parkolóval szegélyezett üzletek mentén, pontosan az efféle tragédiák elkerülésére lettek kitalálva, mostanra a kérdéses Apple Store elé is kerültek az autók megállítására alkalmas fémoszlopok – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

Idegenek privát képeit mutogathatja az Apple

Súlyos gond lehet az iCloud Photos képtárhely Windows 11-es integrációjával.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Körülbelül két héttel ezelőtt elérhetővé vált az Apple és a Microsoft ritka együttműködéseinek egyik gyümölcse, az aktuális iCloud for Windows kliensprogram telepítését követően böngészhetővé váltak a Windows 11 gyári képnézegető appjában az iPhone-okkal készített fotók és videók.

Ugyan az integráció meglehetősen fapadosnak tűnt, azonban potenciálisan ez lehet vele a legkisebb probléma. Az időközben befutott felhasználói panaszok szerint az iPhone 13 és iPhone 14 mobilokkal készített videók nem tekinthetőek meg a Windows 11 képnézegetőjében, a jelek szerint a lejátszási hibának a HDR-es videórögzítéshez és a HEVC kodek használatához van köze.

Ez még hagyján volna, azonban a felhasználók szerint a problémás videók lejátszási kísérletekor időnként számukra teljesen ismeretlen, minden bizonnyal más iCloud-felhasználóktól származó állóképek jelennek meg. Az egyik panaszos többek közt más családi fotóját és egy focimeccs képkockáját látta, míg a másiknak egy pizsamás kislány képe ugrott be – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

Pornóképekkel hekkelték meg az internetes adatvédelmi konferenciát

Egy résztvevő így próbált üzenni a kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős minisztérium kiberbiztonsági rendezvénye szervezőinek Romániában.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Amint a Főtér nevű erdélyi hírportál beszámolt róla, a pénteki rendezvényhez online csatlakozó résztvevők számára elhelyezett óriáskivetítőn megjelent egy pornóképekből álló kollázs.

Mint kiderült, az egyik résztvevő hamis avatart használva belépett a Zoom online platformra, és a képernyőmegosztás opciót használva „feldobta” a konferencia hangulatát néhány pornós fotóval.

A román kutatási, innovációs és digitalizációs minisztérium az incidens után közleményben magyarázkodott. Úgy érvelt, a konferenciát a teljes átláthatóság jegyében szervezték meg, bárki csatlakozhatott hozzá, így sikerülhetett a hekkerakció.

Tovább olvasom