Kövess minket!

Tech

Alkotmányos keretek közé terelnék a techóriásokat a franciák

Előírná a nemzeti törvényeknek való kötelező megfelelést a techóriások számára az új francia törvénycsomag.

Pixabay

Az amerikai Capitolium január 6-i ostroma, illetve Donald Trump volt amerikai elnök Twitterről való száműzése után világszerte számos ország – köztük hazánk is – napirendre tűzte a Szilícium-völgyi technológiai óriások szigorúbb rendszabályozásának kidolgozását – idézi fel a Magyar Nemzet.

A Facebook, illetve a franciák körében némileg népszerűbb Twitter elszámoltathatósága régóta téma Párizsban, ugyanakkor nem elsősorban a közösségi hálózatok politikába való beavatkozása, sokkal inkább az interneten kontrollálatlanul terjedő – főként rasszista és antiszemita tartalmú – gyűlöletbeszéd miatt.

A moderálás alkotmányos keretek közé terelésének kérdése azonban rendkívül bonyolult ügynek bizonyult a szólásszabadság sérthetetlenségére oly kényes francia társadalom számára; nem véletlen, hogy tavaly nyáron a számos sebből vérző, az online gyűlöletbeszéddel szemben fellépni kívánó kormánypárti törvényjavaslatot gyakorlatilag elkaszálta a francia alkotmánytanács.

“A Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett törvényjavaslat egyébként – a kanadaiakhoz hasonlóan – a német mintát vette alapul, amelynek értelmében a közösségi hálózatoknak mindössze 24 órájuk lett volna arra, hogy eltávolítsák platformjaikról az egyértelműen illegális, gyűlöletre buzdító, rasszista tartalmakat, máskülönben mulasztásukért súlyos pénzbírsággal kellett volna szembenézniük” – magyarázta a lapnak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa emlékeztetett: az alkotmánytanács végül a tartalmak törlésére vonatkozó rendkívül rövid határidő miatt tekintette a csomagot alkotmányellenesnek, érvelésük szerint ugyanis egy ilyesfajta szabályozás „túlcenzúrázásra” sarkallná, illetve a tartalmak szisztematikus törlésére bátorítaná a techóriásokat.

“Egy ilyen jogi környezet alapjogokat, pontosabban a szólásszabadsághoz és a kommunikációhoz való jogokat is sértené, ráadásul a potenciális bűncselekmények megvalósulását egyesével vizsgálva nemcsak a rövid határidő problémás, hanem az is, hogy szakjogászi feladatot látnának el a szolgáltatók”

– magyarázta a szakértő.

Soós Eszter Petronella emlékeztetett: a közösségi hálózatok moderálása körüli vitának újabb muníciót adott a tavaly októberben lefejezett történelemtanár, Samuel Paty esete, akinek gyilkosa, a csecsen származású Abdoullakh Anzorov a Twitteren is közzétett képeket az áldozatáról, majd a mikroblogon „hitetlen kutyának” nevezte Emmanuel Macron elnököt és általában a franciákat. Az elkövető egyébként a történelemtanáron kívül három másik olyan ember címét is megszerezte, méghozzá részben a közösségi hálózatok segítségével, akik szerinte megsértették a prófétát.

“A meglehetősen kontár munkának számító Avia-törvénytervezetet egyébként Macronnak A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű, centrista pártjának képviselői készítették, az Avia-csomag elkaszálása után azonban az ügy már a kormányzat kezébe került. Némileg tehát más formában, de az Avia-csomag egyes célkitűzéseit megtartva az ügy új életre kelt az úgynevezett szeparatizmus elleni törvénytervezethez januárban csatolt módosítási javaslat révén” – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy

a Samuel Paty-ügy rávezette a kormányt arra, hogy a kérdést mihamarabb rendezni kell, ráadásul a szeparatizmus elleni törvénycsomagnak rendkívül nagy a társadalmi támogatottsága, ezért valószínűleg a politika is felismerte, hogy ha ebbe beletuszkolják a techóriások moderálására vonatkozó szabályozást is, akkor abból nem lesz akkora ügy, mint például a globális biztonsági törvény névre hallgató javaslatcsomagból.

“Utóbbival szemben gyakran megfogalmazott kritika, hogy sérti a szólásszabadság jogát, amiért súlyos pénzbírsággal, illetve akár szabadságvesztéssel is büntetnék azokat, aki rendőrökről készült felvételeket tesznek közzé a közösségi médiában, kárt okozva ezzel a hatósági személyek fizikai és pszichológiai integritásának” – magyarázta Soós Eszter Petronella.

A kormány a mostani javaslattal tehát igyekszik túllépni az Avia-törvény hiányosságain, ezért a tervezet már megpróbál illeszkedni az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz (Digital Markets Act, DMA). Ezek hatályba lépéséig azonban még évek múlnak el, hiszen a brüsszeli javaslatra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, ezt pedig még hosszas egyeztetési folyamat előzi meg, Párizs viszont nem akar addig várni.

“Az elképzelés szerint tehát olyan szabályokkal terelnék alkotmányos keretek közé a techóriásokat, amelyek előírnák a nemzeti törvényeknek való megfelelést, a hatóságokkal való együttműködést, az aktivitással arányos moderációt és az algoritmusok működése feletti állami ellenőrzést”

– magyarázta a szakértő.

Borítókép: illusztráció

Tech

Csaló telefonhívások miatt riaszt a kibervédelmi intézet

Ügyintézői megkeresésnek álcázott csaló telefonhívások miatt adott ki riasztást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI).

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményük szerint a telefonhíváskor a csalók jellemzően bankok, közműszolgáltatók ügyintézőinek adják ki magukat és többféle módon próbálnak személyes adatokat (például születési adatokat, banki adatokat) megszerezni az állampolgároktól. Egyes esetekben azt állították, hogy egy pénzügyi tranzakció során hiba lépett fel, de előfordult az is, hogy csomagrendelés közben fellépő anomáliákra hivatkozva kezdeményeztek adategyeztetést.

A csalók az adathalász hívások során megpróbálják elhitetni a felhasználóval, hogy tényleg egy banki alkalmazottal beszélnek.

A megtévesztéshez olyan telefonszámokat is felhasználhatnak, amelyek nagyon hasonlítanak az álcául használt szervezet eredeti telefonszámához, azzal csaknem azonosak.

Azt javasolják, hogy ha valaki gyanús telefonos megkeresést tapasztal, ne adjon meg személyes adatokat, szakítsa meg a beszélgetést, és az érintett szervezetet a honlapján található elérhetőségek valamelyikén tájékoztassa a hívásról.

Tovább olvasom

Tech

Már közel hatezren töltötték le a drónpilótáknak szóló mobilalkalmazást

A felhasználókat valós időben tájékoztatja a magyar légtérstruktúra aktuális állapotáról.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az elmúlt három hónapban csaknem hatezren töltötték le a mydronespace-t, a HungaroControl drónpilóták számára fejlesztett alkalmazását – közölte a cég az MTI-vel.

Emlékeztetnek, hogy

a drónok üzemeltetésére vonatkozó magyarországi szabályozásnak megfelelve a magyar légiforgalmi szolgálat 2021. január 1-jétől tette elérhetővé a díjmentes mobilapplikációt.

A mydronespace a szabályos és biztonságos drónreptetést segíti elő azzal, hogy a felhasználókat valós időben tájékoztatja a magyar légtérstruktúra aktuális állapotáról és a pilóta nélküli légi járművek számára tiltott vagy bizonyos korlátozásokkal igénybe vehető területekről.

A HungaroControl emellett a mydronespace.hu honlappal is támogatja a drónozókat, akik itt megtalálják a mobilalkalmazással és a légtérhasználattal kapcsolatos információkat, illetve videósorozat is segíti a felhasználókat a mydronespace kezelésének elsajátításában.

A cég közölte azt is, hogy a fejlesztés érdekében folyamatosan várja a felhasználók észrevételeit, javaslatait az info@mydronespace.hu címre.

Tovább olvasom

Tech

Megnyitották a Google Cloud közép-európai digitális központját

A techóriás a digitális gazdaság fejlesztése által a térség hajtóerejévé kíván válni.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A Google szerint a varsói technológiai és adatfeldolgozó központ elősegíti a lengyelországi és a közép-európai digitális transzformációt.

Az online rendezett szerdai megnyitón részt vett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint online Philip T. Reeker, az európai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes.

Reeker aláhúzta: a közel kétmilliárd dollár értékű beruházás a lengyel-amerikai kapcsolatok további megerősítéséhez járul hozzá.

Fejlesztve a közép- és kelet-európai digitális gazdaságot, a Google “a térség hajtóerejévé válik”

– jelentette ki Reeker. Említette a Három Tenger Kezdeményezést is, mint olyan regionális formátumot, amelynek egyik célja a digitális és a kiberbiztonsági politika terén folytatott együttműködés megerősítése.

Morawiecki különösen az új technológiák szempontjából “nagyon jó beruházási helynek” nevezte Lengyelországot.

A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai kiemelte a digitális eszközök szerepét a koronavírus-járvány elleni harcban, a távmunka lebonyolításában.

A Google Cloud platform elnöke, Thomas Kurian hangsúlyozta, hogy a varsói központ az első ilyen típusú beruházás Közép- és Kelet-Európában, és hetedik a kontinensen.

A Google 2019-ben kötött szerződést stratégiai partnerségről a lengyel Állami Felhő (Chmura Krajowa, OChK) üzemeltetőjével. Az ennek alapján létesített varsói iroda és adatfeldolgozó központ révén a Google legfontosabb regionális felhőszolgáltatásait bonyolítják le.

A beruházás a többi között megnöveli az Google Cloud szolgáltatásain alapuló alkalmazások adatátviteli sebességét, javítja a Google-felhő elérhetőségét és stabilitását.

A tavaly májusban aláírt szerződés értelmében a Microsoft amerikai elektronikai óriásvállalat is egymilliárd dollárt fektet be lengyelországi digitális fejlesztésekbe, illetve a globális adatfelhőjéhez kapcsolódó lengyelországi és közép-európai adatfeldolgozó központot létesít.

Tovább olvasom