Kövess minket!

Tech

Alkotmányos keretek közé terelnék a techóriásokat a franciák

Előírná a nemzeti törvényeknek való kötelező megfelelést a techóriások számára az új francia törvénycsomag.

Pixabay

Az amerikai Capitolium január 6-i ostroma, illetve Donald Trump volt amerikai elnök Twitterről való száműzése után világszerte számos ország – köztük hazánk is – napirendre tűzte a Szilícium-völgyi technológiai óriások szigorúbb rendszabályozásának kidolgozását – idézi fel a Magyar Nemzet.

A Facebook, illetve a franciák körében némileg népszerűbb Twitter elszámoltathatósága régóta téma Párizsban, ugyanakkor nem elsősorban a közösségi hálózatok politikába való beavatkozása, sokkal inkább az interneten kontrollálatlanul terjedő – főként rasszista és antiszemita tartalmú – gyűlöletbeszéd miatt.

A moderálás alkotmányos keretek közé terelésének kérdése azonban rendkívül bonyolult ügynek bizonyult a szólásszabadság sérthetetlenségére oly kényes francia társadalom számára; nem véletlen, hogy tavaly nyáron a számos sebből vérző, az online gyűlöletbeszéddel szemben fellépni kívánó kormánypárti törvényjavaslatot gyakorlatilag elkaszálta a francia alkotmánytanács.

“A Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett törvényjavaslat egyébként – a kanadaiakhoz hasonlóan – a német mintát vette alapul, amelynek értelmében a közösségi hálózatoknak mindössze 24 órájuk lett volna arra, hogy eltávolítsák platformjaikról az egyértelműen illegális, gyűlöletre buzdító, rasszista tartalmakat, máskülönben mulasztásukért súlyos pénzbírsággal kellett volna szembenézniük” – magyarázta a lapnak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa emlékeztetett: az alkotmánytanács végül a tartalmak törlésére vonatkozó rendkívül rövid határidő miatt tekintette a csomagot alkotmányellenesnek, érvelésük szerint ugyanis egy ilyesfajta szabályozás „túlcenzúrázásra” sarkallná, illetve a tartalmak szisztematikus törlésére bátorítaná a techóriásokat.

“Egy ilyen jogi környezet alapjogokat, pontosabban a szólásszabadsághoz és a kommunikációhoz való jogokat is sértené, ráadásul a potenciális bűncselekmények megvalósulását egyesével vizsgálva nemcsak a rövid határidő problémás, hanem az is, hogy szakjogászi feladatot látnának el a szolgáltatók”

– magyarázta a szakértő.

Soós Eszter Petronella emlékeztetett: a közösségi hálózatok moderálása körüli vitának újabb muníciót adott a tavaly októberben lefejezett történelemtanár, Samuel Paty esete, akinek gyilkosa, a csecsen származású Abdoullakh Anzorov a Twitteren is közzétett képeket az áldozatáról, majd a mikroblogon „hitetlen kutyának” nevezte Emmanuel Macron elnököt és általában a franciákat. Az elkövető egyébként a történelemtanáron kívül három másik olyan ember címét is megszerezte, méghozzá részben a közösségi hálózatok segítségével, akik szerinte megsértették a prófétát.

“A meglehetősen kontár munkának számító Avia-törvénytervezetet egyébként Macronnak A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű, centrista pártjának képviselői készítették, az Avia-csomag elkaszálása után azonban az ügy már a kormányzat kezébe került. Némileg tehát más formában, de az Avia-csomag egyes célkitűzéseit megtartva az ügy új életre kelt az úgynevezett szeparatizmus elleni törvénytervezethez januárban csatolt módosítási javaslat révén” – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy

a Samuel Paty-ügy rávezette a kormányt arra, hogy a kérdést mihamarabb rendezni kell, ráadásul a szeparatizmus elleni törvénycsomagnak rendkívül nagy a társadalmi támogatottsága, ezért valószínűleg a politika is felismerte, hogy ha ebbe beletuszkolják a techóriások moderálására vonatkozó szabályozást is, akkor abból nem lesz akkora ügy, mint például a globális biztonsági törvény névre hallgató javaslatcsomagból.

“Utóbbival szemben gyakran megfogalmazott kritika, hogy sérti a szólásszabadság jogát, amiért súlyos pénzbírsággal, illetve akár szabadságvesztéssel is büntetnék azokat, aki rendőrökről készült felvételeket tesznek közzé a közösségi médiában, kárt okozva ezzel a hatósági személyek fizikai és pszichológiai integritásának” – magyarázta Soós Eszter Petronella.

A kormány a mostani javaslattal tehát igyekszik túllépni az Avia-törvény hiányosságain, ezért a tervezet már megpróbál illeszkedni az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz (Digital Markets Act, DMA). Ezek hatályba lépéséig azonban még évek múlnak el, hiszen a brüsszeli javaslatra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, ezt pedig még hosszas egyeztetési folyamat előzi meg, Párizs viszont nem akar addig várni.

“Az elképzelés szerint tehát olyan szabályokkal terelnék alkotmányos keretek közé a techóriásokat, amelyek előírnák a nemzeti törvényeknek való megfelelést, a hatóságokkal való együttműködést, az aktivitással arányos moderációt és az algoritmusok működése feletti állami ellenőrzést”

– magyarázta a szakértő.

Borítókép: illusztráció

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom