Kövess minket!

Tech

A YouTube-on újranézhető a Jelenből a digitális jövőbe konferencia összes előadása

Az eseményen számos neves szakértő, köztük az idei Neumann Professzori Díj nyertese, Ifj. Székelyhidi László matematikus tartott előadást a digitális technológiák jelenlegi és közeli jövőjéről.

A Jelenből a digitális jövőbe online konferencián rendhagyó módon adták át az idei Neumann Professzori Díjat. A kitüntetést idén prof. dr. Ifj. Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetemen dolgozó matematikus kapta, akinek dr. Józsa János, a BME rektora és dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke jelképesen, virtuálisan tudta átadni az elismerést.

Székelyhidi professzor saját kutatási témájában, a hidrodinamikában felfedezett “logikai szörnyetegekről” tartott előadást az online rendezvényen. Előadásából az is kiderül, hogy miért rejt hatalmas lehetőséget az, hogy a matematika nyelvén fizikai jelenségeket is meg lehet fogalmazni, ahogy ezt hatvan évvel ezelőtt Wigner Jenő fizikus is hangsúlyozta.

Szököcs Csaba, az Evosoft Hungary vezető szoftvermérnöke a jövő szakmáiról szóló előadásában arról beszélt: az automatizálás eddig több munkahelyet teremtett, mint amennyit elvett: a rutinszerű munkák, különösen a monoton fizikai munkák csökkentek, de közben kreativitást igénylő munkakörből egyre több lett. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, a probléma csak az, hogy a fiatalokat olyan munkakörökre kellene az oktatásnak felkészíteni, amelyek ma még nem is léteznek. Becslések szerint a mostani iskolások mintegy 60 százaléka ma még nem létező munkát végez majd. Ezek olyan új technológiákhoz kapcsolódhatnak, mint a digitális implantátumok, a mikrobiotechnológia és az automatizált közlekedés.

Dr. Prónay Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem docense azt a témát járta körül, hogyan változtatta meg a COVID a közösségi tudás alkalmazását. Mint mondta, az internet jelentősen felértékelte a közösségi tudást, a szakértők helyett egyre inkább hagyatkozunk olyan, laikusok által közétett információkra, mint a Wikipédia-szócikkek vagy a közösségimédia-csoportokban terjedő tippek. „Szakértők helyett a tapasztalt tömegnek hiszünk” – fogalmazott.

Popovics László, az OTP elosztott rendszerek fejlesztési igazgatóságának vezetője előadásában arról beszélt: az ügyfélszolgálati munkakörökben, a jövőben megjelenhetnek a „digitális dolgozók”, azaz olyan fejlett mesterséges intelligenciával működő programok, amelyek az emberi interakciók széles skáláját képesek értelmezni, és teljesíteni ügyfelek kéréseit. Ehhez fontos, hogy a szöveges információk és a beszéd mellett az algoritmusok képesek legyenek az emberi érzelmeket is olvasni. Popovics beszélt arról is, hogy az automatizálásnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően több munkavállaló foglalkozhat majd színesebb, kreatívabb feladatokkal, míg a monoton munkákat gépek veszik át.

Dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem docense és a Milton Friedman Egyetem oktatója egy aktuális témáról, az online tanításról tartott előadást. Mint mondta, az oktatás összefügg az élményszerűséggel, a tankönyv, mint élmény már nehezen tud versenyezni az online információforrásokkal. Ennek ellenére nem biztos, hogy az iskoláknak át kell venniük például a közösségi média mechanizmusait: erre jellemző a gyors visszajelzés, a multitasking és az, hogy az információ helyett annak elérési módját jegyzek meg a tanulók, az információk hosszú távú rögzítéséhez azonban a tanuláshoz szükség van az elmélyült figyelemre.

Dr. Nagy Ádám, a Selye János Egyetem docense a generációk és a digitális szocializációjáról szóló előadásában azt mondta, a mostani 10-23 éves Z-generáció tagjai az első korosztály, akik az internetnek köszönhetően már tökéletesen azonos időbeliségben élnek a nyugati világgal, ugyanakkor jutnak el hozzájuk a nyugati kulturális termékek, mint az amerikai és nyugat-európai fiatalokhoz. Életszemléletük kutatások szerint hasonlít a két világháború között született csendes generációhoz (jellemző rájuk a passzivitás, apolitikusság, a status quo elfogadása), amit erősíthet az is, hogy a most is tartó pandémia és karantén lesz a korosztály egyik legmeghatározóbb közös élménye. A legfiatalabb, a részben még meg sem született ún. alfa-generáció tagjai már a harmadik, digitális bennszülöttként felnövő korcsoport lesz, de a szocializációjukat már várhatóan olyan technológiák képezik majd, amelyek még ma nem is léteznek.

Dr. Tilesch György, a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia Nagykövetének előadásából kiderült, hogy a mesterséges intelligencia napjainkban lép felnőttkorba, 2023-ra a cégek már 65 százaléka „MI-éretté” válthat. Mint mondta, a következő 10 év a nagy MI-rendszerek összeolvadásáról fog szólni, de egyelőre a legbonyolultabb rendszerek továbbfejlődését akadályozza azok nagy energiaigényessége. Emellett a céges világban az etikai aggályok is jelentősen akadályozzák a mesterséges intelligencia fejlesztéseket. Elmondta azt is, hogy az Európai Unió számára nem csak az MI szabályozásában kellene gondolkodnia, hanem saját társadalmi víziót kellene felépíteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A Neumann Társaságról

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek és a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak. A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.

Tech

Gyors döntés nélkül visszatérhet a roaming az Unióba

Ha az Európai Bizottság nem tesz konkrét lépéseket, nyárra megint drágábban fogunk telefonálni Európában belül.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

2017-ben egy több mint 13 évig húzódó kérdés végére tett pontot az EU azzal, hogy megállapodás született a roaming eltörléséről. Az országhatárokat átlépő, „barangolásos” mobilhasználat különdíját lépcsőzetesen számolják fel, majd 2017. június 15-én hivatalosan is kivezették a roamingdíjakat az Európai Unióban. Mindez azt jelentette, hogy az EU-n belül egyszerűbbé és olcsóbbá vált a kommunikáció.A barangolásról szóló rendelet viszont csak 2022 júniusáig van hatályban, így az Európai Bizottságnak gyors lépésekre van szüksége, ha időben tető alá akarja hozni annak meghosszabbítását. 

A POLITCO portál birtokába került dokumentum szerint vannak egyes kérdések, melyek jelenleg hátráltatják a meghosszabbítási folyamatot. Az uniós tisztviselők olyan, a telekommunikációs vállalatok számára is elfogadható maximum árat kell megszabniuk, melyet a távközlési szolgáltatók felszámíthatnak egymás hálózatának külföldön történő használatáért. Továbbá az EU-n belüli hívások– vagyis tagállamok polgárai között indított hívások – pontos árával kapcsolatban sincs egyértelmű, mindenki számára elfogadható álláspont. 

Az Európai Parlament eddig nem mutatott kompromisszumkészséget. Az EP teljes egészében eltörölte volna az EU-n belüli hívásokra felszámolt különdíjat és hívások díját minden esetben a tagállamokban használt tarifához igazította volna.

Az Európai Bizottság ezzel szemben magasabb díjakat javasolt, amit az EP Ipari Bizottsága pozitív, de nem elég határozott lépésként könyvelt el.  Múlt héten tizenhárom távközlési vállalat vezérigazgatója nyilatkozatban ítélte el az EU-n belüli hívások díjának radikális csökkentését, ami számításaik szerint a következő négy évben 2 milliárd euró kiesést fog eredményezni.

A szolgáltatók mindezt azért nehezményezik, mert jelenleg az ágazat az európai 5G hálózat kiépítését hajtja végre, a bevételkiesés pedig visszavetheti a fejlesztések ütemét. Úgy tűnik, ennek a fellépésnek meg lett az eredménye, legalábbis ez derült ki abból a munkaanyagoból, ami a POLITICO birtokába jutott.

Várhatóan az EP engedni fog merev álláspontjából és a díjak teljes felszámolása helyett azok csökkentésével is egyet fog érteni.

A másik kérdés, vagyis az a maximum összeg, amit a szolgáltatók elkérhetnek egymás hálózatának használatáért, továbbra is nyitott kérdés. Az EP itt is szigorú álláspontot képviselt eddig, a Bizottság ugyanakkor a Tanács és az Európai Parlament közötti kompromisszum létrejöttében bízik. Mivel a jogalkotót egyre inkább szorítja az idő, az EP várhatóan ebben a kérdésben is feladja inkább a küzdelmet – írta a Mandiner

Tovább olvasom

Tech

Költségmegosztási funkció jön a Messengerbe

Szétosztható lesz például egy baráti társaság tagjai között a vacsora költsége.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Egyes fizetési szolgáltatások már évekkel ezelőtt bevezették az ismerősök között a költségmegosztási funkciót, ennek segítségével a felhasználók pénzt kérhetnek másoktól. Elsősorban olyan helyzetekre lett kitalálva, mikor például egy barátokkal elköltött vacsorát követően a társaság egyik tagja egyben rendezi a számlát, ezt követően ki tudja számlázni a többieknek a tartozásukat.

A számos hétköznapi élethelyzetben bevethető funkció hamarosan a Messenger csevegőben is megjelenik majd. A felhasználók egy vagy több személy számára küldhetnek majd fizetési kérelmet, több tartozó esetén egyedi összegek megadására és egyenlő költségmegosztásra is lehetőség lesz.

A tartozók a Facebook Pay rendszerbe mentett bankkártyájukkal fizethetnek, a fizetést kérő félhez banki átutalással jut el a pénz – írta az Origo.

Tovább olvasom

Tech

Így vélekednek az uniós állampolgárok a digitális eszközök használatáról

Az uniós állampolgárok 80 százaléka szerint a digitális eszközök használata ugyanannyi előnnyel jár, mint hátránnyal – olvasható az Eurobarométer hétfőn közzétett felméréséből.

Közzétéve:

Pixabay

Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete szeptemberben és októberben 26 530 fő bevonásával készített felmérést mind a 27 tagállamban. Az eredményből kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége – 82 százaléka – hasznosnak tartja, hogy az EU közös európai szabályozást határozzon meg és terjesszen elő a digitális jogokról és elvekről.

A felmérésben szereplők több mint fele – 56 százaléka – aggodalmát fejezte ki a kibertámadások és a kiberbűnözés, egyebek között a személyes adatok ellopása vagy az azokkal történő visszaélés, a rosszindulatú szoftverek illetve az adathalászat veszélye miatt. Emellett 53 százalékuk fontosnak találja a gyermekek biztonságának garantálását az internethasználat során, és a válaszadók 46 százaléka aggódik amiatt, hogy személyes adatait beleegyezése nélkül vállalatok vagy közigazgatási szervek használják fel.

A kutatásból az is kiderül, hogy minden ötödik uniós állampolgár – a megkérdezettek 23 százaléka – tart a digitális környezetszennyezéstől.

Az adatok azt mutatják továbbá, hogy az állampolgárok jelentős része – 40 százaléka – nincs tisztában azzal, hogy az olyan alapjogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a jog a magánélethez, vagy a megkülönböztetésmentesség, tiszteletben kell tartani az interneten is.

A felmérés eredményei támasztékul szolgálnak az Európai Parlamentnek, az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra vonatkozó javaslatuk kidolgozásához.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom