A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, amihez jók az alapok – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei “Tech4Value – ICT Day”, azaz Technológia az értékért elnevezésű konferencia és technológiai kiállításon csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve, ebben fontos szerepet játszanak az olyan megbízható, magas színvonalú technológiát képviselő partnerek, mint a Huawei – hangsúlyozta.

A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra –  összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával – gyors fejlődést tesz lehetővé

– mondta a miniszter.

Ismertette: a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét tekintve Magyarország jelenleg az uniós átlag alatt szerepel,  a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. A fejlett technológiák használata iparáganként eltérő képet mutat: miközben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) alkalmazása egyes ágazatokban – például a logisztikai szektorban – az uniós átlag feletti, a többi között a mesterséges intelligencia használata terén a magyar vállalatok – a pénzügyi szektort kivéve – jelentősen elmaradnak az uniós tagországok átlagától.

Kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak száma ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt években, a hálózati kapcsolatok terén hazánk a legjobban teljesítő kelet-közép európai ország Szlovénia után. A szélessávú hozzáférést tekintve a legjobb értékekkel rendelkezik Magyarország az EU 27 tagállama között és vezető helyen áll a nagysebességű internet előfizetők számát tekintve is.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar-kínai kapcsolatok rendkívül jól működnek. Kína vezető szerepet játszik a high-tech forradalomban, amely átrendezheti a világ erőviszonyait. A digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat az új technológiákkal mint az 5G, a felhő alapú szolgáltatások, vagy a mesterséges intelligencia. A kamara továbbra is elkötelezett a digitális gazdaság fejlesztése mellett – tette hozzá.

Sun Tao, a Huawei Technologies vállalati üzletágának alelnöke arról beszélt, hogy több mint 170 országban és régióban vannak jelen, több mint 207 ezer munkatárssal. A gazdasági fejlődés új korszakát a digitalizáció és a karbonsemlegesség kombinációja diktálja. A Huawei, mint az egyik globálisan vezető infokommunikációs (IKT) technológia szállító, folyamatosan újít a környezetbarát megoldások elősegítése érdekében, és hozzájárul a modern, intelligens világ kialakításához – mondta.

A vállalat 23 kutatás-fejlesztési központot működtet világszerte, K+F kiadásai 2021-ben elérték a 22,3 milliárd dollárt, éves árbevételének 22,5 százalékát. A Huawei valamennyi üzletága jelen van  Magyarországon, és itt működik a vállalatcsoport Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisa, a Huawei Európai Ellátó Központ, ahol több mint kétezren dolgoznak.

A budapesti eseményen bemutatták a vállalat legújabb technológiáit, köztük a zöld adatközpontot, vagy az okos egészségügyi és intelligens oktatási megoldásokat. A Huawei szerint az egészségügy digitalizációja olyan területeken hozhat átütő megoldást, mint a távoli diagnosztika vagy a betegfelügyelet. A Huawei okos kórterem megoldása lehetővé teszi a különféle diagnosztikai eszközök és gépek hálózatba kötését, ezáltal az orvosok, ápolók így távolról is nyomon követhetik a beteg állapotát.

A Kiberkoalíció létrehozásáról szóló megállapodást szerdán a “Híd a kibertér biztonságáért” címmel megrendezett konferencián írták alá az állam részéről az SZTFH és a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorból pedig a Vodafone, a 4iG Nyrt. és a Yettel Magyarország Zrt. képviselői. A hatóság szándékai szerint a fórum folyamatosan bővül majd a szektor szereplőivel.

Mindent meg kell tenni a kibertámadások kivédése érdekében, a fenyegetések köre egyre bővül

– hangsúlyozta Biró Marcell.

Hozzátette, hogy a cégeknek két típusa van: amelyeket már ért kibertámadás és amelyeket támadás fog érni.

A digitalizáció felgyorsult, zajlik az új ipari forradalom, a robbanásszerű változás felforgatja a gyártásról, kereskedelemről, szolgáltatásokról alkotott elképzeléseket

– mutatott rá.

Ismertette: a kutatások szerint a magyar cégek 63 százaléka rendelkezik honlappal, minden ötödik cég online megrendelést is lehetővé tett, az árbevétel 23 százaléka származik az elektronikus kereskedelemből, ami nemzetközi összevetésben jónak számít. Az informatikai szakemberek foglalkoztatásában is élen jár az ország az unióban, a cégek több mint 30 százaléka foglalkoztat informatikusokat.

Rámutatott arra, hogy a biztonság társadalmi-gazdasági versenyelőnyt biztosít, felértékelődött a kiberbiztonság szerepe.

A kiberfenyegetések között a zsarolóvírusok és az ellátási lánc elleni támadások idén is meghatározóak maradnak uniós jelentés szerint.

Tavaly a váltságdíjat fizető vállalatok aránya 41 százalék volt, ami ugyanakkor csökkenő trendet mutat. A magyar cégek 250 millió forintot fizettek ki a csalóknak, a kibertámadás utáni helyreállítási költség meghaladta az 500 millió forintot a kutatásuk szerint – ismertette.

Kitért arra, hogy a hatóságnak a digitális eszközök és szolgáltatások biztonságának garantálásában van szerepe. A parlament elfogadta a kiberbiztonsági tanúsítási és felügyeleti törvényt az SZTFH javaslatára. A törvény létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, rögzíti az infokommunikciós termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat. A cél olyan feltételeket teremteni, hogy a fogyasztók a vásárláskor figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét – mondta. A kiberbiztonság közös érdek és közös felelősség – fűzte hozzá.

Biró Marcell elmondta: a kiberbiztonsági szemléletformálás, tudatosítás, tudásmegosztás komplex feladatából adódóan az állami szervezeteknek kezdeményező és irányító szerepet kell vállalniuk, együttműködve a piac szereplőivel. Közösen kell fellépni annak érdekében, hogy fel tudják venni a harcot a kiberbűnözéssel szemben, és olyan megoldásokat tudjanak kínálni a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, amelyekkel meg tudják magukat védeni a veszélyektől – mondta. A tervek szerint rendszeres időközönként tájékoztatást adnak a koalíció munkájáról és az újonnan csatlakozókról.

Borítókép: illusztráció

A Komondor az egyetlen olyan szuperszámítógép Magyarországon, amelyet az innovatív kis- és középvállalkozások is használhatnak – emelték ki a közleményben.

A közlemény szerint több mint 20 éve üzemeltet világszínvonalú High Performance Computing (HPC) infrastruktúrákat a KIFÜ. Ennek a munkának a legújabb fejlesztése az idén januárban átadott és beüzemelt Komondor, amely a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit rangsoroló, friss TOP 500-as listán a 229. helyet, a világ legenergiahatékonyabb szuperszámítógépeit rangsoroló Green500-as júniusi listán pedig az előkelő 21. helyet foglalja el.

A KIFÜ nagyon szigorú energiahatékonysági kritériumokat támasztott a Komondorral szemben, így sikerült a világszinten kiemelkedő eredményt elérni

– tették hozzá.

A Komondor szuperszámítógép átadása óta további részekkel bővült, hogy lehetőséget teremtsen a piaci felhasználói létszám jelentős gyarapodására.

Az ICT Global szakmai díjára azok az infokommunikációs technológiát fejlesztő és üzemeltető szervezetek pályázhattak, amelyek 2022 májusa és 2023 áprilisa között hajtottak végre jelentős termékfejlesztést, szolgáltatás- vagy rendszerbevezetést. A KIFÜ a HPC fejlesztéseivel pályázott az “ICT Global Enterprise Award Best Government Supplier” díjra.

Spaller Endre, a KIFÜ elnöke a közlemény szerint a díjátadón kiemelte:

a Komondor a kutatásban és innovációban tevékenykedő partnerek számára elérhető legkorszerűbb informatikai infrastruktúrának számít.

Jelenleg 12 felsőoktatási intézménnyel és közel 70 kkv-val van a KIFÜ-nek együttműködési megállapodása, de a cél az, hogy ezek a számok tovább nőjenek.