Kövess minket!

Tech

A munkavállalók többsége nem rendelkezik a jövő munkaköreinek betöltéséhez szükséges készségekkel

A Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez.

• Megjelent a Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmányának második fele.

• A felmérés a digitális készségek általános hiányára mutat rá: a megkérdezettek 85 százaléka állította, hogy munkakörében szüksége van digitális készségekre, míg 56 százalékuk nyilatkozta, hogy készségei nem megfelelőek.

• A Digitising Europe Summit csúcstalálkozót 2019. február 19-én rendezik Angela Merkel német kancellár és Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatójának részvételével.

Az „Ipar és foglalkoztatottság” című elemzés a Digitising Europe tanulmány második része, amelyet az Ipsos a Vodafone Institute megbízásából készített. A kutatás azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.

Főbb megállapítások:

• Általánosan a válaszadók 85 százaléka nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56 százalékuk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29 százalék tartotta azokat megfelelőnek.

• Kínában a válaszadók 78 százaléka, Bulgáriában pedig 70 százaléka érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42 százalékos, valamint Németország 43 százalékos arányával.

• Az európai válaszadóknak csak 32 százalék sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67 százalékuk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.

• Az indiai válaszadók 83 százaléka, míg Kínában a megkérdezettek 76 százaléka részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50 százalék alatti.

• Kínában a válaszadók 53 százaléka fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14 százalék pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6 százalék adott azonos választ.

A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.

Joakim Reiter, a Vodafone Institute Tanácsadó Testületének elnöke, valamint a Vodafone Csoport Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: „A digitalizáció gyorsan változtatja a munka világát, a tanulmány eredményei pedig azt mutatják, hogy a digitális készségek ma már minden munkakörben alapkövetelménynek számítanak. A digitális készségek terjeszkedésének azonban lépést kell tartania a technológia folyamatosan változó világával, ami jelentős váltást követel a digitális készségek oktatási módszerében az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken.”

Tech

Nagy összegű közbeszerzést nyert a 4iG Nyrt.

A Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. központosított közbeszerzési eljárását a 4iG Nyrt. vezette konzorcium nyerte 1,718 milliárd forintos ajánlatával – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden.

Közzétéve:

A MTI által ismertetett közlemény szerint a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. 3D alapú adat infrastruktúra kialakítására és az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában tárgyú projektekben kialakított informatikai alkalmazások továbbfejlesztésére hirdette meg a tendert.

A teljesítés határideje a szerződés hatálybalépésétől számított legfeljebb 360 naptári nap.

A 4iG 2021-ben konszolidáltan 7,16 milliárd forint, 2020-ban 3,44 milliárd forint adózott eredményt ért el. A konszolidált értékesítési árbevétele 93,65 milliárd forintot tett ki 2021-ben, az előző évi 57,30 milliárd forint után.

A 4iG Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, kedden délután a részvények ára 0,76 százalékkal, 768 forintra gyengült. Az elmúlt egy évben a papír legmagasabb ára 1134 forint, a legalacsonyabb pedig 602 forint volt.

Tovább olvasom

Tech

Elképesztő alapfunkciót kapott a Google Fotók

Androidon eddig nem lehetett albumnézetben a kukába áthelyezni a fotókat.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Google appjai esetében nem szokatlan jelenség a teljesen alapvető funkciók hiánya, ráadásul a több platformon is igénybe vehető szolgáltatásai esetében funkcionális eltérések lehetnek az appjai és kezelőfelületei között, mintha nem is állnának központi irányítás alatt a releváns fejlesztőcsapatai.

Most egy efféle hiányosságot orvosolt csendben a vállalat, az androidos Google Fotók legutóbbi frissítésének telepítését követően egy albumot böngészve már lehetőség van a nézett fotó kukába való közvetlen áthelyezésére. Ez a lehetőség a webes felületen és az iOS-en mobilappban már emberemlékezet óta elérhető, de Androidon valamiért eddig csak magából az albumból lehetett kitörölni a képeket, a kukába való áthelyezésükhöz külön meg kellett keresni azokat a Fotók fülön.

A pozitív fejlemény ellenére sajnos még nem teljes a siker, a fotók közvetlen kukázási lehetősége ugyanis csak a privát albumokban jelent meg, a nyilvános és megosztott albumok esetében Androidon továbbra is a régimódi eljárással kell kukázni a fájlokat – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

15. születésnapját ünnepli a Google Utcakép

Az Utcakép a világ több mint 220 országában érhető el, beleértve az Antarktiszt is. A szolgáltatás virtuális ablakot nyit a világra és lehetővé teszi, hogy az otthonunk kényelméből tegyünk sétákat a legkülönlegesebb helyekre.

Közzétéve:

Google

Sok-sok kilométert tettek meg a Google Utcakép autói világszerte, 2007 óta, amikor elindult a Google Térkép Utcakép funkciója.

A Google Utcakép Magyarországon, 2013-ban indult el, amikor nemcsak autóval, de gyalogosan a hátizsák formájú Trekkerrel és biciklivel járták be a Google operátorai az ország olyan különleges helyeit, mint a Budai vár, a Hollókő Ófalu, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, vagy a Tihanyi-félsziget.

Mindeközben több izgalmas projektet is megvalósítottak. 2015-ben például egy turistahajó fedélzetére erősített kamerával készítettek felvételeket a Duna budapesti szakaszairól – ez volt a szolgáltatás első olyan projektje, amely eredményeképp egy hat országot átszelő folyó került az Utcaképre.
Az újabb felvételeknek köszönhetően pedig már nemcsak az utcák, de olyan helyek is bejárhatóak, mint a gyönyörű ELTE Füvészkert, de meg lehet pillantani a Budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert híres pingvinjeit is – ismerteti a Google.

Legnépszerűbb látványosságok az Utcaképben

Az Utcakép szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egyszerűbben tájékozódjunk, vagy akár csak szétnézzünk és virtuális sétát tegyünk egyes helyeken. A nyaralás, hétvégi kikapcsolódás tervezésekor pedig a nevezetességeket is körbe lehet nézni otthonról, így különösen kedvelt szolgáltatása ez a turistáknak. Születésnapja alkalmából a Google összegyűjtötte azokat a helyeket, amelyre legtöbben kattintottak a Google Utcaképben a tavalyi évben.

A listát továbbra is az Országház vezeti, de nemrég nyílt Elete Pláza is helyet kapott az Utcakép legnépszerűbb nevezetességei között.

A legtöbbet kattintott turistalátványosságok 2021-ben
OrszágházNagy Vásárcsarnok
Budapest Nemzetközi RepülőtérSzent István Bazilika
HalászbástyaEtele Pláza
Budai várPuskás Aréna
Hősök tereKeleti pályaudvar

Borítókép: a Google autója

Tovább olvasom