Tech
A magyarok többségének fogalma sincs arról, hogy napi szinten használja a mesterséges intelligenciát
Annak ellenére, hogy a magyarok nincsenek pontosan tisztában a mesterséges intelligencia (MI) jelentésével és a benne rejlő lehetőségekkel, háromnegyedük használná az MI-t – derült ki a Huawei Technologies Hungary kutatásából.
A Trend International által végzett felmérés szerint a magyarok háromnegyede használná a mesterséges intelligenciát, mégis nagy a bizonytalanság azt illetően, mit jelent valójában ez a fogalom – derült ki a Huawei felkérésére készített, hazai reprezentatív kutatásából. A 2018 őszén készült felmérés a 18 és 50 év közöttiek MI-vel kapcsolatos attitűdjeit, ismereteit, valamint azt vizsgálta, hogy az emberek napjainkban mire használják és a jövőben mely területeken hódíthat teret a mesterséges intelligencia – áll közleményben.
Már körülvesz minket, mégsem tudjuk, mit jelent
Sci-fikből ismerős az MI: a kutatás rámutat arra, hogy az átlagember számára az MI már nem számít újdonságnak és a róla alkotott képhez hozzájárulnak a mesterséges intelligencia filmművészeti ábrázolásai. Bár sokan hallottak már róla, a válaszadók megosztottak voltak a technológia pontos meghatározását illetően: a megkérdezettek 60 százaléka gépekben szimulált intelligenciaként határozta meg az MI-t, amelyet emberi cselekvés utánzására és racionális döntések meghozatalára programoztak.
Sok magyar emberek által programozott, vagy emberként viselkedő gépként határozza meg az MI-t, azt azonban kevesen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia képes lenne saját döntéseket hozni, vagy önállóan tudna tanulni. Mindössze a válaszadók 9 százaléka tekint a filmekből ismerős robotokként a mesterséges intelligenciára, 30 százalékuk szerint az MI számítógép formájában jelenik meg, míg 24 százalékuk úgy véli, hogy az MI valamiféle szoftver.
A válaszadók 19 százaléka teljesen elfogadja és pozitívan értékeli a mesterséges intelligencia létezését, 67 százalékuk óvatosan áll a technológiához, és mindössze 11 százalékuk idegenkedik tőle. Az MI-t teljesen elfogadók többségét 45 évnél fiatalabb férfiak csoportja alkotja, akik meglehetősen sokat tudnak a technológiáról, a felhasználását illetően az átlagnál is optimistábbak, ennek ellenére kiemelték az MI-vel kapcsolatos biztonsági óvintézkedések fontosságát.
A technológiához óvatosan viszonyulók majdnem fele jellemzően alacsony végzettségű, és kétharmaduk tart attól, hogy az MI fejlődésével elvesztheti munkáját. Azt viszont mindössze a válaszadók 3 százaléka gondolja, a mesterséges intelligencia idővel akár az uralmat is átveheti az emberiség fölött. A kétségek ellenére a kutatásban résztvevők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben meggyőződnének a technológia biztonságáról, nem vetnék el a használatát.
Ezer arca van
Azok a válaszadók, akik használták már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát, leginkább a Google billentyűzetét, a Facebook célzott hirdetéseit, valamint a telefonokba épített asszisztenst említették. Akárcsak a technológia általános használatával kapcsolatban, a mobiltelefonok MI-használatával kapcsolatosan is megállapítható, hogy a válaszadók nagy része bizonytalan, valójában milyen funkciókat támogat az MI és a gépi tanulás a telefonokban, így sok esetben nem is tudják, hogy már rég használják azt.
A megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, az okostelefonok az MI egy-egy bizonyos fajtáját alkalmazzák, a válaszadók által legismertebb (80 százalék) és legtöbbet használt (66 százalék) okostelefonos mesterséges intelligencia funkció az útvonaltervező. A technológia körüli bizonytalanságok ellenére a megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, a jövőben is élni fog az MI általi lehetőségekkel és pozitív várakozásokkal tekint annak további fejlődésére.
Okostelefonok és az MI
A mobiltelefonok MI-használatával kapcsolatban a válaszadók körülbelül felének fontos, hogy okostelefonjuk mesterséges intelligenciával támogatott legyen; míg a 18-25 év közötti korosztály 17 százaléka elengedhetetlennek tartja, a 46 év felettiek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy a mobil MI mindennapi segítség lehet számára. A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyarok túlnyomó többségének jelenleg nem alapszükséglet a mesterséges intelligenciavezérelt telefon, a jövőben azonban várhatóan egyre többen igénylik majd, hiszen jelentősen megkönnyítheti a mindennapi életet.
Az MI a reménykeltő jövő
Néhány megkérdezett hozzáállása a mesterséges intelligencia technológiájához ambivalens. A felmérésben részt vevők MI-vel kapcsolatos víziói között tehát pár kérdéses és negatív hatás is felbukkant: a válaszadók 3 százaléka a mesterséges intelligencia feletti irányítás elvesztésétől, a munkahelyek számának csökkenésétől, továbbá az emberi kapcsolatok rosszabb felé fordulásától tart. A válaszadók egy része szerint ijesztő belegondolni, hogy az MI-nek érzelmei lesznek, ugyanakkor az MI-t pártolók között sokan az az idős, magányos emberek jövőbeli társát vizionálják a technológiában.
A technológiát üdvözlő válaszadók az MI fő pozitívumaként főképp a kényelmi szempontokat szolgáló technológiai fejlesztéseket (úgymint okosotthonok, önvezető autók és mindennapi feladatok automatizálása) emelték ki. A válaszadók 36 százaléka továbbá úgy látja, hogy az orvostudomány sokat nyerhet az MI-vel, sőt segítségével akár az emberi élet meghosszabbítása is lehetségessé válhat.
A megkérdezettek amellett, hogy egyöntetűen biztosra veszik a mesterséges intelligencia jövőbeli térhódítását, számos pozitív hatást is társítanak hozzá: az MI meggyorsíthatja a tudomány, azon belül is a környezetvédelmi megoldások és az űrkutatás fejlődését, valamint a vállalati szektorban a költséghatékonyság és a folyamatok automatizálásának eszköze lehet.
A Huawei Technologies Hungary a kutatás eredményeinek figyelembevételével, és a témában jártas szakemberek – kutatók, mérnökök, üzletemberek – segítségével a közeljövőben edukációs kampányt indít Magyarországon a mesterséges intelligencia hétköznapi alkalmazásával kapcsolatban. Az ismeretterjesztés célja egyszerű és szemléletes módon bemutatni, hogy milyen kézzelfogható előnyei lehetnek az MI használatának többek közt a tudomány, a telekommunikáció, a közlekedés vagy a közbiztonság területén.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.