Tech
A következő 5 év során az IP adatforgalom nagyobb lehet, mint eddig az internet történetében összesen
Az internet több ezer nyilvános és magánhálózatból áll szerte a világon. Amióta a világháló 1984-ben elindult, több mint 4,7 zetabájt IP-forgalmat generált.
A Cisco új Visual Networking Index (VNI) jelentése szerint ez csak a kezdet. 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. 2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó, és több mint 28 milliárd eszköz kapcsolódik majd az internetre. A videóforgalom az összes IP alapú forgalom 82 százalékát teszi majd ki – áll közleményben.
Kelet-közép-európai regionális trendek
• 2022-re a lakosság 77 százaléka lesz internethasználó
• Az IP alapú adatforgalom háromszorosára növekszik 2017 és 2022 között, ami 28 százalékos éves növekedési ütemet jelent.
• Az internetes adatforgalom 2022-ben 238-szor akkora lesz, mint a régió 2005-ös teljes internetforgalma.
• A mobil adatforgalom 2017 és 2022 között hatszorosára növekszik.
• A mobil eszközök 2017-ben még az IP alapú forgalom 20 százalékát, 2022-ben annak 32 százalékát adják ki a régióban.
• Az IP videoforgalom 5-szörösére növekszik 2017 és 2022 között.
• Az internetes videóforgalom (üzleti és lakossági forgalom együttesen) 2022-ben a teljes internetes adatforgalom 77 százalékát fogja kitenni, szemben a 2017. évi 56 százalékkal. Az internetes videóforgalom 62 százaléka HD felbontású lesz, 12 százaléka pedig Ultra HD.
• Az internetes játékok forgalma 6-szorosára növekszik és a lakossági internetes adatforgalom 2 százalékát adja majd a régióban 2022-ben.
• Személyenként körülbelül 3 hálózatba kapcsolt eszközt használunk 2022-ben, a hálózati eszközök 49 százaléka rendelkezik majd mobilkapcsolattal, az M2M kapcsolatok pedig az összes hálózati kapcsolat 48 százalékát teszik majd ki.
• 2022-re az IP alapú adatforgalom 17 százalékát a személyi számítógépek generálják majd a régióban (ez az arány 47 százalék volt 2017-ben), 6 százalékát a televíziók, 63 százalékát az okostelefonok, 7 százalékát a táblagépek és 6 százalékát az M2M kapcsolatok.
• A régióban az átlagos szélessávú hálózatok sebessége 1,6-szorosára, 47 Mbp/s-ra növekszik 2017 és 2022 között. Az átlagos mobil kapcsolati sebesség emellett háromszorosára emelkedik, 2022-re 28 Mbp/s lesz.
„Az internetforgalom növekedésének hátterében négy alapvető trend áll: egyre többen használjuk az internetet, eközben a digitalizáció következtében a hálózatokra kapcsolódó eszközök száma ugrásszerűen növekszik. Folyamatosan nő a rendelkezésre álló sávszélesség, a forgalom döntő részét pedig a nagy sávszélesség-igényű videótartalmak teszik ki. Annak érdekében, hogy a hálózati infrastruktúra képes legyen lépést tartani az egyre növekvő igényekkel, teljesen új megközelítésmódra van szükség. Az új hálózati megoldások olyan intelligens rendszert alkotnak, amely megállítja a biztonsági fenyegetéseket, valamint folyamatosan tanul és fejlődik”– mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója.
Globális adatforgalmi előrejelzések
1. A globális IP alapú adatforgalom háromszorosára növekszik
• A globális IP alapú adatforgalom a 2017-es havi 122 exabájtról várhatóan havi 396 exabájtra növekszik 5 év alatt.
• A legforgalmasabb időszakok internetes adatforgalma hatszor gyorsabban növekszik, mint az átlagos internetes adatforgalom.
2. A globális internethasználók a világ népességének 60 százalékát teszik majd ki
• 2022-re 4,8 milliárd internethasználó lesz. Ez a szám 2017-ben 3,4 milliárd volt, ami a föld lakosságának 45 százalékát jelentette.
3. A globális hálózatba kapcsolt eszközök és kapcsolatok száma eléri a 28,5 milliárdot
• 2022-re a vezetékes és mobileszközök, illetve kapcsolatok száma eléri a 28,5 milliárdot, amely 3,6 hálózatba kapcsolt eszközt jelent személyenként. Ez a szám 2017-ben 18 milliárd volt, 2,4 hálózatba kapcsolt eszköz személyenként.
• 2022-re az eszközök és kapcsolatok több mint fele gép-gép kapcsolat lesz. Ez 14,6 milliárd kapcsolatot jelent, szemben a 2017-es 6,1 milliárddal.
4. A szélessávú, a Wi-Fi és a mobilkapcsolatok sebessége legalább megduplázódik
• Az átlagos globális szélessávú vezetékes kapcsolat sebessége közel megduplázódik, 39 Mbp/s-ról 75,4 Mbp/s-ra növekszik.
• Az átlagos globális Wi-Fi kapcsolat sebessége több mint kétszeresére, 24,4 Mbp/s-ról 54 Mbp/s-ra növekszik.
• Az átlagos globális mobilkapcsolat sebessége több mint háromszorosára, 8,7 Mbp/s-ról 28,5 Mbp/s-ra növekszik.
5. A videó, a játékok és a multimédia az összes adatforgalom több mint 85 százalékát teszik majd ki
• Az IP alapú videóforgalom négyszeresére nő 2022-re, és a teljes IP alapú adatforgalom 82 százalékát teszi majd ki.
• Az internetes játékok forgalma kilencszeresére növekszik majd 2017 és 2022 között, így a teljes IP alapú adatforgalom 4 százalékát teszi majd ki.
• Emellett a virtuális és kiterjesztett valósághoz kapcsolódó alkalmazások és eszközök forgalma is jelentősen növekszik majd 2022-re.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.