Kövess minket!

Tech

A hálózatok forradalmának korában élünk

A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum októberben a hálózati gondolkodás mélységeibe, tudományába, filozófiájába és művészetébe vezette be az érdeklődőket.

Hogyan lehet vizsgálni a társadalmi, kulturális jelenségeket a hálózati gondolkodás megközelítéséből? Vajon meg lehet jeleníteni és befogadhatóan vizualizálni ezeket a kapcsolatokat? A Magyar Telekom főtámogatásával október 10-én a Ludwig Múzeumban nyílt meg a BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás Barabási Albert-László eredményeit mutatja be. A 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében megvalósuló tárlat eddig sokak számára ismeretlen dimenzióját tárja fel a mindennapi élet megannyi jelenségének hátterében megfigyelhető hálózatoknak.

Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek magától értetődően nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni. Ennek tudtával sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan kerülhet a hálózattudomány egy művészeti kiállítótérbe? A szervezők szándékai szerint a tárlat egy újszerű, izgalmas kísérlet, mely rámutat a hálózatok működésének társadalmi jelentőségére, s ezáltal kiemeli a jelenséget a kutatólabor falai közül. A tudományos eredmények, a feltárt mintázatok a múzeum falai között új kontextust nyernek, s ebben a megvilágításban a megfigyelések és hipotézisek egyre inkább esztétikai minőségként, jelentésként, üzenetként tűnnek föl.

A Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építünk, üzemeltetünk és meggyőződésünk, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk. Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megmondani – legfeljebb sejtjük – milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk és Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről

– emelte ki a kiállításhoz kapcsolódó Most Fórumon tartott köszöntőjében Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. Winkler Nóra művészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetés során a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járták körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt:

Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése termeti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne résztvevő szereplők hálózataként működik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.

Tech

Lázas betegeknek segít a magyar mobilapplikáció

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) által fejlesztett alkalmazás segít eldönteni a szülőknek, adjanak-e lázcsillapítót a beteg gyereknek.

Közzétéve:

A PTE tájékoztatása szerint Szőke Henrik csecsemő- és gyerekorvos, az intézmény egyetemi adjunktusa, megbízott tanszékvezetője mintegy 20 tagú csapatával – mások mellett orvosokkal, egészségügyi, szociológiai és pedagógiai szakemberekkel, programozókkal és tapasztalt szülőkkel – fejlesztette ki a FeverFriend (LázBarát) nevű alkalmazást.

Az okostelefonokra ingyenesen telepíthető, magyar és angol nyelven elérhető döntéstámogató applikációról a szakember az egyetem portáljának, az univpecs.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy

a ma elfogadott orvosszakmai protokoll szerint csak kivételes helyzetekben kell lázat csillapítani, akkor, ha megsérül az idegrendszeri hőközpont, agyi nyomásfokozódás lép fel, vagy a páciensnek ritka szívbetegsége van.

Közölte: a tapasztalatok szerint abban az esetben, ha a lázat gyógyszeresen csökkentik a betegek, a legtöbb esetben az immunrendszer működését is részben visszafogják.

Szőke Henrik szerint a LázBarát alkalmazással nagy biztonsággal besorolható a beteg lázas állapota alacsony, közepes és magas kockázatú típusba, ami azért fontos, mert a szülők összekeverik a láz magasságát és a lázat kiváltó ok súlyosságát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

enyhe hőemelkedés is jelezhet súlyos betegséget, például egy agyhártyagyulladás kezdetét, és egyszerű vírusos fertőzés is járhat nagyon magas, 40 fokos lázzal.

Az alkalmazás figyelembe veszi,

  • hány napja lázas a gyerek,
  • hány éves,
  • mekkora a súlya,
  • milyen magas a légzés- és pulzusszáma,
  • milyen a bőre állapota,
  • mikor ivott,
  • mikor hányt,

majd javaslatot tesz házi gyógymódok (folyadékbevitel, langyos fürdő, borogatás) alkalmazására is.

Szőke Henrik közölte: az applikáció kifejlesztésében részt vett az Országos Mentőszolgálat, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei területi szervezete és a német Witten/Herdeckei Egyetem.

Az applikáció december óta elérhető éles verziójának már több száz regisztrált felhasználója van – nyilatkozta a szakember.

Tovább olvasom

Tech

Növelte nyereségét a telekommunikációs piac egyik vezető cége

A Magyar Telekom adózott eredménye 22,9 százalékkal, 16,0 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, a 2020-as éves nyereség 4,1 százalékkal, 46,3 milliárd forintra emelkedett, összes bevétele a negyedévben 3,6 százalékkal, 188,9 milliárd forintra, az év egészében egy százalékkal 673 milliárd forintra bővült.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A társaságnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentése szerint, a negyedévben az adózott eredmény a magasabb adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A 2020-as évet tekintve az EBITDA javulása ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését.    

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,6 százalékkal, 62,6 milliárd forintra emelkedett 2020 negyedik negyedévében, míg 2020-ban 2,4 százalékkal, 225,9 milliárd forintra, a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb közvetett költségek következtében – tették hozzá.

A jelentés szerint a mobilbevételek éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 3,6 százalékkal, 97,9 milliárd forintra, illetve a teljes év tekintetében 2,9 százalékkal, 364,6 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, amely teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.

A rendszerintegrációs és IT (‘RI/IT’) bevételek 2020 negyedik negyedévében mérsékelten nőttek, 33,0 milliárd forintot elérve. Magyarországon a bevételek csökkenésének mértéke éves összevetésben 2,9 százalékra lassult 2020 negyedik negyedévében, ami a közszféra és a pénzügyi szektor számára teljesített magasabb projektvolumeneket tükrözi, míg Észak-Macedóniában erős növekedést okozott egy hardver leszállítási projekt.

A teljes 2020-as év tekintetében az RI/ IT bevételek 10,2 százalékkal, 89,5 milliárd forintra csökkentek elsősorban a magyarországi közszféra számára végzett alacsonyabb implementációs projekt volumen miatt, melyet nem tudtak ellensúlyozni az észak-macedóniai testreszabott projektekből származó magasabb bevételek – írták.

A 2020 negyedik negyedéves árbevétel-bővülés köszönhető a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének, a magasabb volumenű készülékértékesítésnek, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatásnak. A teljes éves árbevétel növekedése pedig annak köszönhető, hogy a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesése mérsékelte a fent említett pozitív hatásokat.

A jelentésben Rékasi Tibor vezérigazgató kifejtette, a negyedik negyedévben erős eredményeket értek el, az EBITDA 5 milliárd forinttal 56,6 milliárd forintra nőtt. 2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vezetékes és mobilhálózataik fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése tavaly felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. 2021-ben a működési környezet változékonysága ellenére, továbbra is növekedési pályán maradnak – tette hozzá.

Közölték azt is, hogy a tavalyi nyereség terhére részvényenként 15 forint a fizetendő osztalék. Ez továbbá kiegészül 10,2 milliárd forint keretösszegű részvény-visszavásárlással, amelynek egy részvényre vetített értéke 10 forintnak felel meg.

A Telekom részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 335 forint, a legmagasabb 427,5 forint volt. Csütörtökön a Magyar Telekom árfolyama 5,5 forinttal, 1,34 százalékkal 415,50 forintra emelkedett.

Tovább olvasom

Tech

Új rendelet jöhet az uniós roaming-díjakról

Az Európai Bizottság új rendeletet terjesztett elő annak biztosítására, hogy továbbra is többletköltségek nélkül legyen használható a mobiltelefon az Európai Unión belül tett utazások során – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Európai Unió 2017 júniusában törölte el a roamingdíjakat, azóta az európaiak az unión belüli utazásaik során ugyanúgy használhatják mobiltelefonjukat hívásra, SMS-ezésre és internetezésre, mint saját országukban, többletköltségek nélkül, de csak három egymást követő hónapon keresztül.

Ezen túl a szolgáltatók külföldi tarifatáblázatot alkalmazhatnak. A barangolásról szóló rendelet 2022 júniusáig van hatályban.

Ezt kívánja az EB további 10 évvel meghosszabbítani, a koronavírus-válság utáni mobilitást megkönnyítése érdekében. Emellett jobb barangolási szolgáltatásokat is biztosítanának az utazók számára.

A javaslat szerint a fogyasztók ugyanolyan minőségű és sebességű mobilinternet-kapcsolathoz juthatnak hozzá külföldön, mint otthon, ha ennek a célország mobilhálózatában megvannak a technikai feltételei.

Az új szabályok ezen felül hatékony hozzáférést biztosítanak majd a segélyhívó szolgálatokhoz, és elősegítik, hogy a fogyasztók tudatában legyenek a barangolás során használt értéknövelt szolgáltatásokkal kapcsolatos pluszköltségeknek.

Tovább olvasom