Kövess minket!

Tech

A gyerekek 13 százaléka napi 4 óránál is többet tölt a neten

A gyerekek 13,2 százaléka 4 óránál is több időt tölt el a világhálón napi szinten a legnagyobb magyar programozóiskola, a Logiscool kutatása szerint.

A most ötödik születésnapját ünneplő Logiscool iskoláiban több tízezer diák kezdett el programozást tanulni az elmúlt években. Erre a tapasztalatra építve indították el a jelenlegi felmérést, amely a Logiscoolos gyerekek internet-használati szokásait térképezte fel. A kutatásban részt vett diákok válaszai azt mutatták, hogy mind a fiatalabb (6-12 éves), mind az idősebb (13-18) korosztály jelentős része napi szinten internetezik, és a világhálón eltöltött idő az életkor emelkedésével egyenes arányban nő. Az internethozzáférést az is segíti, hogy a gyerekek egyre fiatalabban (a válaszadók 8-9 éves koruk között) kapják meg az első okos telefonjukat, ami újabb – zsebben hordható – kaput nyit a digitális térre – áll közleményben.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a gyerekek nagy része átlagosan 1-2 órát internetezik napi szinten, de a szélsőségekre is van példa: a fiúk 14,3 százaléka, míg a lányok 8,6 százaléka négy óránál is több időt tölt a világhálón. Ez idő alatt nagyrészt videójátékokkal játszanak (75%), de ezt sokszor barátaikkal közösen teszik, így a játékok nem csak kikapcsolják és fejlesztik őket, hanem egyfajta találkozási pontot is jelentenek a fiatalok számára. Emellett érdekes, vicces videókat (74%), valamint filmeket és sorozatokat (54%) néznek leginkább. A szórakozás mellett azonban a tanulásra is marad idő: a gyerekek több mint fele (51%) a házi feladatok és beadandó dolgozatok elkészítéséhez is használja a netet.

Az internet hatással van arra is, hogy kit tekintenek követendő példának. A fiatalok több mint harmada (39%) online véleményvezéreket (youtuberek, gamerek) nevezett meg példaképeként. A dobogó második helyét ismert sportolók (17%), míg a harmadik helyet nem más, mint maguk a szülők foglalták el (15%). Vagyis komoly befolyással bírnak a gyerekek által követett véleményvezérek (akik nem egyszer saját kortársaik közül kerülnek ki), de a szülői minta továbbra sem elhanyagolható.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a napi átlagos 1-2 óra házi feladat írás mellett a gyerekek nagy része 2-3 fajta különórára is jár hetente. A programozáson túl a sport (65,4%), az iskolai szakkörök (24,9%), a nyelvtanulás (23,3%) és a zenetanulás (20,5) jelent meg a leggyakoribb iskola utáni elfoglaltságként. Ilyen fokú leterheltség mellett nagyon nem mindegy, hogy a választott különórák valóban hozzájárulnak-e a gyerekek fejlődéséhez. Így kiemelten fontos eredmény, hogy saját bevallásuk szerint a fiatalok több mint egyharmada jobban tud figyelni az órákon, amióta programozást tanul, és a matematikát is jobban szereti. Mindez összecseng a nemzetközi kutatások eredményeivel, amik szerint a programozás tanulása amellett, hogy fejleszti a problémamegoldó képességet, kitartásra nevel és magabiztosabbá teszi a gyerekeket, pozitívan hat a koncentrációra is.

A felmérés alátámasztotta, hogy az internet és az okos eszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyerekek életében. Így a legkevésbé sem elhanyagolható, hogy mi történik a digitális világban, vagyis, hogy a fiatalok csupán passzív felhasználói, vagy aktív alakítói lesznek-e ennek a térnek. A Logiscool a következő napokban országszerte 43 helyszínen szervez nyílt napokat, ahol a szülők és a gyerekek együtt tapasztalhatják meg, hogy milyen a digitális világ aktív alakítójává válni, vagyis mit takar az élményalapú programozás. A nyílt napokra és a február 4-től induló kurzusokra a www.logiscool.com oldalon lehet jelentkezni 2019. február végéig.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom