Kövess minket!

Tech

A földi települések fejlődését térképezik fel a világűrből

Az átfogó adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A világ lakossága 2050-re eléri a 9,7 milliárdot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának adatai szerint. Városokban él ma már az emberiség 55 százaléka, ez az arány 2050-re 68 százalékra nő. A gyors és nem tervezett urbanizáció a klímaváltozás kihívásaival párosulva a légszennyezés növelését, a katasztrófák általi sebezhetőséget, az erőforrásokkal – a víz, alapanyag és energia – való gazdálkodással kapcsolatos kérdések számát növeli – olvasható az ESA honlapján.  

A városiasodás jelenlegi folyamatainak jobb megértését fogja szolgálni a világ települései lábnyomának (World Settlement Footprint – WSF) feltérképezése, amely két különálló adatbázis, az egyik a WSF 2019, a másik a WSF Evolution.

A WSF 2019, amely páratlan részletességgel és pontossággal biztosít információkat a településekről, az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdas misszióinak adatait használja fel, míg a WSF Evolution az amerikai Landsat műhold által 1985 és 2015 között gyűjtött hétmillió felvételt dolgozza fel, amelyek az emberi települések növekedését mutatja be évről évre.  

Ezek az új adatbázisok jól fogják szolgálni az országok statisztikai hatóságait, a civil társadalmat és nemzetközi szervezeteket.

“A világ településeinek lábnyoma olyan ismeretalapot nyújt, amely segítheti a kutatókat, a kormányzati szerveket, a városok tervezőit, hogy jobban megértsék, miként megy végbe az urbanizálódás, és hozzájárul a fenntartható városi fejlődési stratégiák elkészítéséhez, a jól informált politikai döntések meghozatalához helyi és nemzeti szintén”

– idézte Mattia Maconcinit, a DLR illetékesét az ESA honlapja.

Mindkét adatbázis elérhető a DLR Földmegfigyelő Központjának geoszolgáltatások portáljáról.

Tech

Együttműködik a jegybank és a kibervédelmi intézet

A kiberbiztonság növelése érdekében rendszeres konzultációval, közös konferenciák és képzések szervezésével is segítik egymás munkáját.

Közzétéve:

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ–NKI) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai pénzügyi rendszer kiberkockázatainak hatékony csökkentése, illetve a kiberbiztonság magas szintre emelése érdekében – tájékoztatta a jegybank pénteken az MTI-t.

A két szervezet a közös cél érdekében rendszeres konzultációval, közös konferenciák és képzések szervezésével is segíti egymás munkáját – áll a közleményben.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevében Kiss Csaba főigazgató, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodását a kiberkockázatok hatékony csökkentése érdekében a pénzügyi szektorban.

A megállapodás hangsúlyozza, az MNB többek között nyomon követi az innovatív technológiai megoldások (például blokklánc, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) fejlődését, elterjedésének alakulását, az e megoldásokban rejlő lehetőségek támogatásának és a kapcsolódó kockázatok kezelésének irányait. Emellett figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi pénzügyi technológiai és innovációs trendeket, a FinTech cégek által hozott új technológiákat, koncepciókat, az innovátorokat, az intézmények által alkalmazott technológiákat és digitális stratégiákat is. E körben az MNB kiemelten monitorozza a kiberkockázatok, veszélyek és fenyegetések lehetséges előfordulásának módjait és helyeit, mind a jegybankot, mind a pénzügyi közvetítőrendszert illetően.

Az NBSZ szervezeti keretei között működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet ellátja az eseménykezelési feladatokat és a hatósági felügyeletet a létfontosságú információs rendszereknél és rendszerelemeknél, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott bejelentésköteles szolgáltatók (online piactér, internetes keresőszolgáltatás, felhőszolgáltatás) esetében. Továbbá feladatai közé tartozik a “nemzeti kapcsolattartó pont” működtetése, amelynek célja az Európai Unión belüli nagy hatású kiberincidensek hazai koordinálása, az incidensekkel kapcsolatos jelentések fogadása, küldése a nemzetközi partnerszervezeteknek.

A két intézmény szorosabb partneri együttműködése erősíti a pénzügyi piacokon észlelt kiberbiztonsági problémák, anomáliák kiküszöbölésének lehetőségét. Megteremti azt a keretet, amely révén a felek feladataik ellátása érdekében, a jogszabályokban előírt együttműködésen túl, kölcsönösen segíthetik egymás munkáját – ismertette a közlemény.

Az együttműködési dokumentum alapján a két intézmény rendszeresen megosztja egymással a témával kapcsolatos fontosabb hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat. Erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán is.

A felek célul tűzték ki többek között a pénzügyi szektor kiberbiztonsági ellenállóképességének tesztelését, felmérését és fejlesztését célzó gyakorlatok szervezését. Emellett kölcsönösen együttműködnek és részt vesznek az ilyen gyakorlatok kapcsán felmerülő feladatokban is. Elősegítik a pénzügyi fogyasztók biztonságtudatosságának növelését a digitális banki csatornák használata és egyéb online tevékenységek során.

Mindezek mellett a két intézmény egyeztet a digitális jegybankpénz kutatásával, tesztelésével, működtetésével kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokról és kérdésekről is.

Tovább olvasom

Tech

Az Apple mégsem fog kutatni a pedofília után

Egy évnyi huzavonát követően letett a felhasználók feltöltött képeinek elemzéséről.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Tavaly ősszel az Apple jelentős vitákat kiváltott elképzeléssel rukkolt elő, az amerikai National Center for Missing & Exploited Children (Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központja) szervezettel együttműködve meg kívánta kezdeni a pedofil fotók utáni kutatást a felhasználók eszközein.

A rendszer úgy működött volna, hogy az iCloud Photos felhőtárhelyre menteni kívánt képekről a feltöltésük előtt digitális ujjlenyomatot készítettek volna az iPhone, iPad és Mac eszközök, majd az ujjlenyomatot összevetették volna a szervezet adatbázisában lévő, megerősítetten pedofil képek ujjlenyomataival. Ezzel az Apple meg tudta volna akadályozni azt, hogy a képek felkerüljenek a szervereire, de mégis lehetőség nyílt volna a tetten ért felhasználók rendőrségnek való jelentésére.

Az ötlet óriási vitákat generált, hiszen egyrészt a gépi rendszer tökéletlenségéből fakadó téves riasztások miatt ártatlan embereket hurcolhattak volna meg, másrészt pedig egyes kormányok visszaélhettek volna a műszaki lehetőséggel, például törvényen át kötelezhették volna az Apple-t az általuk biztosított ujjlenyomatos adatbázis használatára, hogy leleplezzék a politikai ellenfeleiket.

Az ujjlenyomatos rendszer miatt az Apple képtelen lett volna megállapítani, hogy a riasztást generált képen pedofília, vagy mondjuk egy üldözött mozgalom szimbóluma látható-e.

Wall Street Jorunalnek adott interjújában az Apple szoftveres részlegének vezetője megerősítette, hogy a vállalat a felhasználói adatok végponttól végpontig történő titkosítására fókuszál, mindeközben pedig teljesen lekerült a terítékről a gyermekbántalmazásos képek utáni kutatás az eszközein – tette hozzá az Origo.hu.

Tovább olvasom

Tech

Kongatja a vészharangot a Google Chrome

Az operációs rendszerük elhagyására kezdte kérni a felhasználóinak egy részét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Jelentős terhet készül ledobni a válláról a Microsoft, utoljára a 2023. januári hibajavító kedden fog biztonsági frissítéseket kiadni a Windows 7 SP1, a Windows 8.1, továbbá a Windows Server 2012 R2 operációs rendszereihez, a kérdéses naptól fogva örökre elengedi mindhárom kezét.

A helyzet miatt a Google Chrome legfrissebb változata most értesítést kezdett megjeleníteni az operációs rendszereken lévő felhasználóinak, amely szerint a jövőben csak akkor kapnak majd frissítéseket a böngészőhöz, ha legalább Windows 10-et futtatnak. A böngésző címsora alatt megjelenő értesítőcsík ugyan eltüntethető az X-re való kattintással, azonban a böngésző minden egyes elindítását követően megjelenik, ami talán indokolatlanul bosszantó és agresszív megoldás a Google részéről.

Az érintett operációs rendszereket futtató számítógépeken potenciálisan futtatható lehet a Windows 10, emellett a Linuxra való átállás és a másik PC beszerzése is opció lehet a tulajdonosaik számára.

A biztonsági frissítéseket már nem kapó Windowsok használata erősen ellenjavallt – tette hozzá az Origo.hu

Tovább olvasom