Kövess minket!

Tech

A Facebook és a Twitter idehaza sem tűri az ellenvéleményt

|

Az elmúlt időszakban szerte a világon számos jobboldali politikus, véleményvezér és internetes hírportál került a Facebook és a Twitter virtuális feketelistájára, amiért a liberális kánonnal megegyező vélemények ellen emelt szót. A legnagyobb közösségi oldalak idehaza egyebek mellett Varga Juditot, Kovács Zoltánt, valamint Magyarország kormányának Twitter-oldalát is megpróbálták már elhallgattatni.

Bár köztudott, hogy idehaza a legnagyobb előszeretettel a Facebook tiltja le a konzervatív hangokat a közösségi hálóról, a Twitter is gyakran tünteti el a neki nem tetsző nézeteket a virtuális térből. Alig néhány napja Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár fiókja szúrt szemet a Twitternek, akit minden indoklás és magyarázat nélkül az említett közösségi oldal kétszáz követőtől fosztott meg – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Szintén emlékezetes eset – amelyet Kovács Zoltán is felidézett – amikor

tavaly szeptember 30-án a Twitter Magyarország kormányának hivatalos fiókját, az About Hungaryt tiltotta le, pontosan abban az időpontban, amikor Soros György egyik hű szövetségese, az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová az uniós tagállamokról készült jogállamisági jelentését mutatta be a brüsszeli bizottság előtt.

A hazai balliberális média először azzal igyekezett magyarázni a lépést, hogy a kormány fiókját a Twitter „alapelveinek megsértése” miatt függesztették fel, nem sokkal később pedig már arról írt, hogy az egy órás felfüggesztés pusztán csak egy tévedés miatt történt, hivatalos bocsánatkérés vagy válaszlevél a közösségi platform részéről viszont azóta sem érkezett.

Érdekes módon szeptember utolsó napján

a Twitter ugyanígy járt el a közép-európai eseményekről hírt adó, jobboldali beállítottságú Remix News fiókjával is. Mindezt ráadásul aznap tették, amikor a hírportál interjút közölt Tomasz Sakiewiczcsel, a szintén jobboldali Telewizja Republika tévécsatorna vezérigazgató-helyettesével arról, hogy a Twitter a csatorna angol nyelvű híroldalának fiókját, a Poland Dailyt is letiltotta.

A Twitter virtuális feketelistájára nemrégiben a Vasárnap.hu is felkerült. A konzervatív hírportál azért kapott büntetést, mert az Egyesült Államokban zajló legújabb genderőrületről tájékoztatta az olvasóit. A frissen újraválasztott demokrata Nancy Pelosi házelnök ugyanis közölte, hogy gendersemleges felszólalási rendszert vezetnének be az amerikai képviselőházban. Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy az apa és az anya helyett a szülőt, a fiú és a lány helyett a gyermeket, a férj és feleség szavak helyett pedig a házastárs lenne használatos.

Természetesen a Twitterhez hasonlóan a Facebook sem tűri meg az olyan felhasználókat, akik szót emelnek az LMBTQ-lobbi ellen.

Tavaly augusztusban Szentesi Zöldi László Facebook-fiókja például azért kapott harmincnapos tiltást, mert a publicista szolidaritást vállalt Novák Előddel, a Mi Hazánk Mozgalom alelnökével, aki a Pride Fesztivál idején a budapesti Városháza után Újbuda önkormányzatának épületéről is eltávolította a szivárványos zászlót.

A Facebook ezt követően is „tette a dolgát”:

a Zuckerberg-galaxis decemberben Varga Judit igazságügyi minisztert is cenzúrázta, akinek a 2022-es választások és a közösségi média kiemelt szerepének összefüggését magyarázó bejegyzése után történtek változások a Facebook-oldalán.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a korábbiakhoz képest töredékére (negyedére-ötödére) esett vissza a bejegyzéseinek elérése, ennek eredményeként pedig a politikai üzenetek is jóval kevesebb emberhez jutnak el ezen a csatornán. Ezt követően a miniszter emlékeztetett: az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett az Igazságügyi Minisztériumban létrehozták a Digitális Szabadság Bizottságot, hogy átláthatóvá váljon a technológiai óriáscégek működése, és biztosítható legyen a demokratikus alapjogok érvényesülése is.

Borítókép: illusztráció

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom