Tech
A 4iG megháromszorozta első féléves eredményét
A 4iG az év első hat hónapjában 1,6 milliárd forint adózott eredményt és 121,85 milliárd forint árbevételt ért el, mindkettő több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak – közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett nemzetközi pénzügyi standardok (IFRS) szerint készített beszámolójában.
A tavalyi azonos időszakban 32,1 milliárd forint árbevétellel és 492 millió forint adózott eredménnyel zártak.
A növekedést az elmúlt hónapokban végrehajtott akvizíciók segítették, így a forgalom 73 százaléka a távközlési vállalatok tevékenységéből származott
– írták.
Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) az első fél év végére 6,3 forintra emelkedett a bázis időszaki 5,3 forintról, 18,8 százalékkal nőtt.
Fennállásának egyik legsikeresebb időszakát zárta az év első hat hónapjában a 4iG, amely Magyarország egyik vezető, komplex szolgáltatásokat nyújtó, regionális cégcsoportjává fejlődött
– írták közleményükben.
A közlemény szerint a romló gazdasági hatásokat ellensúlyozta a bevételek diverzifikációja, és a távközlési üzletágban megkezdett konszolidációs folyamatok.
A távközlési szektor gyors növekedése számos stratégiai előnnyel járt, így a magasabb marzsok mellett a bevételek is egyenletesebben oszlanak meg. A nyugat-balkáni terjeszkedéssel a bevételek megoszlása földrajzilag is diverzifikáltábbá vált.
Az informatikai szektor első féléves teljesítményében szerepet játszott, hogy visszaestek a piaci és állami megrendelések, amelyek a menedzsment várakozásai szerint az év második fél évére ütemeződhetnek át – tették hozzá.
A beszámoló szerint az akvizíciók finanszírozására a 4iG a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában tavaly decemberben összesen 370,75 milliárd forint össznévértékben bocsátott ki kötvényeket. A társaság 2022. június 30-i hosszú lejáratú adóssága 561,29 milliárd forint volt, jelentősen elmarad a kötvénykibocsátásban alkalmazott hitelminősítő által 2022 végére meghatározott 618,40 milliárd forint összegű adósságmaximumtól.
A társaság piaci kapitalizációja 2022. június 30-án 236 milliárd forint volt, saját tőkéje 291 milliárd forintot tett ki.
A nemzetközi portfólióban megkezdődött az ALBtelecom és a One Telecommunications összeolvadása, ezzel Albánia egyik vezető, teljeskörű szolgáltatásokat kínáló szolgáltatója jön létre.
A One Crna Gora sikeres márkaváltásának köszönhetően továbbra is Montenegró prémium mobilszolgáltatója. Megalakult a tiranai székhelyű 4iG Western Balkan, amely a társaság nyugat-balkáni érdekeltségeinek operatív működését koordinálja, ezzel hatékonyabb vállalatirányítást tesz lehetővé – emlékeztettek közleményükben nemzetközi aktivitásukra.
A 4iG a magyar állammal közösen előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásáról, a cég 51, az állam 49 százalékos részesedést szerezhet Magyarország második legnagyobb távközlési vállalatában. Így 4iG a vezetékes távközlési szolgáltatások mellett a mobilpiacon is Magyarország egyik meghatározó szereplőjévé válhat
– idézték fel az augusztusi bejelentésüket.
A társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója, részvényei 857 forinton zártak kedden, értékük az elmúlt 12 hónapban 670 és 1134 forint között változott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székházának bejárata a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.