Kövess minket!

Tech

35 éves a Windows

35. születésnapját ünnepli a világ legnépszerűbb számítógépes operációs rendszere, a Windows. Mit mutatott nekünk az évek során és milyen újdonságokkal szolgál a Windows 10?

Több okból is fontos 2020 a Microsoftnak: egyszerre lett 35 éves a Windows, mint fogalom, 25 éves a Windows 95, illetve érte el még márciusban az aktív felhasználók száma a havi 1 milliárdot. Óriási szám ez, amelyből jól látszik, hogy

valóban a Windows a világon a legszélesebb körben használt operációs rendszer, amely emberek millióinak munkáját és életét könnyíti meg nap, mint nap.

Menjünk most kicsit vissza az időben, nézzük meg, miként változott a Windows az idők során, és milyen érdekes funkciókkal újult meg!

Windows 1.0: a legtovább támogatott operációs rendszer

Első állomásunk 1985 novembere: ekkor jelent meg még öt darab 5,25”-es floppylemezen a Windows 1.0, melynek grafikus felülete ugyan még kezdetleges volt (az ablakok például nem voltak képesek átfedni egymást), de kisebb korlátokkal lehetővé tette már programok párhuzamos futtatását és a feladatok közti váltást. Érkezett vele pár alapszintű segédprogram és egy egyszerű szövegszerkesztő – a számológép vagy a Paint viszont még sehol sem volt. A ma Office-ként ismert programcsomag első elemei is messze jártak: az Excel a Windows 2.0-val (1987-ben), a Word pedig a Windows 3.0-val (1989-ben) együtt jelent meg.

A korai Windows felület megjelenését nagy mértékben korlátozták az akkor elérhető grafikus megoldások, hiszen csak CGA, EGA vagy a monokróm Hercules kártyákkal működött, a későbbi VGA támogatása csak a Windows 1.04-ben jelent meg. A hardverigény akkori szemmel nézve még éppen elfogadható volt: két floppymeghajtó és 256 KB RAM elég volt az elindításához. Érdekessége még, hogy a Microsoft a támogatást csak 2001 december 31-én szüntette meg, ezzel (eddig legalábbis) a történelem leghosszabb ideig támogatott operációs rendszerévé vált.

A Windows 95

Az elsősorban a DOS operációs rendszert grafikus felülettel kiegészítő Windows 1.x, 2.x, 3.x után az otthoni felhasználóknak a Windows 95 jelentette az áttörést. A Microsoft óriási kampánnyal készítette elő megjelenését, például megvásárolta a “Start Me Up” dal jogait a Rolling Stones-tól, kibontott egy 100 méteres transzparenst Toronto felett, és az Egyesült Királyságban pedig a The Times magazinból 1,5 millió példányt tett elérhetővé ingyen a megjelenés napján. A Windows 95 sok örökséget hagyott velünk: itt vezették be a Start gombot, a Start menüt, a Tálcát, itt jelent meg az Internet Explorer is. Az operációs rendszer az internet elterjedésében is nagy segítséget nyújtott, és ugyan még mindig DOS-alapú volt, de a minimális rendszerkövetelmények már magasabbak voltak: 4 MB RAM, 50 MB lemezterület és VGA grafika kellett az elindításához. A Windows 95 utódai a Windows 98 és a Windows ME voltak, majd a Windows XP tett végül pontot a Windows 9.x sorozatra.

Vissza a jövőbe

Visszatérve 2020-ba, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a Windowsnak komoly szerep jutott az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésében. Melynek persze továbbra sincs vége, így a Microsoft is folyamatosan fejleszti operációs rendszerét, újabb és újabb funkciókkal bővíti tudását. Egyre szélesebb körben támaszkodik például az internet kínálta lehetőségekre: elég egy online fiók, és a felhasználó szinkronizálhatja adatait a PC, a mobil és a játékkonzol között, a szükséges szoftverek pedig a cég által üzemeltetett Microsoft Store-ból tölthetők le.

Időközben az Internet Explorert felváltotta a Microsoft Edge alkalmazás, amely gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb (például a Gyűjtemények alkalmazással tárolhatja a vásárlások vagy az iskolai keresések adatait). És nem feledkezhetünk meg más új funkciókról sem, például a Math Input panelről, amely a beírt matematikai képleteket, karaktereket szöveggé alakítja. A Számológép immár nemcsak az alapvető műveletekre képes, hanem valuták közötti konverzióra, illetve a térfogat, a hossz, az energia és más mértékegységek átváltására is.

Aki munkára használja a számítógépet, annak életét a virtuális asztalok könnyítik meg, melyekre szétválogathatja a különböző feladatokhoz tartozó alkalmazásokat, majd billentyűparancsok (Win+Ctrl+ kurzormozgató nyilak) segítségével egyszerűen válthat közöttük.

Az OS lehetőséget ad arra is, hogy távolról, egy másik eszközről is elérhessük számítógépünket, egy másik új szolgáltatása pedig a Windows Sandbox, amelyben gyanús alkalmazásokat és webhelyeket tesztelhet az elsődleges rendszer veszélyeztetése nélkül.

A Windows 10 számos érdekes funkciót tartalmaz tehát a munkavégzés egyszerűbbé, gyorsabbá tétele érdekében, melyek a jelenlegi, a munkahely forradalmi átalakulását hozó időszakban különösen hasznosak lehetnek, így az otthoni iroda már nem csupán egy érdekes előny, hanem egy olyan modern munkamódszer, amely időt takarít meg, tiszteletben tartva egyéni munkatempónkat és életritmusunkat. Kétségtelen, hogy a Windows 10 kiváló eszköz a hatékony munkavégzéshez bárhol, bármikor.


Borítókép: illusztráció

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom

Tech

Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program

Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.

Közzétéve:

Borítóképünkön a programban résztvevő diákon láthatók, fotó: Facebook/High-Tech Suli

A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.

A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:

  • a Cecei Általános Iskola,
  • a Csopaki Református Általános Iskola,
  • a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
  • a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
  • a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
  • a Szegedi Gregor József Általános Iskola.

Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint

az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.

Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.

A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.

Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.

A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.

Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.

Tovább olvasom

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom