Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.

Áder János hangsúlyozta: az Egyesült Államokban az idei kampányban volt először meghatározó téma a klímapolitika, a klímaváltozás elleni küzdelem Joe Biden új elnök választások után megfogalmazott négy fő célja közt is szerepel.

Hozzátette: az új elnök első intézkedései közt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozni kíván a párizsi klímaegyezményhez, leállította a Keystone olajvezeték építését és az északi sarkvidéki vadrezervátumban az olajfúrásokat, valamint felállított egy közgazdasági munkacsoportot az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásainak vizsgálatára.

Bartus Gábor látványosnak nevezte a kezdetet, azonban hozzátette, hogy az amerikai elnökök eddig nem igazán tudtak befolyást gyakorolni az amerikai gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátására. A lényeges változást olyan technológiai, üzleti változások, mint a palagáz-technológia, továbbá az amerikai legfelsőbb bíróság döntései hoztak.

Az államfő megjegyezte:

az Egyesült Államok világszinten nagyjából a levegőszennyező anyagok kibocsátásának 15 százalékáért felelős, Kínával együtt pedig több mint a harmadáért felel, amiből az látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok nélkül nem lehet hatékony klímapolitikát folytatni.

Áder János szerint Donald Trump volt amerikai elnököt joggal nevezték klímaszkeptikusnak, de hivatali ideje alatt nem nőtt országa kibocsátása, sőt a koronavírus-járvány hatására 2020-ban mintegy 9 százalékkal csökkent.

Bartus Gábor szerint olyan intézkedésekre kellene törekedni, ami a gazdaság logikájába építi be a környezetvédelmet. Jó példaként említette az európai árrendszert a szén-dioxid-kibocsátás esetén. Ezt Áder János is kiszámítható módszernek nevezte, mert a cégek felkészülhetnek arra, milyen környezetpolitikát és fejlesztéseket kell megvalósítaniuk.

Áder János kitért arra, hogy Biden 2000 milliárd dollárt – az Egyesült Államok GDP-jének 10 százalékát – fordítaná a klímacélokra, de a köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek elérése szemléletváltást is igényel az átlagemberektől.

Bartus Gábor úgy véli, hogy

ha környezeti adókkal vagy más technikákkal beáraznák a gazdaságba a környezetszennyezést, akkor létre lehetne hozni egy szabadkereskedelmi övezetet, az ezen kívül esőktől pedig kikényszeríthetnék a környezetvédelmi beruházásokat.

Ha az Egyesült Államok, Kína és az EU így gondolkodna, ahhoz mindenkinek alkalmazkodnia kellene – emelte ki.

Áder János szerint erre azért is nagy szükség lenne, mert ha nincs a koronavírus-járvány 2020-ban, akkor messzebb lenne a világ most a párizsi célkitűzésektől, mint öt évvel ezelőtt.

Borítókép: illusztráció

Szlávik János,  a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa azt mondta, az a jó vakcina, amely Magyarországon van, és amelyet engedélyeztek az egészségügyi hatóságok. A biztonság nem kérdés – fogalmazott -, ezeknek az oltásoknak rendkívüli ritkák a komoly mellékhatásaik. A hatékonyságban már vannak különbségek, de attól, hogy egy vakcina 95 százalékos hatékonyságú, míg egy másik csupán 80, mindkettő megállítja a járványt, megakadályozza az emberek súlyos betegségét, halálát.

A mellékhatások nagyjából ugyanazok lehetnek, mint bármely más oltóanyagnál, például izomláz vagy fejfájás – közölte a főorvos. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gyermekekre és a terhes nőkre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.

Áder János kiemelte: Magyarország egyelőre nagyobb mennyiségű vakcinára vár, így nem lehet válogatni a készítmények közül. Felvetette azt a dilemmát, hogy valaki választhat: vár, akár nyárig, egy nyugati oltásra, vagy néhány napon belül beadat magának egy kevésbé modern kínait.

Szlávik János erre kijelentette, hogy a jó döntés a mielőbbi immunizáció. Nem azt kell nézni, hogy hány százalékos egy vakcina hatékonysága, hanem azt, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba – vélekedett.

Megjegyezte, hogy bár valóban van valamekkora esély az oltás ellenére is elkapni a fertőzést, abból kell kiindulni, hogy ezek a készítmények véget vethetnek a járványnak, életeket menthetnek.

A köztársasági elnök leszögezte, hogy ő vakcinapárti, a feleségével már decemberben regisztrált. Ugyanakkor a beszélgetés egy részében felvette “az ördög ügyvédjének” szerepét, és oltásellenes érveket sorolt fel, arra kérve a főorvost, hogy reagáljon azokra.

Szlávik János azt mondta, bár igaz, hogy még csupán egy éve adtak először koronavírus elleni vakcinát embereknek, de bizonyos előállítási technológiák több mint tíz esztendőre vezethetőek vissza, sőt az influenza ellen használt módszer hagyománya évszázados. Ráadásul az elmúlt esztendőben nem találtak komoly mellékhatást. Az oltásoknak nem igazán vannak hosszú távú káros mellékhatásaik, a felhasznált anyag napokon belül eltűnik a szervezetből, és csupán az immunválasz marad meg – hangsúlyozta.

Egy másik vakcinaellenes érvre reagálva a főorvos közölte, hogy nem létezik 100 százalékos hatékonyságú oltás.

Némelyek szerint a készítmény a kórokozó mutációi ellen nem nyújt védelmet. Szlávik János közölte, hogy a koronavírusok sajátossága a mutálódás, ez természetes folyamat. Ma már messze nem azt a kínai variánst kapják el az emberek, mint 2019 decemberében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy agresszívabb a kórokozó, a brit változat például csupán abban más, hogy gyorsabban terjed.

Komolyabb mutálódás akkor következne be, ha a koronavírus átjutna emberről emlősállatra, majd vissza, ilyet azonban még nem észleltek – emelte ki a főorvos. Azt mondta, hogy a tapasztalatok szerint az oltás hatékony a mutációk ellen, vagy néhány hét alatt tudnak rajta annyit változtatni, hogy az legyen.

Áder János kérdésére Szlávik János közölte, hogy amennyiben Magyarország sok vakcinát kapna, akkor hamar immunizálni tudnának tömegeket. Influenza ellen is rövid idő alatt milliószámra adnak be oltásokat – mutatott rá.

Az egyes államok maguk döntik el, hogy milyen sorrendben kapja meg a lakosság a vakcinákat. Magyarországon az egészségügyi dolgozók oltása nagyjából már befejeződött. A szociális intézmények lakói és alkalmazottjai után az idős krónikus betegek következnek. A főorvos azt mondta, hogy a népesség 60-70 százalékát kell immunizálni ahhoz, hogy el lehessen kerülni a nagy járványt.

A beszélgetés és a sorozat korábbi adásai ide kattintva érhetők el.

A Ráckevei (Soroksári)-Dunán Szigetszentmiklósnál történt olajszennyezésről beszélget Áder János köztársasági elnök Siklós Gabriellával az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjével legújabb podcastjában.

Áder János hangsúlyozta: a természetben okozott kár mellett a védekezés és a helyreállítás is jelentős munkát, valamint költséget jelent.

Siklós Gabriella felidézte: december 12-én, szombaton lakossági bejelentés érkezett a szennyezésről. A hatóság szakembere másfél órán belül a helyszínre ért, és szinte azonnal elrendelték a legmagasabb, harmadfokú vízkár-elhárítási készültséget. Még aznap harminc vízügyes szakember érkezett Szigetszentmiklósra, másnap pedig Győrből és Szolnokról is érkezett segítség, többek közt mocsárjáró gépekkel – tette hozzá.

A vízügyesek gyors reagálással néhány órán belül megakadályozták, hogy bejusson az élővízbe a szennyezés, az úszóláp megfogta a csatornából kifolyó olajat, de így is 150 méter merülőfallal mintegy 1830 négyzetméternyi területet kerítettek körbe a szóvivő tájékoztatása szerint.

Áder János megjegyezte: az úszóláp ritka jelenség Európában, és 20-40 év alatt alakul ki. Szigetszentmiklósnál egy 2,5 kilométer hosszú úszólápot sikerült természetvédelmi területként megőrizni, melynek egy körülbelül 60 méteres szakasza teljesen megsemmisült a szennyezés miatt. Azonban a gyors cselekvéssel sikerült megmenteni az úszóláp nagy részét és az élővízbe nem került olaj – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt szűk egy hónap elsődleges kárelhárítás költségei 200-250 millió forintra tehetők, a természetvédelmi szakemberekkel közösen végzett kármentesítés pedig újabb 100-150 millió forintot jelent. A helyszíni becslések alapján azonban akár több évtized is lehet, mire helyreáll a terület ökoszisztémája – mondta Siklós Gabriella.

Áder János kiemelte: a folyók szennyezésének 50 százalékát ipari, míg 25 százalékát mezőgazdasági eredetű szennyezés teszi ki. Egy liter olaj egymillió liter édesvíz beszennyezésére, tönkretételére képes, egy ilyen mértékű szennyezés pedig az ivóvíz-bázist és a mezőgazdasági öntözést is veszélyezheti, de akár a kiskertekben való öntözővíz-használat is lehetetlenné válik rövidebb-hosszabb időre – mondta a köztársasági elnök.

Úgy fogalmazott: folyóink tisztaságának megőrzése az öntözés, az ivóvíz tisztasága, a biológiai sokszínűség megőrzése szempontjából egyaránt fontos.