Kövess minket!

Művház

Zseniális magyar csemege 1979-ből a Star Warsról

A napokban kerül a mozikba a Csillagok háborúja 8. része. Egy ideje kering a neten egy vicces cikk, amit 1979-ben az első rész megjelenése idején közölt a Dunántúli Napló. Láthatóan a vasfüggönyön inneni magyar közönség és kritikusok nagyon nem tudtak mit kezdeni az űroperával.

A Dunántúli Napló 1979. augusztus 12-es számában jelent meg a filmkritika, amellyel kapcsolatban kicsit az az ember érzése a közhelyes mondatoknak köszönhetően, mintha a szerző nem is látta volna a filmet – a képet az ezmegigyhogy mikróblog túrta elő újabban.

(Frissítés: olvasónk jelezte, hogy a Napló szerzője nem láthatta a filmet, ugyanis azt Magyarországon először csak négy nappal a cikk megjelenését követően vetítették. Azaz a cikk nem is kritika, hanem kedvcsináló volt.)

Űrhajósok, az egyik főszereplő majommal

– olvasható a képaláírás.

A korabeli plakátfestészet is érdekesen alakult a Csillagok Háborúja bemutatásakor, hiszen számos darab még csak nem is emlékeztetett a filmben feltűnő lényekre.

Készítő: Felvidéki András – player.hu
Készítő: Hetényi Tibor – player.hu

Ha szeretne több hasonló plakátot látni azt itt megteheti.

Az utóbbi kép készítőjével, Hetényi Tiborral készült 2013-ban egy interjú, amelyből kiderül, hogy a művész nem tudott az alkotásai népszerűségéről. Ugyanakkor elmondja, hogy látta a filmet:

„Óriási élmény volt, egy barátomnak a kisfiát elvittem a munkavetítésre, és két hétig ő volt a császár utána az iskolában. Érdekes egyébként, hogy a mozik előtt annak idején voltak ezek a nagy panelek, amelyre ráfestettek részleteket a filmből vagy a plakátból. Na most pont ezt, a filmben nem szereplő figurát festették fel, amikor a Csillagok háborúját bemutatták. Mindenki azt hitte, hogy látja majd a filmben. Nagyon jót szórakoztam ezen.”

A Magyar Nemzet dícséretére válljon, hogy előásták az ő 1979-es kritikájukat, amely szintén érdekes állításokat tartalmaz:

„Például a szerző úgy hitte, hogy Luke Skywalker elnyeri Leia »hercegprincesszin” kezét, Obi-Wan Kenobit pedig remete-tábornoknak titulálta, aki meggyőződése erejével parancsol ellenségeinek. C-3PO-t az Óz bádogemberéhez, R2-D2-t pedig mosógéphez hasonlította Zay László, akinek meglátásai azonban nagyjából helytállóak, 38 év távlatából is” – olvasható a kritikát újraközlő lap felvezetőjében.

Egyébként a hazai sajtó nagyrészt értetlenül fogadta a filmet, az Egy új reményt általában negatív kritikák érték, amelyről ez az összeállítás árulkodik.

Művház

Tallinban lesz Pálfi György új filmjének világpremierje

A november 12-én kezdődő Tallinni Fekete Éjszakák Nemzetközi Filmfesztiválon tartják a bemutatót. Az alkotás az ‘A’ kategóriás fesztivál versenyprogramjában lesz látható november 18-án.

Közzétéve:

Pálfi György filmje Tar Sándor A mi utcánk kötetének El, valahová című novellája alapján készült – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A film az eredeti mű gondolatvilágát felhasználva a nem túl távoli jövő militarizált övezetében, Magyarországon játszódik. A történet szerint Ocsenás egy katonai kórházban lábadozik, amikor a falu fölött szétlőnek egy utasszállító repülőgépet. Ocsenás a kocsmában ismerkedik meg Béressel, majd asszonyával is. Margitka magatehetetlenül létezik, egy kisgyerek értelmi szintjén, külseje azonban arról árulkodik, hogy a lezuhant repülőgép túlélője lehet. A hármójuk között kialakuló furcsa szerelmi háromszög az elkerülhetetlen tragédia felé tart ebben a közegben – olvasható a tájékoztatóban.

A forgatókönyvet Pálfi György rendező (Hukkle, Taxidermia, Szabadesés, Az Úr hangja) Ruttkay Zsófiával, állandó alkotótársával közösen írta.

A főbb szerepekben Polgár Tamás, Érsek-Obádovics Mercédesz, Ubrankovics Júlia, és Menszátor-Héresz Attila látható. A film operatőre Dobos Tamás, a vágó Lemhényi Réka volt.

A Mindörökké a Pusztai Ferenc vezette KMH Film gyártásában készült, további producer Galambos Zoltán, kooproducerek: Rajna Gábor (Visionteam), Juhász András (Arizona), Juhász Csaba (Front VFY), Pálfi György (Filmax) és Zányi Tamás (Saint Audio Studio).

Pálfi Györgyöt korábban már díjazták Tallinnban: 2006-ban a Taxidermia az észt filmkritikusok díját nyerte el.

Tovább olvasom

Művház

Japán film kapta a 17. CineFest fődíját

Hamagucsi Rjuszuke japán rendező A szerencse és a képzelet kereke című filmje kapta a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat. A fesztivál nagydíját, a Zukor Adolf-díjat Christos Nikou görög rendező Almák című alkotásának ítélte a zsűri.

Közzétéve:

Borítókép: Képkocka a fődíjas alkotásból, fotó: Facebook / @cinefestmiskolc

A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a filmmustra szombati záróünnepségén a Közönségdíjat Kis Hajni Külön falka című alkotása kapta.

A CineDocs kategória díját a georgiai Salomé Jashi Kertrendzés című filmje érdemelte ki, a legjobb rövidfilm a francia Naila Guiguet Dustin című alkotása lett. Darabos Éva Pá, kis panelom! című filmje két díjat is kapott: a CineNewWave kategória díja mellett kiérdemelte a magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay Attila-díjat is.

A szent lélek című spanyol-francia-török film, Chema García Ibarra rendezése kapta meg a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI nagyjátékfilmes díját, míg a CineNewWave kategóriában Amanda Costa de Sousa Srác a hídon című magyar filmjét díjazták a kritikusok.

Az Art Mozik Nemzetközi Szövetségének (CICAE) díját Maria Schrader Én vagyok a te embered című filmje, Németország 2022-es Oscar-nevezése kapta. A Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját pedig a nagydíjas filmnek, Christos Nikou Almák című alkotásának ítélték oda.

A fesztivál záróünnepségén Posztumusz Életműdíjjal tisztelegtek Jankovics Marcell emléke előtt. Az elismerést özvegye, Rubovszky Éva vette át.

A közlemény szerint Bíró Tibor, a CineFest igazgatója a záró gálán hangsúlyozta:

a szervezők számára idén a legnagyobb öröm az volt, hogy egy év kényszerszünet után a közönség visszatért a fesztiválra, az érdeklődés pedig töretlen a CineFest iránt.

Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos rámutatott arra, hogy Miskolc egyik erős megtartó ereje, hogy immár tizenhetedik éve ebben a városban rendezik meg a CineFest Nemzetközi Filmfesztivált, amely az elmúlt évek alatt Magyarország legjelentősebb nemzetközi fesztiváljává vált.

“A borsodi megyeszékhely sokat köszönhet a CineFestnek: a fesztivál szerte a világban viszi, terjeszti Miskolc és az idén 120 éves magyar film jó hírét” – hangsúlyozta.

A szombati záróünnepségen a nemzetközi filmes mustra Enyedi Ildikó új filmjének, A feleségem történetének magyarországi premierjével zárult.

Tovább olvasom

Művház

Több mint nyolcvanötezer rajz… – így készült a Toldi

Vasárnap debütált a Toldi a Duna Televízió képernyőjén. Jankovics Marcell és az idén ötvenéves Kecskemétfilm legújabb alkotása majdnem három év alatt készült el részben hagyományos, kézzel rajzolt technikával – a tizenkét részes sorozat több mint nyolcvanötezer rajzból áll.

Közzétéve:

MTVA

A Toldi című elbeszélő költemény feldolgozására 2017-ben, az Arany János-emlékévben született a pályázat; a megvalósítást a nagymúltú Kecskemétfilm stúdió nyerte el. A munkálatokról a rajzfilm kivitelező rendezője azt mondta:

rengeteg befektetett energiát igényelt az összességében csaknem 120 perces produkció, ami 2018 áprilisától körülbelül 33 hónap alatt készült el.

Csákovics Lajos kifejtette, hogy

képkockáról képkockára rajzolták meg a jeleneteket. Hozzátette, átlagosan 12-13 rajzra van szükség másodpercenként ahhoz, hogy a néző valóban folyamatos mozgást lásson a televízió képernyőjén. A Toldi gyártásában 80 szakember vett részt, mások mellett animátorok, fázisrajzolók, háttérfestők, valamint a hangstáb tagjai.

Hozzátette, olyan sok munkaóra van Jankovics Marcell utolsó művében, megszámlálni csaknem lehetetlen: voltak időszakok, amikor a stáb tagjai éjt-nappallá téve dolgoztak Toldi Miklós történetén.

„Valóban nagy és nehéz feladat volt, a Toldi-sorozat egy gyönyörű, összetett munka gyümölcse, amelynek gyártása többnyire a hajtósabb időszakokban is kellemes és családias hangulatban telt. Egy animációsfilm elkészítése sokrétű munkát igényel, a forgatókönyv-rajzolástól a figuratervezésig, háttérfestésig, a mozdulattervezéstől a fázisrajzoláson át a kifestésig, számítógépes utómunkáig, a dialógfelvételtől a zenefelvételig és a kész képi anyag zörejezéséig mindent a legapróbb részletességgel, odafigyeléssel kell kidolgoznunk. Ezt a sok-sok feladatot a rendezőnek és a gyártásvezetőnek kell átlátnia és egyben tartania. Az egész folyamatot szerettem, a szépségét a komplexitása adta” – mondta Csákovics Lajos rendező.

A Toldi alkotói bíznak benne, hogy a sorozat méltó öröksége lesz az idén elhunyt Jankovics Marcellnek, valamint befogadhatóbbá és érthetőbbé teszi Arany János klasszikus művét. A Kecskemétfilm a sorozatból egész estés moziváltozatot is készít, amelynek jelenleg folynak a munkálatai – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A sorozat további érdekességeiért és kapcsolódó tartalmaiért érdemes ellátogatni a mediaklikk.hu/toldi oldalra.

Borítókép: Toldi animációs filmsorozat, készítette a KECSKEMÉTFILM Kft. az MTVA megbízásából az EMMI támogatásával. © Jankovics Marcell, MTVA

Tovább olvasom