Kövess minket!

Művház

Wolf Kati, Mező Misi, Ferenczi György és Egri Péter lesznek A Dal zsűritagjai

Az élő show új évada 2022. január 29-én indul a Duna Televízión.

Borítókép: A Dal 2022 zsűritagjai, Mező Misi, Wolf Kati, Egri Péter és Ferenczi György (b-j), forrás: mediaklikk.hu

Az MTVA közleményében azt írják, a zsűriszékben újra helyet foglal Wolf Kati, akivel a műsor 2012-ben kezdetét vette. Az énekesnőt nem csak a dalverseny első évadában láthatták a nézők, 2015-ben és 2020-ban versenyzőként állt színpadra. Ismét a zsűriben látható Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere. A Vidéki sanzon előadója negyedik alkalommal keresi a közönséggel együtt a legjobb hazai slágert. A szájharmonika-művész Ferenczi György másodszorra vesz részt a dalpárbaj zsűrijében, míg a rockabilly zene magyar képviselője, Egri Péter korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A közlemény szerint A Dal 2022 négy válogató adásában összesen 40 produkció mutatkozik be.

Újdonságnak számít, hogy ezúttal valamennyi előadás élőben hangzik el a színpadon, a két elődöntőben már akusztikus feldolgozásban. A döntőben a dalok a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében lesznek hallhatók.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022 címmel, valamint a Petőfi Zenei Díj év dala 2022 elismeréssel gazdagodik, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, és egy tíz felvételt tartalmazó nagylemezt, valamint egy zeneszámhoz még videoklipet is készíthet. A döntősök közül mindenki részesül zenei pályájára fordítható nyereményben – emlékeztet a közlemény.

A showműsor új szériájában ismét versenyeznek a szövegek és szerzőik A Dal 2022 Legjobb Dalszöveg Írója elismerésért. Az élő show-ba bejutott 40 produkció mindegyike részt vesz az online Akusztik Dalversenyben, és a közönség szavazata alapján egyikük megnyeri annak fődíját.

A Dal 2022 műsorvezetői Rókusfalvy Lili és Király Viktor lesznek. Rókusfalvy Lili 2020-ban vezette a dalválasztó műsort, Király Viktor pedig többször versenyzőként vett részt a műsorban; az énekes 2012-ben testvéreivel együtt, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

Bővebb információk, érdekességek és exluzív tartalmak A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, Rókusfalvy Lili és Király Viktor közösségimédia-felületein, valamint a www.adal.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben.

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom