Kövess minket!

Művház

Visszatérő és új tehetségek is bemutatkoztak a Virtuózok V4+ hazai válogatóján

Virtuóz előadások, új és visszatérő tehetségek, ritkábban hallott hangszerek, sok-sok mosoly és örömkönnyek a Duna Televízió klasszikus zenei tehetségkutatójában. Kiemelkedő előadásokban bővelkedett a Virtuózok V4+ hazai válogatója.

MTI/Máthé Zoltán

A Virtuózok V4+ november 19-én új kiválóságokkal tért vissza a Duna Televízióra. Felemelő és megható pillanatokban volt része nemcsak a zsűrinek, hanem a nézőknek is pénteken este.

Az első magyarországi válogató adásában ugyanis olyan kiemelkedő tehetségek mutatkoztak be, akiken akár a komolyzene jövője is múlhat

– fogalmazott az adásban Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője, a hazai válogató házigazdája, és aki a színpad mellett bátorította a fiatalokat és izgulta végig produkcióikat a családtagokkal.

A több száz jelentkező közül az itthoni nyílt meghallgatásra mindössze ötvenen jutottak be, akik a hazai zsűri előtt mutathatták meg tehetségüket. A zsűritagok – Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-, Prima Primissima-díjas koloratúrszoprán operaénekes, Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője, Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester, operarendező, Batta András Erkel Ferenc-, Széchenyi-díjas zenetörténész, Bogányi Gergely, a Kis Virtuózok Alapítvány elnöke, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Várdai István Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész – választják ki azt a négy kiválóságot, akik hazánkat képviselik majd a nemzetközi mezőnyben, ahol már olyan világsztár zsűritagok előtt lépnek majd színpadra, mint Maestro Plácido Domingo világhírű operaénekes-karmester.

Az első adásban zongorista, klarinétos, trombitás, csellós és hegedűs tehetségek és énekesek is bemutatkoztak, de megszólaltak olyan egyedinek számító hangszerek is, mint a fagott, a xilofon, a tuba, a hárfa, a tenorkürt vagy a szaxofon.

A Virtuózok V4+ szombati adásában a nézők a lengyel és a cseh válogatóba is bepillanthattak.

Az első magyar fejlesztésű komolyzenei tehetségkutató immár második éve nemzetközi színtéren ad lehetőséget a fiatal zenészeknek a bemutatkozásra és szakmai fejlődésre. A műfajában egyedülálló műsor idén a visegrádi négyek mellett Horvátország részvételével jött létre. Hazánk legnagyobb komolyzenei tehetségkutatójával a fiatalok egyedülálló lehetőségeket kapnak szakmai fejlődésükhöz. A jövő zenéjének támogatása, a komplex tehetséggondozás a Virtuózok produkció egyik legfontosabb célja.

A jövő hét szombati, második hazai válogató adásban újabb tehetségeket ismerhetnek meg a Duna Televízió nézői, és kiderül az is, melyik lesz az a négy ifjú virtuóz, akik Magyarországot képviselhetik a nemzetközi mezőnyben és persze megismerhetik a többi ország továbbjutóit is.

Hogy ki lesz Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország jövőbeli fiatal reménysége, a Virtuózok V4+ döntőjében derül ki december 17-én.

A Virtuózok V4+ műsorral kapcsolatos minden információ megtalálható a mediaklikk.hu/virtuozok-v4 oldalon, ahol az adás is újranézhető.

Borítókép: Thomas Gottschalk német műsorvezető, showman (b) és Stjepan Hauser horvát csellista

Művház

Nagyszabású Petőfi-film és a vízilabda-válogatott sikereit bemutató alkotás készül

Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató film gyártását, valamint a háromszoros olimpiai bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott legnagyobb sikereiről készülő, egész estés dokumentumfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Közzétéve:

Az NFI szerdai közleménye szerint a Most vagy soha! gyártására a filmszakmai döntőbizottság 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, amelyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.

A magyar történelem egyik legdicsőbb napját, 1848. március 15. történéseit bemutató film Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Mint írják, Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip producerek, Dobos Tamás operatőr és Lóth Balázs rendező

arra vállalkozik, hogy minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét készítsék el Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, amely megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat.

A monumentális produkció egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal. A díszletkomplexum az NFI fóti filmgyártó bázisán fog felépülni, a forgatást követően pedig a filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A 106 naposra tervezett, áprilisban kezdődő forgatáson több ezer statiszta és mintegy 200 megszólaló szereplő működik közre, a főszereplőket a produkció később fogja bemutatni.

A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban lesz látható a mozikban.

A Nemzeti Filmintézet 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’. Hajrá magyarok! munkacímen készülő, nagyívű, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amellyel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett.

Az alkotásban a legendás archív felvételek mellett soha nem látott beszélgetések és visszaemlékezések is helyet kapnak, így új megközelítésben, a játékosok szemszögéből, személyes történetekkel kiegészítve lesznek megismerhetők a történelmi sportesemények.

A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás, aki már több mint 35 éve dolgozik a mozgóképes szakmában; nevéhez fűződik többek között az Egerszegi Krisztinát bemutató dokumentumfilm, továbbá a Steven Spielberg által rendezett München, a Szabadság szerelem, a BÚÉK és a néhány hete bemutatott Deák Kristóf-film, Az unoka, amelyeken producerként dolgozott.

A magyar vízilabda legendáit bemutató alkotást várhatóan 2023 elején a Fórum Hungary forgalmazásában mutatják be a mozik.

Tovább olvasom

Művház

Tudományos folyóiratot jelentetett meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be a Színház- és Filmművészeti Egyetem új, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit bemutató művészeti-tudományos folyóiratát. A szabad hozzáférésű, magyarul és angol nyelven is megjelenő Uránia interdiszciplináris folyóirat célja, hogy központi szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi színház-, film- és médiatudományok területeit érintő kutatások nyilvánossá tételében.

Közzétéve:

POLYÁK ATTILA/ORIGO

A folyóirat létrejötte már önmagában óriási hiányt pótol: eddig ugyanis a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem rendelkezett olyan szabad hozzáférésű kiadvánnyal, amely egyszerre szolgált volna fórumként az egyetem által képviselt művészeti területek kutatói számára, ezáltal is erősítve a nemzeti kultúrát meghatározó színház-, film- és médiaművészetekről folytatott közbeszéd létjogosultságát a tudományosságban. Mint ismert: az egyetem modellváltása Vidnyánszky Attila vezetésével jött létre – emlékeztet az Origo.

Az Uránia folyóirat ünnepélyes bemutatóját Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese, Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta: az egyetem rendkívül fontos időszakot zárt (egyebek mellett megújultak a bemutató helyszínének, az Uránia Filmszínháznak a padsorai), és ennek részeként jelent meg az egyetem tudományos folyóirata is.

Az Uránia művészeti-tudományos folyóirat létrejöttéről a kiadvány főszerkesztője – az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője – elmondta, az évente két alkalommal, az egyetemi szemeszterek végéhez igazítottan (így legközelebb májusban) megjelenő lapnak több fontos célkitűzése is van.

Egyfelől,

az első számú hiánypótló kommunikációs csatorna, fórum kíván lenni a színház-, film-, és médiaművészek tudományos kutatói számára.

Ugyanakkor a hazai művészeti tudományosság eredményeit a nemzetközi tudományos élet számára is hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért a kiadvány angol nyelven is megjelenik – ezzel erősítve nem csupán az egyetem, de a hazai színházi, filmes és médiaművészeti közélet és tudományosság nem zetközi kapcsolatait.

A folyóirat mind nyomtatott, mind online formában hozzáférhető.

Természetesen tudjuk, hogy egy tudományos igényű lapnak a tudományos minősítése és az ezzel kapcsolatos út bejárása hosszú ideig tart, de el kellett kezdeni ezt a munkát

– mondta Antal Zsolt.

A folyóirat névválasztásában szerepet játszott – a görög égi múzsa és a felvilágosodás kori folyóirat elnevezése mellett – az SZFE évszázados hagyományában számontartott reprezentatív főépület, az Uránia, amelyben a 19. század végén kapott helyet az Uránia Tudományos Színház, a későbbi Uránia Filmszínház és a magyar színművészeti képzés.

Antal Zsolt elmondta, hogy a folyóirat szerkezete nemcsak tematikailag, de az egyes tanulmányokon belül is átfogja a színház, mozgókép és média területét: a művészeti és tudományos ágak művelői egyszerre egy tanulmányon belül is képviseltethetik magukat, ez az interdiszciplináris szemlélet az egyetem jellegéből adódóan nagyon is indokolt.

A folyóirat első, 122 oldal terjedelmű lapszámának tartalomvilága követi a tudományos folyóiratok tematikáját: tanulmányok, esszék, interjú, recenziók és műhelytanulmányok is helyet kaptak benne.

A folyóiratról bővebben az Origo teljes cikkében olvashat.

Borítókép: Dr. Lukácsy György, Antal Zsolt, Balázs Géza és Fazekas István az Uránia tudományos folyóirat bemutatóján

Tovább olvasom

Művház

43 évesen meghalt a magyar színész

Meghalt Mokány Csaba. A füleki származású színész, rendező 43 éves volt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Negyvenhárom éves korában meghalt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező – írja a Színházonline.hu a Komáromi Jókai Színház bejegyzése alapján.

Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban kezdte színházi pályafutását az 1999/2000-es évadban, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott, egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba.

A kassai Thália Színházban 2006-ban szerepelt Moliére A fösvény című komédiájában.

A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott – olvasható az Origo.hu-n.

Tovább olvasom