Művház
Világhírű magyar zeneszerzőről készül mozifilm
Nagyívű dokumentumfilm készül a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Berlinale Ezüst Medve díjával kitüntetett Nagy Dénes rendezésében Kurtág Györgyről.
A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 290 millió forint támogatást szavazott meg a Kurtág címmel készülő dokumentumfilm gyártására.
Az idén kilencvenhat éves Kurtág György napjaink legismertebb kortárs zeneszerzőinek, a világháború utáni avantgárd nemzedék kiváló képviselőinek egyike. 2015-ben költözött haza Franciaországból, azóta Budapesten él. Bár az időskorral járó fizikai korlátok egyre szűkebbre szabják mindennapjainak külső kereteit, belső szellemi élete továbbra is rendkívül gazdag.
A film különleges feladatának gondolom, hogy Kurtág messziről nézve sokszor bonyolult zenéjét közel hozza és megszerettesse a nézővel. Célunk, hogy emberi nézőpontból mutassuk meg az idős és őszinte embert, aki meri vállalni törékeny mivoltát a kamera előtt – ez a mély őszinteség adja a film gerincét. Egy ember, aki a zenében él, akit átragyog a zene szeretete. A film ugyanakkor arra is vállalkozik, hogy a film nyelvén közelítse meg Kurtág műveit, egyfajta vizualitást teremtsen a művek köré
– vallja a forgatókönyvet is jegyző Nagy Dénes.
Kurtág életútja európai tájakon, életműve az európai zene- és kultúrtörténet több mint ezer évén vezet keresztül. A gregoriántól a legfrissebb kortárs trendekig a művészi zene valamennyi korszaka és stílusirányzata érdekli és hatással van rá, de az európai és magyar irodalom, illetve képzőművészet is meghatározó élményforrást jelent számára. A Kurtág Györgyről készülő nagyívű dokumentumfilm Magyarország mellett számos, a zeneszerző életének más fontos helyszínére is elviszi a nézőt, mint például Romániában Lugosra, ahol született és Herkulesfürdőre, ahol gyerekkora egy részét töltötte. A film a tervek szerint még Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Olaszországban és Izlandon is forog.
Kurtág mellett olyan zenei nagyságok szólalnak majd meg a filmben többek között, mint Víkingur Ólafsson, Thomas Adès, Eötvös Péter, Rados Ferenc, Pierre-Laurent Aimard, Salvatore Sciarrino, Barbara Hannigan, Benjamin Appl vagy Heinz Holliger, kiknek megismerése Kurtág világának megértésén túl látleletet ad a klasszikus zenekultúra mai helyzetéről.
A Kurtág film író-rendezője Nagy Dénes, Berlinale Ezüst Medve díjas rendező (Természetes fény), producere Ugrin Julianna, aki számos nagy sikerű alkotást jegyez (Szerelempatak, Könnyű leckék, Folyékony arany), és az Egy nő fogságban című filmért a legjobb dokumentumfilm díjára jelölte az Európai Filmakadémia. A készülő film operatőre Dobos Tamás, zenei szakmai tanácsadója Fazekas Gergely zenetörténész.
A Kurtág film a Budapest Music Centerrel együttműködésben készül, és a tervek szerint 2024-ben lesz látható.
Borítókép: Kurtág György fotó (c) Huszti István / Éclipse Film
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció