Kövess minket!

Művház

Újranyit a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában lévő múzeum a Telefónia 1890-1980 című kiállítással várja a látogatókat.

MTI/Sóki Tamás

A múzeum újra látogatható: az érdeklődők a vadonatúj, Telefónia 1890-1980 című kiállítást is megtekinthetik a helyszínen, amely a hazai telefonszolgáltatás fejlődését mutatja be a kezdetektől egészen a nyolcvanas évekig – amikor egy otthoni vezetékes vonal komoly státuszszimbólumnak számított.

A Neumann Társaság informatikatörténeti tárlatának csapata a járványhelyzet alatti kényszerű zárvatartás alatt állította össze a hazai távközlés történetét feldolgozó – laikusoknak és szakértőknek egyaránt számos érdekességet kínáló – tárlatot. A Telefónia 1890-1980 kiállítás védettségi igazolvány felmutatásával (kiskorúak esetében kísérő lehet a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülő, pedagógus, szakkörvezető, csoportvezető) látogatható.

A Telefónia 1890-1980 kiállítás másik aktualitását az adja, hogy 1968 óta május 17-én a nemzetközi Távközlési Világnapot ünnepelhetjük, arról megemlékezve, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt.

A távközlés a számítógéphálózatok alapja, mindennapi életünk nélkülözhetetlen része – az összeköttetés jelentősége az elmúlt több mint egy évben a korábbinál is erőteljesebben nyilvánult meg. Fejlődésében a magyar feltalálók kiemelkedő szerepet játszottak. A tárlaton mindez kézzelfogható közelségbe kerül: a tárgyak egy részét a látogatók működés közben is szemügyre vehetik és kipróbálhatják. A kiállított darabokat egyébként több múzeumból, magángyűjteményből válogatták össze a szervezők

– közölte a Neumann Társaság.

Puskás Ferenc 1879 júliusában, a budapesti Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 17. szám alatt mutatta be először a telefont, amely emeleti lakása és a földszint között biztosított összeköttetést. Később szintén ő helyezte üzembe hazánkban az első telefonközpontot, mely 1881. május 1-jén nyílt meg Budapesten, a Fürdő utca 10. számú ház III. emeletén (ma V., József Attila utca 14.), 50 előfizetővel, akik éves előfizetői díjként 180 forintot fizettek a telefon használatáért.

Az új kiállításon a fejlődés további, kevésbé ismert hazai reprezentánsai is bemutatásra kerülnek:

• a Kiss-féle kékíró távírógép (1889)
• a CB 35 „kurblis” telefonkészülék (1937)
• egy 50 vonalas, kézi kezelésű telefonközpont (1950)
• egy ARK-511 crossbar telefonközpont (1970-es évek)
• az ER 256 első hazai tároltprogram-vezérlésű központ (1989)

A kiállítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szent-Györgyi Albert Agora szervezésében valósult meg. A látogatóknak a Informatika Történeti Kiállítás szakképzett múzeumpedagógusai segítenek a berendezések bemutatásában, működtetésében.

A kiállítás izgalmas program általános és középiskolai diákcsoportoknak is, akár szünidei elfoglaltságként is – számukra játékos vetélkedőkkel is készülnek a tárlat működtetői.

Borítókép: illusztráció

Művház

Elbúcsúztatták a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatóját

Elbúcsúztatták Balázs Pétert, a Szolnoki Szigligeti Színházat 2007 óta vezető igazgatót a teátrum hétfői évadzáró társulati ülésén. A Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója július 1-jétől Barabás Botond Jászai Mari-díjas színművész lesz.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta: végig következetes, a józan emberi értékekből nem engedő, megkérdőjelezhetetlenül magas színvonalú művészi és közösségi munka jellemzi a Balázs Péter igazgató által vezetett színházat.     Hozzátette: Balázs Péter felismerte és éltette a közösség erejében rejlő lehetőségeket, építette a rá bízott közösséget. Hozzátette: példát mutat mindannyiunknak vezetőként, művészként, emberként, olyan példát, amely időt álló, amely az egyetemes és nemzeti értékek megőrzéséhez szolgál a “legnemesebb sorvezetőként”.

Kiemelte: Balázs Péter igazgatósága idején a Szolnoki Szigligeti Színház látogatóinak száma folyamatosan nőtt, a teltházas előadások népszerűsége irigylésre méltónak bizonyult.

Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Balázs Pétert vezetőként igényesség, csapatépítés, értékvezéreltség, együttműködés jellemezte. Mint fogalmazott: a színház az átépítés, újjáépítés, pandémia ellenére lüktető, eleven és “vállaltan szolnoki”.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) nagyon jó embernek és barátnak nevezte Balázs Péter, aki 2007-ben vállalta vidéket, Szolnokot egy olyan időben, “amikor a közélet nem nagyon akarta”. Szolnok nem engedte, hogy bárki felülírja a döntését és “ez a döntés Balázs Péter volt” – idézte fel a polgármester. Méltatta a leköszönő igazgató munkáját és azt mondta, hogy a tapasztalatára számítanak a továbbiakban is. A kultúrának, az oktatásnak egy ország, város életében kiemelt helyen kell állnia – mondta.

a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatója arról beszélt, hogy hatalmas, mindennapos erőfeszítések árán a lehető legjobban sikerült átvészelni a pandémia időszakát, ezért köszönetet mondott mindenkinek. Elmondta: a bérleteseknek lejátszották az előadásokat online formában, ünnepi műsoraikkal a város kulturális életének megkerülhetetlen intézményévé váltak, a művészeket megkedvelte a közönség. A százszázalékot meghaladó nézőszám, a teltházas bemutatók magukért beszélnek, a bérletek minden évben elkeltek – fűzte hozzá.

Balázs Péter átadta a Szigligeti-díjakat, amelyet idén Barabás Nóra marketing- és sajtóvezető, valamint Kerekes Zsolt gépkocsivezető kapott.

A társulat a pandémia idején is együtt tudott maradni és a közönség újra özönlik a színházba, szebben nem is zárulhatott volna az elmúlt eredményes tizennégy év, amelynek a színház minden tagja tevékeny részese volt – zárta szavait az igazgató.

A beszédek után Balázs Péter munkásságának, színészi szerepeinek részleteit bemutató filmet vetítettek le a jelenlevőknek, majd a színház társulata meglepetésként énekes, zenés előadással köszönt el Balázs Pétertől.

Tovább olvasom

Művház

Ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott az MTI Nemzeti Fotótár

Ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott A magyar labdarúgás története címmel az MTI Nemzeti Fotótár a labdarúgó Eb ideje alatt hét magyarországi nagyvárosban; a szabadtéri tárlat a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel az Aranycsapattól a jelenig.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Budapesten, Debrecenben, Esztergomban, Győrben, Kaposváron, Székesfehérváron és Zalaegerszegen megtekinthető kiállítás képei bepillantást adnak a válogatott és a magyar klubcsapatok felejthetetlen pillanataiba: világbajnoki és Európa-bajnoki szereplések, olimpiai győzelmek, Albert Flórián aranylabdája, ikonikus játékosok, akik karrierjük során a világ legjobbjai közé tartoztak – tájékoztatta az MTI-t hétfőn az MTVA Sajtó- és Marketingirodája.

A közlemény szerint a közmédia válogatásában helyet kapott mások mellett Puskás Ferenc, Mészöly Kálmán, Albert Flórián, Törőcsik András, Nyilasi Tibor és a válogatottsági rekorder Király Gábor is.

Répászky Lipót, a kiállítás képeit biztosító MTVA Archívum vezetője elmondta, hogy az MTI Nemzeti Fotótár Közép-Európa egyik legnagyobb sajtófotó archívuma, amely egyrészt korábban az MTI és jogelődjei által készített és gyűjtött mintegy 13 millió fotónegatívval, a gyűjteményhez tartozó képszövegekkel és riportkönyvekkel rendelkezik, másfelől az ezredfordulótól digitálisan rögzített több százezer felvételt őriz, gondoz, szolgáltat.

“A Fotóarchívumot 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánították, amely őrzi, feldolgozza és digitalizálja a korábbi állományt, illetve hozzáférést biztosít a 2001 után digitálisan készült fotókhoz. A gyűjteménynek része a Magyar Televízió (MTV) egykori Fotóarchívuma is, mintegy egymillió fotónegatívval. Örömünkre szolgál, hogy ebből a gazdag gyűjteményből összeállhatott az Európa-bajnokságra A magyar labdarúgás története kiállítás” – idézi a közlemény Répászky Lipótot.

A kiállítás az Európa-bajnokság végéig ingyenesen látogatható a budapesti Szabadság téren, a debreceni Nagyerdei Stadion mellett, az esztergomi Széchenyi téren, a győri Megyeháza téren, a kaposvári Kossuth téren, a székesfehérvári Sóstói stadion belső kerengőjében és a zalaegerszegi Ruszt téren (színház előtt), illetve megtekinthető online is, a nemzetifototar.hu oldalon.

Tovább olvasom

Művház

Bemutatták a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszát és imázsfilmjét

A “Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat” kezdetű himnuszt, ahol magyar ember él a világban, mindenhol ismerik, tudják és szeretik.

Közzétéve:

Borítókép: Erdő Péter bíboros, esztergom budapesti érsek a világesemény 12 hírnökének sajtóbemutatóján, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Erdő Péter elmondta: az ének az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus himnuszának újragondolt, áthangszerelt változata. Úgy fogalmazott:

a “Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat” kezdetű himnuszt, “ahol magyar ember él a világban, mindenhol ismerik, tudják és szeretik”.

Példaként említette, hogy 2019 júniusában Csíksomlyón, a pápai misén százezer ember énekelte fejből, valamennyi versszakával.

Ezért döntött úgy a püspöki kar, hogy amit lehet, megőriznek a himnuszból. Megmaradt a Bangha Béla jezsuita szerzetes által írt szöveg, de új, “modern zenei köntöst” kapott az ének – mondta a bíboros.

Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a “régi-új himnusz” eljut “minden nemzedék szívéhez”.

A himnuszt producerként jegyző Kovács Ákos Kossuth-díjas zeneszerző, énekes ismertette:

hét különböző variációban vették fel az éneket, van angol és magyar nyelvű, csak hangszeres változat, illetve az eredeti kotta alapján is előadják.

A zenei hátteret az Operaház Zenekara és Kórusa adja, a három énekes a televíziós tehetségkutatókból ismert Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő.

Kovács Ákos zenész az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának és a világesemény 12 hírnökének sajtóbemutatóján Budapesten a D50 Kulturális Központban 2021. június 14-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Erdő Péter a rendezvényen átadta a kongresszus népszerűsítésével megbízott tizenkét hírnökének oklevelét. A NEK hírnökei: Baricz Gergő zenész, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, Kubik Anna színész, Lackfi János költő, műfordító, Petrás Mária népdalénekes, Pindroch Csaba színész, Szalóki Ágnes népzenész, Sena Dagadu zenész, Szikora Róbert zenész és Ürge-Vorsatz Diána fizikus.

A szervezők közölték: a szeptemberi rendezvényre eddig 2700 önkéntes jelentkezett, a jelentkezési határidőt június 24-ig meghosszabbították.

Baricz Gergõ zenész (b), Böjte Csaba szerzetes (b4), Csókay András idegsebész (b5), Dolhai Attila színész, énekes (b3), Kubik Anna színész (b6), Lackfi János író, költő (b2), Petrás Mária népdalénekes (b8), Pindroch Csaba színész (b6), Szalóki Ági énekes (j2), Sena Dagadu énekes (j3), Szikora Róbert énekes (j6), Ürge-Vorsatz Diána fizikus (j) az esemény hírnökei, illetve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j5) és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára (j4) az eseményen, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A 2020 őszéről elhalasztott kongresszust idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek is szerepelnek. A rendezvény záró szentmiséjét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.

A katolikus egyház az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust általában négyévente rendezi meg. Magyarország másodszor ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt.

Tovább olvasom