Kövess minket!

Művház

Újranyit a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállítása

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában lévő múzeum a Telefónia 1890-1980 című kiállítással várja a látogatókat.

MTI/Sóki Tamás

A múzeum újra látogatható: az érdeklődők a vadonatúj, Telefónia 1890-1980 című kiállítást is megtekinthetik a helyszínen, amely a hazai telefonszolgáltatás fejlődését mutatja be a kezdetektől egészen a nyolcvanas évekig – amikor egy otthoni vezetékes vonal komoly státuszszimbólumnak számított.

A Neumann Társaság informatikatörténeti tárlatának csapata a járványhelyzet alatti kényszerű zárvatartás alatt állította össze a hazai távközlés történetét feldolgozó – laikusoknak és szakértőknek egyaránt számos érdekességet kínáló – tárlatot. A Telefónia 1890-1980 kiállítás védettségi igazolvány felmutatásával (kiskorúak esetében kísérő lehet a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülő, pedagógus, szakkörvezető, csoportvezető) látogatható.

A Telefónia 1890-1980 kiállítás másik aktualitását az adja, hogy 1968 óta május 17-én a nemzetközi Távközlési Világnapot ünnepelhetjük, arról megemlékezve, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt.

A távközlés a számítógéphálózatok alapja, mindennapi életünk nélkülözhetetlen része – az összeköttetés jelentősége az elmúlt több mint egy évben a korábbinál is erőteljesebben nyilvánult meg. Fejlődésében a magyar feltalálók kiemelkedő szerepet játszottak. A tárlaton mindez kézzelfogható közelségbe kerül: a tárgyak egy részét a látogatók működés közben is szemügyre vehetik és kipróbálhatják. A kiállított darabokat egyébként több múzeumból, magángyűjteményből válogatták össze a szervezők

– közölte a Neumann Társaság.

Puskás Ferenc 1879 júliusában, a budapesti Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 17. szám alatt mutatta be először a telefont, amely emeleti lakása és a földszint között biztosított összeköttetést. Később szintén ő helyezte üzembe hazánkban az első telefonközpontot, mely 1881. május 1-jén nyílt meg Budapesten, a Fürdő utca 10. számú ház III. emeletén (ma V., József Attila utca 14.), 50 előfizetővel, akik éves előfizetői díjként 180 forintot fizettek a telefon használatáért.

Az új kiállításon a fejlődés további, kevésbé ismert hazai reprezentánsai is bemutatásra kerülnek:

• a Kiss-féle kékíró távírógép (1889)
• a CB 35 „kurblis” telefonkészülék (1937)
• egy 50 vonalas, kézi kezelésű telefonközpont (1950)
• egy ARK-511 crossbar telefonközpont (1970-es évek)
• az ER 256 első hazai tároltprogram-vezérlésű központ (1989)

A kiállítás a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szent-Györgyi Albert Agora szervezésében valósult meg. A látogatóknak a Informatika Történeti Kiállítás szakképzett múzeumpedagógusai segítenek a berendezések bemutatásában, működtetésében.

A kiállítás izgalmas program általános és középiskolai diákcsoportoknak is, akár szünidei elfoglaltságként is – számukra játékos vetélkedőkkel is készülnek a tárlat működtetői.

Borítókép: illusztráció

Művház

Elhunyt Alekszandr Rogozskin, a Kiskakukk rendezője

Rogozskin 73. életévében, Szentpéterváron halt meg, hosszas betegség után.

Közzétéve:

A különös orosz-finn-számi szerelmi háromszögről szóló Kiskakukkal a rendező 2002-ben elnyerte a legrangosabb orosz filmes elismerést, a Nyika-(Niké-)díjat.



A művészettörténész végzettségű Rogozskin 1972-től a leningrádi televíziónál helyezkedett el fogatókönyvíróként, majd a Lenyfilm filmstúdióban dolgozott.

Az országos ismertséget hazájában a Magyarországon Az állami vadászat különös vonásai címen bemutatott, 1995-ben mozivászonra vitt vígjátéka hozta el számára. Ez később a Nemzeti horgászat sajátosságai (1998) és a Nemzeti téli vadászat sajátosságai (2000) című darabbal egészült ki az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz mozifilm-trilógiájává.

A kilencvenes évek szentpétervári bűnözői alvilágáról forgatott, nagy nézettségű tévésorozatok is fűződtek a nevéhez.

A rendező az Oroszország népművésze elismerés birtokosa és állami díjas művész volt.

Tovább olvasom

Művház

A közönség kérdezte az Elk*rtuk alkotóit

Szereplők, alkotók és a 2006-os őszi események elszenvedői beszélgettek az Elk*rtuk című nagyjátékfilm után a közönséggel – a baloldali politikusok nem kívántak csatlakozni a párbeszédhez.

Közzétéve:

Megafilm/Dombóvári Tamás

Hatalmas érdeklődés övezte az Elk*rtuk című politikai krimi első budapesti közönségtalálkozóját szombat este a Mom parkban, a CinemaMOM moziban. Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni forradalmi hangulatot feldolgozó történetet már az első napokban nagy érdeklődés övezte országszerte, a közönségtalálkozón is teltház előtt játszották a Megafilm produkcióját. A közönségtalálkozót Császár Attila szerkesztő-riporter vezette, aki maga is részese volt a 2006-os őszi eseményeknek, a színpadon Bánovits Vivianne, Kruchina Károly, Kruchina Vince, Kálomista Gábor, Helmeczy Dorottya, Bendi Balázs, Gubás Gabi, Mózes András, Szőke Richárd és meglepő módon egy üres szék foglalt helyet. Helmeczy Dorottya producer a színpadon látható üres székről elmondta:

“Úgy terveztük ezt a mai közönségtalálkozót, hogy szerettünk volna valakit meghívni valakit a 2006-os aktorok közül, szerettünk volna beszélni, vitázni, vagyis párbeszédet folytatni. Nagyon sok mindenkit hívtam fel az akkori baloldalról, akik közül sokan ma is aktív politikai szereplők, részesei az ellenzéki összefogásnak, de mindenkitől nemet kaptam. Az akkori, 2006-os politikai szereplőket ez az üres szék képviseli, pedig szerettük volna megadni nekik a lehetőséget.”

A producer hozzátette, hogy „várjuk a pereket”, ugyanis kaptak már olyan híreket, hogy jövő héttől erre számíthatnak. Kálomista Gábor producer elmondta, hogy az Elk*rtuk című nagyjátékfilm valószínűleg nem készült volna el, ha 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárogtatása után Gyurcsány Ferenc, az akkori miniszterelnök felballag a Sándor-palotába és lemond. Ez nem történt meg.

Bendi Balázs forgatókönyvíró elmondta:

„Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy korábban együtt dolgozhattam a producerekkel és egy közös beszélgetés során azon gondolkodtunk, hogy milyen filmet csináljunk. Ezt a 2006-os történetet már régen feldolgozták volna filmesek, ha négy országgal odébb élnénk.”

A Rékát alakító Bánovits Vivianne elmesélte a közönségnek, hogy rengeteg archív anyagot tanulmányozott és ismerősök meséltek neki a 2006-os eseményekről.

A Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi úgy fogalmazott, az volt a célja, hogy „habitusában hozzam, amit Klára képvisel. A férfiak tekintetében hatalmat parancsoló, akkoriban ‘first ladyként’ tevékenykedő Klára emberi arcát igyekeztünk kidomborítani”.

A színésznő hozzátette:

„Voltam már megosztó szerepben, átéltem már azt egy színdarab kapcsán. Nem szerettem volna újra átélni, hogy hajnal négykor jöjjenek az sms-ek. Aztán azt éreztem, hogy ha az élet hozza ezt a lehetőséget, akkor ennek oka van. Szembe kell néznem a traumával, hogy fel tudjam dolgozni és tovább tudjak lépni… Itt 2006-ban társadalmilag ért minket egy trauma, amivel társadalmilag is szembe kéne nézni a tagadás helyett.”

Mózes András arról beszélt, hogy az általa játszott karakter, Nándi, az oknyomozás során hogyan rakta össze a mozaikdarabkákat. A színész kiemelte: fontosnak tartja, hogy beszéljünk a 15 évvel ezelőtti eseményekről – akár a mozi nyelvén.

“A filmet a 2006-os események miatt és Attila karaktere miatt vállaltam” – mesélte Szőke Richárd. “A nagyszüleim éppen kint voltak az utcán 2006 október 23-án, a Fidesz nagygyűlésről tartottak hazafelé békésen, amikor repkedtek a gumilövedékek és kaptak a könnygázból. Szerencsésen megúszták. A másik nagyszülőm is kint volt a kanadai rokonnal. Szembe találták magukat a rendőrökkel és menekülniük kellett. Szerettem volna azokat az ártatlanokat képviselni, akik a rendőri túlkapások, brutalitás áldozatai lettek” – tette hozzá.

Kruchina Károly és Kruchina Vince fogdába került 2006-ban. Vince elárulta, 15 év után is felkavaró volt végignézni ezeket az eseményeket, a híradóból kivágott élőképeket.

„Próbálom elfelejteni, hisz az életünk megy tovább, de ezeket az élményeket nem lehet feledni… Ezek az emberek még mindig itt vannak a közéletben. Aki szerint ez politikai kérdés, az cseh kettőt néz”

– mondta Vince.

Kurchina Károly az utcán védte a testvérét a rendőröktől. „Ez a film, a nyíltszíni taps mutatja, hogy magasra került a mérce a politikai krimi műfajában. Akik ebben jelentős szerepet játszanak, azok félnek ettől a kétórás élménytől.”

Az Elk*rtuk című filmet országszerte játszák Bánovits Vivianne, Mózes András, Bokor Barna, Gubás Gabi, Szőke Richárd, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Csőre Gábor és Trill Zsolt főszereplésével.

Tovább olvasom

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom