Kövess minket!

Művház

Újabb fődíjat nyert a Népirtás Pozsonyligetfalun

A Magyar Mozgóképszemle legjobb rövid dokumentumfilm díját nyerte el a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm.

Géczy Dávid (b) és Udvardy Zoltán rendezők a Népirtás Pozsonyligetfalun című alkotással elnyert legjobb rövid dokumentumfilm járó díjjal a Magyar Mozgókép Fesztivál balatonfüredi díjátadó gáláján 2021. június 26-án. MTI/Vasvári Tamás

A dokumentumfilm a Ligetfalu településen fekvő táborrendszerrel foglalkozik, melybe már a második világháború utolsó heteitől kezdve tömegesen hurcolták, deportálták a Pozsonyban és annak környékén élő magyar és német lakosság többezres tömegeit. A film az MTVA Magyar Médiamecenatúra program támogatásával készült a Becsengetünk Produkció Kft. gyártásában.

A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezte, producere Skrabski Fruzsina.

Az 1945–1947 között működő internáló- és koncentrációs táborba szinte kizárólag magyar és német polgári lakosok kerültek, családostul. Az alkotásban megszólal a németek számára elkülönített tábor egyik magyar nemzetiségű túlélője. A dokumentumfilm feltárja a táborban kivégzett, közel száz magyar levente történetét is. Rávilágít arra az összefüggésre, hogy a ligetfalui kijelölt táborhely őrzésére Prágából Pozsonyba érkező szlovák ezred állománya több száz fős vérengzést rendezett útközben, a morvaországi Prerovban, ahol a Felvidékről korábban a front elől Nyugat felé menekült, s most hazafelé tartó, magyar és német családokat szállító vonat haladt át.

A balatonfüredi Anna Grand Hotelben tartott gálán Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a magyar filmgyártás 120 éves évfordulója előtt tisztelegtek a fesztivál megrendezésével. Szavai szerint a mozgókép mára „egy népművészeti ággá vált” hiszen rengeteg mozgókép készül már akár telefonnal, ezeknek az alkotásoknak pedig bemutatkozási lehetőséget kell teremteni. Ezt a célt szolgálja a Magyar Mozgóképfesztivál is, amellyel hagyományt szeretnének teremteni– írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Filmakadémia tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között Krasznahorkai Balázs elsőfilmes alkotása, az erdélyi magashegyi tájakon játszódó, a balladák hangulatát megidéző apa-fiú történet, a Hasadék kapta a fődíjat.

Bergendy Péter első világháború után játszódó misztikus horror-thrillere, a Post mortem négy elismerést kapott: Nagy András lett a legjobb operatőr, Király István a legjobb vágó, Hujber Balázst a film díszletéért és látványáért, Hámori Dánielt pedig a legjobb maszkért ismerték el.

A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda alkotása, a Szabó Magda azonos című regényéből készült Pilátus lett. A film további két elismerést is kapott: Dombrovszky Linda kapta a legjobb rendezőnek járó díjat és Hámori Ildikó lett a legjobb női főszereplő.

A legjobb férfi főszereplőnek Gáspár Tibort választották a Béres József életéről szóló, Gyöngyössy Bence által rendezett A feltalálóban nyújtott alakításáért.

A legjobb mellékszereplő Cserhalmi György lett, aki a Rododendron című kisjátékfilmben (rendező Kovács Levente és Törcsi Levente) egykori állambiztonsági tartótisztet játszott.
A legjobb tévésorozat díjával a Sopsits Árpád azonos című mozifilmjéből készült A martfűi rémet ismerték el.

A legjobb kisjátékfilm Bozsogi János rendezése, a Kós Károly azonos című regényéből készült Ezerkilencszáztizenkilenc lett.

A legjobb animációs film kategóriában a Világzabáló és visszaállító, Cakó Ferenc munkája győzött.

A legjobb egész estés dokumentumfilm A mi Kodályunk lett Petrovics Eszter rendezésében.

A legjobb hangért Madácsi Imrét ismerték el (Pesti balhé, rendezte Lóth Balázs), a legjobb zeneszerző pedig Selmeczi György lett (Lángolj és világíts, rendezte Maksay Ágnes).

A díjazottak Kelemen Zénó szobrászművész alkotását vehették át.

A Magyar Mozgóképfesztivál négy napja alatt csaknem kilencven magyar filmet vetítettek Veszprém mellett Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program közös rendezvényén a filmvetítések mellett koncertekkel, kiállításokkal, beszélgetésekkel és számos további kísérőprogrammal várták a közönséget.

Művház

A Szelíd és a Zanox című filmek is elérhetők a Filmio kínálatában

A Szelíd című “testmelodrámát” augusztus 11-től, míg a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátékot augusztus 26-tól lehet megtekinteni a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján.

Közzétéve:

Borítókép: Jelenet a Zanox című vígjátékból, forrás: Facebook / @zanox.film

Az NFI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Csuja László és Nemes Anna Szelíd című filmje egy női testépítőről szól, aki együtt él edzőjével. Annak érdekében, hogy megnyerjék a világbajnokságot, a nőnek komoly áldozatot kell hoznia. Eközben különös kapcsolatba kerül egy titokzatos férfival, a találkozás pedig mindent megváltoztat, amiben a nő addig hitt.

A magyar-német koprodukcióban készült “testmelodrámát” a Sundance filmfesztiválon mutatták be először, ahol első magyar mozifilmként kapott meghívást a versenyprogramba. A filmalkotás tavasszal díjat nyert Clevelandban, a németországi Wiesbaden rendezett GoEast fesztiválon pedig a legjobb rendezésért járó elismerést ítélték oda a rendezőpárosnak.

A film előzetesét itt tudja megnézni:

A különleges mozifilmet bemutatták a Sydney Filmfesztiválon, Karlovy Vary-ban, és műsoron lesz Szarajevó és Hongkong rangos nemzetközi fesztiváljain.

A film főszereplője Csonka Eszter testépítő világbajnok, partnere a szintén amatőr Turós György, testépítő-fitnesz edző. A film a Muhi András és Ferenczy Gábor producerek vezette FocusFox gyártásában, a Komplizen Film koprodukciójában, az NFI és az ARTE/ZDF támogatásával készült.

Baranyi Benő Gábor Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátéka egy érettségiző fiatal kalandjairól szól, aki egy borzalmas napot követően a kórházban köt ki, ahol szobatársa házipálinkájának és saját gyógyszerének együttes hatására képes visszautazni az időben. A kivételes lehetőséggel élve a félénk fiúból egyből hős lesz, a házipálinka azonban egyre csak fogy. A minden korosztály számára szórakoztató, romantikus és sci-fi elemekkel átszőtt vígjáték főszereplője Bálint Előd.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A vígjátékot Baranyi Benő Gábor írta és rendezte, producere Gyurin Zsuzsanna és Molnár Dániel. A film a Salamandra Film és a Sparks gyártásában készült, az NFI Inkubátor Programjában.

Tovább olvasom

Művház

Ünnepi programsorozattal várja az érdeklődőket a 100 éves Corvin mozi

A jubileum alkalmából a látogatókat a filmtörténet kiemelkedő alkotásai mellett többek között meglepetésvendégek és mozitörténeti séta is várja szeptembertől november végéig – tudatta a Budapest Film Zrt. csütörtökön.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1922-ben épült és 1996-ban újjáépült Corvin Filmszínház a főváros VIII. kerületében a Corvin közben, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A Corvin mozgóképszínházat száz éve, 1922. november 21-én nyitották meg, ennek alkalmából Kosztolányi Dezső verssel köszöntötte a mozit. További érdekesség, hogy a régi filmszínházak közül az egyetlen, melynek neve a nyitás óta nem változott. A filmszínház a kilencvenes évek közepe óta a legnagyobb mozisikereket vetíti, és különböző kulturális események, díszbemutatók és filmfesztiválok helyszínéül is szolgál – olvasható a közleményben.

Mint írják, a tervek szerint ősztől a mozi Jávor és Karády terme is csatlakozik a Budapest Film artmozi hálózatához, így a nézők, a korábbinál még színesebb kínálattal találkozhatnak. A mozi a továbbiakban 5 teremmel – Korda, Kabos, Jávor, Karády, Radványi – várja a közönséget.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint

az ünnepi programsorozat a huszadik század legfontosabb állomásait, legendás bemutatóit idézi fel.

A program maratoni filmnézéssel indul, a Corvin moziéjszaka a közelmúlt egyik legsikeresebb eseménye, s ahogy mindig, úgy most is egyetlen karszalaggal látogatható.

Ezt követően kerül sorra a Névadók mozija sorozata, melynek részeként a nyitástól az ötvenes évekig vetített fontos alkotások láthatók a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotóitól, Az aranyembertől az Állami áruházig, az előadások előtt korabeli filmhíradóval.

A közlemény felidézi, hogy a Best of sorozatban a külföldi legendás bemutatókat idézik fel, többek között olyan filmekkel, mint az E. T., a Csillagok háborúja, valamint a Ben-Hur. A magyar kasszasikerek közül szintén levetítik a Kontrollt, az Üvegtigrist, a Macskafogót, a Vukot, valamint a Csinibabát is.

A szervezők meglepetésvendégekkel, közönségtalálkozóval és mozitörténeti sétával is készülnek. A Best of Corvin néhány vetítését bevezeti, s az egyes magyar filmekhez kapcsolódó közönségtalálkozókat moderálja Kovács Gellért Filmszerész, filmes újságíró.

A teljes programról programfüzet is készült. A Moziéjszakára karszalagokat és Corvin 100 többi vetítésére augusztus 11-től lehet jegyeket vásárolni. Bővebb információk a programokról a www.corvinmozi.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Még lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire

Még tíz napig, augusztus 21. éjfélig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2022. évi jelöltjeire: Harsányi Attilára, a Miskolci Nemzeti Színház, Ötvös Andrásra, a 6Szín és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére a www.kaszasattiladij.hu oldalon – tudatta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A Kaszás Attila-díj rendkívüli elismertséget vívott ki magának az évek során; nemcsak azért, mert a legkiválóbb művészek nyerték el eddig is, hanem mert a legdemokratikusabb elismerésként a szakma és a közönség választja ki a díjazottat – olvasható a közleményben.

“A Kaszás Attila-díj nem korlátozódik az országhatárokon belüli társulatokra, hanem nyitva áll minden magyar ajkú színművész, illetve színtársulat számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig öt alkalommal is határon túli színművész vehette át ezt az elismerést” – idézi a közlemény Richly Gábort, a díj lebonyolítását támogató Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkárát.

A közlemény felidézi, rekordszámú, negyven társulat jelölt idén, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a győztes.

A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók – írják.

A díjat a XII. kerületi Önkormányzat alapította a Mozaik Művészegyesülettel közösen. Az elismerést a MANK gondozza az MMA támogatásával, a szakmai szavazatokat pedig a Magyar Teátrumi Társaság gyűjti össze.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium  díja jelentős anyagi megbecsüléssel, 800 ezer forinttal is jár, és pénzjutalomban részesíti a díjazottat a Raiffeisen Bank is. A jelöltekkel továbbá interjúkat készít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

A díj átadásának pontos időpontjáról és helyszínéről a szervezők a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást – áll az összegzésben.

Tovább olvasom