Kövess minket!

Művház

Újabb fődíjat nyert a Népirtás Pozsonyligetfalun

A Magyar Mozgóképszemle legjobb rövid dokumentumfilm díját nyerte el a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm.

Géczy Dávid (b) és Udvardy Zoltán rendezők a Népirtás Pozsonyligetfalun című alkotással elnyert legjobb rövid dokumentumfilm járó díjjal a Magyar Mozgókép Fesztivál balatonfüredi díjátadó gáláján 2021. június 26-án. MTI/Vasvári Tamás

A dokumentumfilm a Ligetfalu településen fekvő táborrendszerrel foglalkozik, melybe már a második világháború utolsó heteitől kezdve tömegesen hurcolták, deportálták a Pozsonyban és annak környékén élő magyar és német lakosság többezres tömegeit. A film az MTVA Magyar Médiamecenatúra program támogatásával készült a Becsengetünk Produkció Kft. gyártásában.

A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezte, producere Skrabski Fruzsina.

Az 1945–1947 között működő internáló- és koncentrációs táborba szinte kizárólag magyar és német polgári lakosok kerültek, családostul. Az alkotásban megszólal a németek számára elkülönített tábor egyik magyar nemzetiségű túlélője. A dokumentumfilm feltárja a táborban kivégzett, közel száz magyar levente történetét is. Rávilágít arra az összefüggésre, hogy a ligetfalui kijelölt táborhely őrzésére Prágából Pozsonyba érkező szlovák ezred állománya több száz fős vérengzést rendezett útközben, a morvaországi Prerovban, ahol a Felvidékről korábban a front elől Nyugat felé menekült, s most hazafelé tartó, magyar és német családokat szállító vonat haladt át.

A balatonfüredi Anna Grand Hotelben tartott gálán Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a magyar filmgyártás 120 éves évfordulója előtt tisztelegtek a fesztivál megrendezésével. Szavai szerint a mozgókép mára „egy népművészeti ággá vált” hiszen rengeteg mozgókép készül már akár telefonnal, ezeknek az alkotásoknak pedig bemutatkozási lehetőséget kell teremteni. Ezt a célt szolgálja a Magyar Mozgóképfesztivál is, amellyel hagyományt szeretnének teremteni– írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Filmakadémia tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között Krasznahorkai Balázs elsőfilmes alkotása, az erdélyi magashegyi tájakon játszódó, a balladák hangulatát megidéző apa-fiú történet, a Hasadék kapta a fődíjat.

Bergendy Péter első világháború után játszódó misztikus horror-thrillere, a Post mortem négy elismerést kapott: Nagy András lett a legjobb operatőr, Király István a legjobb vágó, Hujber Balázst a film díszletéért és látványáért, Hámori Dánielt pedig a legjobb maszkért ismerték el.

A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda alkotása, a Szabó Magda azonos című regényéből készült Pilátus lett. A film további két elismerést is kapott: Dombrovszky Linda kapta a legjobb rendezőnek járó díjat és Hámori Ildikó lett a legjobb női főszereplő.

A legjobb férfi főszereplőnek Gáspár Tibort választották a Béres József életéről szóló, Gyöngyössy Bence által rendezett A feltalálóban nyújtott alakításáért.

A legjobb mellékszereplő Cserhalmi György lett, aki a Rododendron című kisjátékfilmben (rendező Kovács Levente és Törcsi Levente) egykori állambiztonsági tartótisztet játszott.
A legjobb tévésorozat díjával a Sopsits Árpád azonos című mozifilmjéből készült A martfűi rémet ismerték el.

A legjobb kisjátékfilm Bozsogi János rendezése, a Kós Károly azonos című regényéből készült Ezerkilencszáztizenkilenc lett.

A legjobb animációs film kategóriában a Világzabáló és visszaállító, Cakó Ferenc munkája győzött.

A legjobb egész estés dokumentumfilm A mi Kodályunk lett Petrovics Eszter rendezésében.

A legjobb hangért Madácsi Imrét ismerték el (Pesti balhé, rendezte Lóth Balázs), a legjobb zeneszerző pedig Selmeczi György lett (Lángolj és világíts, rendezte Maksay Ágnes).

A díjazottak Kelemen Zénó szobrászművész alkotását vehették át.

A Magyar Mozgóképfesztivál négy napja alatt csaknem kilencven magyar filmet vetítettek Veszprém mellett Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program közös rendezvényén a filmvetítések mellett koncertekkel, kiállításokkal, beszélgetésekkel és számos további kísérőprogrammal várták a közönséget.

Művház

Az alkotói szabadságot tiszteletben tartó bírósági ítéletre számít az Elkxrtuk producere

Kálomista Gábor szerint nehezen értelmezhetők a Hann Endre keresetében foglalt követelések.

Közzétéve:

Kálomista Gábor, a Megafilm producere egy sajtótájékoztatón, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Életszerűtlenek azok a követelések, amelyeket Hann Endre fogalmazott meg az Elkxrtuk című film alkotói ellen benyújtott bírósági keresetében – vélte a Médiapiacnak nyilatkozva Kálomista Gábor. Mint a film producere rámutatott, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője már nem biztos benne, hogy felismeri-e magát az alkotás egyik karakterében, holott emiatt tartana igényt hárommillió forint kártérítésre, és erre hivatkozva kötelezné Kálomistát arra, hogy minden jövőbeli filmje elején tüntesse fel, hogy abban Hann Endre nem szerepel. A bíróság december 16-án, tárgyalás nélkül hoz ítéletet az ügyben.

– Elsősorban azt várjuk a bírósági ítélettől, hogy kimondja: van alkotói szabadság. Ha nem így történik, azt elfogadhatatlannak tartjuk és magasabb bírói fórumokhoz fordulunk – jelentette ki a Médiapiacnak Kálomista Gábor. A producert azzal kapcsolatban kérdezte lapunk, hogy december 16-án tárgyalás nélkül hoz ítéletet a bíróság azon kereset ügyében, amelyet Hann Endre novemberben nyújtott be az Elkxrtuk című film alkotói ellen. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője azt állította, hogy a film Endre nevű szereplője őt ábrázolja, amiből pedig személyes kára származott. Ezért

Hann hárommillió forint kártérítés követelése mellett arra kötelezné Kálomista Gábort, hogy minden jövőben készítendő filmje elején tüntesse fel, hogy Hann Endre nem szerepel az alkotásban.

– Hann Endre utóbbi követelése önmagában is nehezen értelmezhető, annak fényében pedig még abszurdabb, hogy az előző tárgyalási napon azt sem tudta egyértelműen megmondani, magára ismert-e az Elxrtukban, vagy sem. Ebből adódóan az is kérdéses, hogyan érhette őt kár – mutatott rá a producer, aki különösnek nevezte, hogy azzal kapcsolatban például Hann nem tett jogi lépéseket, hogy a DK-közeli Nyugati Fény őt megnevező, fotóval ellátott lejárató cikket közölt róla.

A Megafilm Kft. vezetője hangsúlyozta, hogy

Hann Endrének nincsenek vitái a film tartalmi kérdését illetően a készítőkkel,

akik a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését, az azt követő tüntetéshullámot, valamint a 2006. október 23-i rendőrattakot mutatják be.

– A felperes jogi képviselője elismerte, hogy köztörvényes bűncselekmények történtek az ábrázolt időszakban a hatóságok részéréről – húzta alá a producer. Azt is hozzátette, hogy az Elkxrtuk valós eseményeken alapuló politikai thriller, nem pedig dokumentumfilm, így a részleteket illetően fikciós elemek is találhatók benne, csakúgy, mint a létező személyeket, közszereplőket megjelenítő más nemzetközi alkotásokban. Egyebek mellett idesorolható a II. Erzsébet uralkodását bemutató Korona, a Margaret Thatcher életéről szóló Vaslady, vagy a brexitről készített film.

Kálomista Gábor kitért arra is, hogy

az Elkxrtuk alkotói gárdájának számos szereplőjét érték inzultusok amiatt, hogy részt vettek a film elkészítésében.

– Több magyar szereplőt – például Gubás Gabit – a film tavaly őszi bemutatása óta folyamatosan érnek atrocitások. Sőt, Keith English, az Elkxrtuk angol rendezője is hasonló támadásokkal szembesül hazájában. Mivel Angliában sokan azt sem tudják, hol van Budapest, könnyen belátható, hogy csak a Magyarország elleni lejáratókampány részeként próbálnak botrányt kreálni abból, hogy Keith English elvállalta az Elkxrtuk című film rendezését – fejtette ki Kálomista Gábor, aki különösen ironikusnak nevezte, hogy az alkotói szabadságot korábban zászlajára tűző liberális oldal rögtön hátraarcot vett ebben a kérdésben, amint a politikai érdekei úgy kívánták.

Kárpáti András

Tovább olvasom

Művház

Félidőben a Nemzeti Filmintézet stúdiófejlesztése Fóton

Félidőhöz érkezett a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti filmgyártó bázisának kapacitását növelő beruházása: jelenleg az új stúdiók acélszerkezeteinek munkálatai zajlanak a telephelyen.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet (NFI)

Négy új műterem és kiszolgáló létesítmények építési munkálatai vannak folyamatban Fóton minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése keretében – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A fóti filmgyártó bázis kapacitását ötszörösére növelő korszerűsítésben megépül Magyarország egyik legnagyobb, csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú filmstúdiója is.

“Jelentős gazdasági tényezőként a magyar mozgóképipar közel 20 ezer szakembernek ad munkát és komoly hasznot hoz az országnak főként deviza bevétel formájában” – idézi a közlemény Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI elnökét, aki rámutatott arra, hogy a streaming tartalom térhódításával a filmgyártási költések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, az előzetes összesítés alapján a 2022-as költések újabb 20 százalékkal emelkedtek.

A filmstúdió tervrajza (Forrás: Nemzeti Filmintézet)


Káel Csaba szerint a hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben, és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását, “így a Filmintézet közfeladatú tevékenységének ellátását is új perspektívába helyezi” – összegezte Káel Csaba.

A közlemény emlékeztett arra, hogy a stúdiókomplexum bővítésekor 4 új filmstúdió épül, melyek további 9 890 négyzetméter hasznos alapterülettel növelik a jelenlegi 2692 négyzetméternyi stúdiókapacitást, így összesen majd 12 582 négyzetéter áll majd a produkciók rendelkezésére. A négy új műteremből kettő-kettő összenyitható lesz, így mintegy 5 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre, párhuzamosan kiszolgálva a nagy volumenű produkciók igényeit.

Gőzerővel folynak a munkálatok (Nemzeti Filmintézet)


Negyven férőhelyes reprezentatív fogadóépület is épül vetítővel, de új irodaépülettel, éttermekkel, valamint további raktárakkal is bővül a telephely, és sor kerül a meglévő épületek, az energetikai rendszer, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.

Mint írják,

a beruházásnak köszönhetően a fóti stúdiókomplexum nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt meghatározó eleme lesz a filmgyártásnak és üzemeltetési költségei gazdaságosabbá válnak. A fóti telephely több szakaszban megvalósuló kivitelezési munkálatai tavaly nyáron kezdődtek, a befejezés a tervek szerint 2024 első felében várható.

A közlemény kiemeli, hogy London után Magyarország a legkeresettebb filmgyártó központ évek óta Európában. Tavaly egyebek mellett a legnagyobb stúdiók és sztárok, köztük Emma Stone, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Timothée Chalamet, Kate Winslet és Jude Law forgattak hazánkban.
Magyar filmek mellett a közelmúltban olyan világszerte népszerű alkotások készültek Fóton, mint a V. Henrik (The King), a Vaják (The Witcher) és Az utolsó királyság (The Last Kingdom), jelenleg a nagyszabású Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) forgatása zajlik az NFI stúdiójában.

Az NFI kiemelt jelentőségű fejlesztése a kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve részeként valósul meg. Célja, hogy a hazánkban készülő, évente több mint 300 produkció növekvő stúdióigényét kielégítse és az 1970-es évek óta működő fóti filmgyártó bázist megújuló energiaforrások bevonásával korszerűsítse – áll a közleményben.

Borítókép: négy új filmstúdió épül Fóton

Tovább olvasom

Művház

Valódi időutazást ígér az ünnepi népszokásokból nyílt szabadtéri fotókiállítás

Kárpát-medencei népek téli ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait idézi meg a Porka havak esedeznek című szabadtéri fotókiállítás, amely kedden nyílt meg a Budavári Palotanegyedben, a Halászó gyerekek teraszán és a Várkert Bazár Déli teraszán.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

A Porka havak esedeznek kiállítás a Néprajzi Múzeummal közösen valósult meg – hangsúlyozta Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján.

A fotók közül a legrégebbi 1899-ben készült, a tárlat valódi időutazást ígér a nagy-és dédszülők korába, amit sokan már csak dokumentumfilmekből, archív fotókból vagy könyvekből ismernek. A kiállításból kiderül egyebek mellett, hogy mi volt a csobánolás, kolindálás, turkajárás, subrikálás vagy a Mikulás-járás

– hangsúlyozta Sikota Krisztina.

A vezérigazgató-helyettes szerint ezt az ősi időkből eredeztethető szokásanyagot érdemes megőrizni és átadni az utánunk következő nemzedékeknek. A néphit szerint az ünnepi időszakhoz kapcsolódó népszokások célja az eljövendő év sikereinek megalapozása – mutatott rá.

A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös, Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai című kiállítása a Halászó gyerekek-díszkútnál, a budai Várban 2022. december 6-án MTI/Szigetváry Zsolt


Sikota Krisztina emlékeztett arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően tavaly adták át a teljeskörűen felújított Halászó gyerekek teraszát és a szökőkutat, valamint újjászületett a Habsburg-kapu, annak lépcsősora és a város felé magasodó turulszobor is.

Mint mondta, évről évre gyarapszik az újjászülető Palotanegyed látogatóinak a száma: a Szent István-terem az elmúlt évben már több mint százezer érdeklődőt vonzott.

Sikota Krisztina kiemelte, hogy ebben eredményes évet tudhat maga mögött a Várkapitányság, több várbeli építkezés is jelentős állomáshoz érkezett: a Dísz téren elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt Egylet egykori székházának megújuló épülete, de a Honvéd Főparancsnokság egykori székházára is visszakerült a kupola, ahol a Budavári Palotanegyed új látogatóközpontjának kilátója kap majd helyet. Nyáron adták át a Csikós-udvar dél-nyugati részén fekvő Török kertet, de jó ütemben halad a József főhercegi palota újjáépítése, valamint a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása – mondta.

A Néprajzi Múzeum gyűjteménye annak idején, 150 évvel ezelőtt azzal a szándékkal alapozódott meg, hogy a teljességet, a magyar népi kultúra és a világ kultúráinak a megismerhető civilizációs emlékeit összegyűjtse és számos generáció számára továbbítsa

– hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, kiemelve: a 150 éves Néprajzi Múzeum fotógyűjteménye ma már több mint 320 ezer felvételt számlál.

Mint mondta, a téli népszokásokból válogatott képi anyag több, egykor a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt élő nemzetiségek téli népszokásaiból is ízelítőt kínál.

A főigazgató szerint

a tárlat egy olyan eltűnt világot képvisel, amely ott van az emlékeinkben, valamint azokban a népszokásokban, amelyek eredeti funkciójukat részben elveszítve – új közösségi alkalmakká szerveződve – újra és újra megszületnek.

Hangsúlyozta, hogy ma is születnek az összetartozást erősítő szokások. Beszélt arról is, hogy az advent időszakában a Néprajzi Múzeum is változatos programokkal várja a látogatókat a helyszínen és online is.

A megnyitó után Gebauer Hanga, a kiállítás kurátora mutatta be a kültéri képgyűjteményt és a fotókon ábrázolt szokásokat. A kurátor azt mondta, hogy a Halászó gyerekek teraszán szorosan a karácsonyi ünnepnapokhoz kapcsolódó szokások, a Várkert bazár Déli panoráma teraszán az ünnepi várakozáshoz, a karácsonyhoz és az újévhez kötődő hagyományok jelennek meg.

Az 1899 és 1968 között készült képek a népszokások sokszínűségét mutatja be több népcsoport és vallási felekezet hagyományain keresztül. Kiderül egyebek mellett, hogyan ünnepeltek és készültek az új évre a moldvai csángók, szlovákok, románok, matyók, romák, svábok vagy a bunyevácok.
A kurátor beszélt arról is, hogy mindkét helyen a múzeum archívumából válogatott hanganyag is várja a látogatókat: eredeti karácsony énekek, Luca-napi kotyolás és regölés.

A kiállítás január 6-ig lesz látható.

Borítókép: A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös, Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai című kiállítása a Halászó gyerekek-díszkútnál, a budai Várban 2022. december 6-án

Tovább olvasom