Művház
Újabb fődíjat nyert a Népirtás Pozsonyligetfalun
A Magyar Mozgóképszemle legjobb rövid dokumentumfilm díját nyerte el a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm.
A dokumentumfilm a Ligetfalu településen fekvő táborrendszerrel foglalkozik, melybe már a második világháború utolsó heteitől kezdve tömegesen hurcolták, deportálták a Pozsonyban és annak környékén élő magyar és német lakosság többezres tömegeit. A film az MTVA Magyar Médiamecenatúra program támogatásával készült a Becsengetünk Produkció Kft. gyártásában.
A filmet Géczy Dávid és Udvardy Zoltán rendezte, producere Skrabski Fruzsina.
Az 1945–1947 között működő internáló- és koncentrációs táborba szinte kizárólag magyar és német polgári lakosok kerültek, családostul. Az alkotásban megszólal a németek számára elkülönített tábor egyik magyar nemzetiségű túlélője. A dokumentumfilm feltárja a táborban kivégzett, közel száz magyar levente történetét is. Rávilágít arra az összefüggésre, hogy a ligetfalui kijelölt táborhely őrzésére Prágából Pozsonyba érkező szlovák ezred állománya több száz fős vérengzést rendezett útközben, a morvaországi Prerovban, ahol a Felvidékről korábban a front elől Nyugat felé menekült, s most hazafelé tartó, magyar és német családokat szállító vonat haladt át.
A balatonfüredi Anna Grand Hotelben tartott gálán Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a magyar filmgyártás 120 éves évfordulója előtt tisztelegtek a fesztivál megrendezésével. Szavai szerint a mozgókép mára „egy népművészeti ággá vált” hiszen rengeteg mozgókép készül már akár telefonnal, ezeknek az alkotásoknak pedig bemutatkozási lehetőséget kell teremteni. Ezt a célt szolgálja a Magyar Mozgóképfesztivál is, amellyel hagyományt szeretnének teremteni– írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Filmakadémia tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között Krasznahorkai Balázs elsőfilmes alkotása, az erdélyi magashegyi tájakon játszódó, a balladák hangulatát megidéző apa-fiú történet, a Hasadék kapta a fődíjat.
Bergendy Péter első világháború után játszódó misztikus horror-thrillere, a Post mortem négy elismerést kapott: Nagy András lett a legjobb operatőr, Király István a legjobb vágó, Hujber Balázst a film díszletéért és látványáért, Hámori Dánielt pedig a legjobb maszkért ismerték el.
A legjobb tévéfilm Dombrovszky Linda alkotása, a Szabó Magda azonos című regényéből készült Pilátus lett. A film további két elismerést is kapott: Dombrovszky Linda kapta a legjobb rendezőnek járó díjat és Hámori Ildikó lett a legjobb női főszereplő.
A legjobb férfi főszereplőnek Gáspár Tibort választották a Béres József életéről szóló, Gyöngyössy Bence által rendezett A feltalálóban nyújtott alakításáért.
A legjobb mellékszereplő Cserhalmi György lett, aki a Rododendron című kisjátékfilmben (rendező Kovács Levente és Törcsi Levente) egykori állambiztonsági tartótisztet játszott.
A legjobb tévésorozat díjával a Sopsits Árpád azonos című mozifilmjéből készült A martfűi rémet ismerték el.
A legjobb kisjátékfilm Bozsogi János rendezése, a Kós Károly azonos című regényéből készült Ezerkilencszáztizenkilenc lett.
A legjobb animációs film kategóriában a Világzabáló és visszaállító, Cakó Ferenc munkája győzött.
A legjobb egész estés dokumentumfilm A mi Kodályunk lett Petrovics Eszter rendezésében.
A legjobb hangért Madácsi Imrét ismerték el (Pesti balhé, rendezte Lóth Balázs), a legjobb zeneszerző pedig Selmeczi György lett (Lángolj és világíts, rendezte Maksay Ágnes).
A díjazottak Kelemen Zénó szobrászművész alkotását vehették át.
A Magyar Mozgóképfesztivál négy napja alatt csaknem kilencven magyar filmet vetítettek Veszprém mellett Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program közös rendezvényén a filmvetítések mellett koncertekkel, kiállításokkal, beszélgetésekkel és számos további kísérőprogrammal várták a közönséget.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.